M’Cheyne Bible Reading Plan
A kövekre írt törvény
27 Mózes és Izráel vezetői ezt parancsolták a népnek: Engedelmeskedjetek az egész törvénynek és minden rendelkezésnek, amelyet ma parancsolok nektek! 2-3 Hamarosan átkeltek a Jordánon, és bementek arra a földre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek. Azon a napon, miután átkeltetek, állítsatok fel nagy köveket, és meszeljétek be azokat fehérre. Írjátok fel ezekre a kövekre a Törvény minden igéjét. Azután induljatok, és foglaljátok el azt a tejjel-mézzel folyó földet, amelyet az Örökkévaló, őseitek Istene megígért nektek.
4 Amikor átkeltek a Jordán túlsó partjára, ott állítsátok fel a köveket, amelyekről mondtam, hogy készítsétek elő azokat. Az Ébál-hegyen állítsátok föl, és meszeljétek fehérre azokat. 5-6 Ezen fölül építsetek ott oltárt Istenünknek, az Örökkévalónak. Faragatlan kövekből építsétek. Egyáltalán ne használjatok vasból készült kőfaragó szerszámokat a formálásukhoz. Úgy rakjátok a köveket össze, ahogyan találtátok azokat. Mutassatok be égőáldozatokat az Örökkévalónak ezen az oltáron. 7 Hálaáldozatokat is áldozzatok, rendezzetek ünnepi lakomát, és örvendezzetek Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében. 8 Ne felejtsétek el, hogy fel kell írnotok ezeknek a törvényeknek az igéit azokra a kövekre, amelyeket felállítotok. Ügyeljetek rá, hogy jól olvasható legyen az írás!
Átkozott, aki nem tartja meg a Törvényt!
9 Mózes és a lévita papok ezt mondták a népnek: Izráel népe, legyetek csendben és figyeljetek! Ma lettetek Istenünk, az Örökkévaló népévé. 10 Ezért mostantól fogva hallgassatok az ő szavára, és engedelmeskedjetek parancsainak és rendelkezéseinek, amelyeket ma tőlem hallotok!
11 Ugyanezen a napon megparancsolta Mózes a népnek: 12 Miután átkeltetek a Jordánon, ezek a törzsek menjenek föl a Garizim-hegyre, hogy onnan megáldják az egész népet: Simeon, Lévi, Júda, Issakár, József és Benjámin. 13 Ezek pedig az Ébál-hegyre menjenek föl, hogy onnan hirdessék ki az átkokat: Rúben, Gád, Ásér, Zebulon, Dán és Naftáli. 14 A léviták hirdessék ki az átkokat, hangos szóval kiáltva, hogy Izráel egész népe jól hallja, a nép pedig feleljen rá!
15 „Átkozott legyen, aki mesterember munkájával, faragással vagy fémöntéssel bálványt készít, és azt titokban fölállítja! Az Örökkévaló utálja és gyűlöli a bálványokat!”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
16 „Átkozott legyen, aki nem tiszteli apját és anyját!”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
17 „Átkozott legyen, aki odébb mozdítja helyéről a határkövet, hogy a saját birtokát megnövelje!”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
18 „Átkozott legyen, aki tévútra vezeti a vakot!”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
19 „Átkozott legyen, aki kiforgatja jogaikból a velünk lakó idegeneket, árvákat, vagy özvegyeket!”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
20 „Átkozott legyen, aki apjának feleségével hál, mert ezzel meggyalázza apját!”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
21 „Átkozott legyen, aki állattal közösül.”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
22 „Átkozott legyen, aki a saját leánytestvérével hál, akár apjának, akár anyjának leányával.”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
23 „Átkozott legyen, aki anyósával hál.”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
24 „Átkozott legyen, aki meggyilkolja embertársát, még ha titokban marad is a tette.”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
25 „Átkozott legyen, aki bérért meggyilkol valakit.”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
26 „Átkozott legyen, aki nem engedelmeskedik e törvény igéinek, és nem ezek szerint cselekszik.”
Az egész nép együtt mondja rá: „Ámen.”
Áldott leszel, ha az Örökkévaló szavának engedelmeskedsz(A)
28 Mózes így folytatta: Ha engedelmes lelkülettel hallgatsz Istened, az Örökkévaló hangjára, ha gondosan megteszed, amit neked mond, ha minden parancsát és rendelkezését teljesíted, amelyeket ma neked parancsolok, akkor ő a föld minden más nemzete fölé emel téged. 2 Ha engedelmeskedsz Istened, az Örökkévaló szavának, akkor mindezek az áldások rád szállnak és beteljesednek rajtad:
3 Áldott leszel városodban,
áldott leszel szántóföldeden.
4 Áldott lesz minden gyermeked,
földed termése
és fáid gyümölcse,
állataid szaporulata,
a borjak, gidák és bárányok.[a]
5 Áldott lesz éléskamrád
és dagasztóteknőd[b].
6 Áldott leszel, mikor bejössz
és amikor kimész.[c]
7 Ha ellenség támad rád,
szemed láttára veri meg
őket az Örökkévaló.
Egy úton jönnek ellened,
de százfelé futnak előled.
8 Áldást parancsol
az Örökkévaló melléd:
vállalkozásaidban, csűreidben[d],
mindenben, amit teszel.
Bizony, megáld téged
azon a földön,
amelyet Istenünk,
az Örökkévaló ad neked.
9 Szent népévé készít fel
az Örökkévaló,
ahogyan megesküdött,
hogy tulajdon népévé legyél.
S akkor majd követed parancsait,
és útjain jársz.
10 Megérti a föld minden népe,
hogy az Örökkévaló
nevét viseled[e]:
ezért félnek
és tisztelnek téged.
11 Az Örökkévaló áldása miatt
bővölködsz majd
minden jóban
a földön, amely felől
megesküdött őseidnek,
hogy neked adja.
Megszaporítja utódaidat,
állataidat és földed termését.
12 Megnyitja neked
kincsesházát, az eget,
hogy esőt adjon földedre,
kellő időben,
s hogy kezed munkáját
megáldja bőségesen.
Te adsz kölcsön
sok más népnek,
míg neked nem kell
kölcsönkérned soha.
13 Fejjé tesz téged az Örökkévaló,
nem farokká,
mindig fölül leszel,
és sohasem alul.
Bizony, így lesz, ha engedelmeskedsz Istenünk, az Örökkévaló parancsainak, amelyeket ma átadok neked. Gondosan teljesítsd hát azokat, 14 és ne térj el az igéktől, amelyeket ma parancsolok neked, se jobbra, se balra! Ne kövess más isteneket, ne szolgáld, és ne imádd őket!
Ha nem engedelmeskedsz, átkozott leszel(B)
15 Izráel, ha nem hallgatsz Istenünk, az Örökkévaló szavára, ha nem engedelmeskedsz parancsainak, és nem teljesíted rendelkezéseit, amelyeket ma neked parancsolok, akkor ezek az átkok szállnak rád, és beteljesednek rajtad.
16 Átkozott leszel városodban,
átkozott leszel szántóföldeden.
17 Átkozott lesz éléskamrád
és dagasztóteknőd.
18 Átkozott lesz minden gyermeked,
földed termése és fáid gyümölcse,
állataid szaporulata,
a borjak, gidák és bárányok.
19 Átkozott leszel, mikor bejössz
és amikor kimész.
Alef[a]
119 Áldottak és boldogok, akik tiszta életet élnek,
akik az Örökkévaló tanítását követik.
2 Áldottak és boldogok, akik ragaszkodnak bizonyítékaihoz,
és teljes szívvel keresik őt,
3 nem követnek el semmiféle gonoszságot,
hanem engedelmeskednek neki.
4 Uram, te parancsoltad,
hogy utasításaidat gondosan kövessük.
5 Bárcsak mindig egyenesen járnék utadon,
s hűségesen követném törvényedet!
6 Ha gondosan figyelnék parancsaidra,
akkor nem szégyenkeznék soha.
7 Tiszta szívből hálát adok neked, Uram,
mikor igazságos ítéleteidet tanulmányozom.
8 Megőrzöm törvényedet,
soha ne hagyj el engem!
Bét
9 Hogyan élhet a fiatal tiszta életet?
Csak úgy, ha figyel beszédedre, és ahhoz igazodik!
10 Teljes szívvel kereslek téged, Uram,
ne engedj eltérnem parancsaidtól!
11 Szívemben őrzöm szavaidat, mint rejtett kincseket,
nehogy vétkezzem ellened!
12 Áldalak, Örökkévaló,
kérlek, taníts törvényedre!
13 Ajkam elsorolja, emlékezetből ismételi
szájad minden ítéletét.
14 Inkább gyönyörködöm bizonyítékaidban,
mint bármilyen nagy gazdagságban.
15 Utasításaidat szívemben forgatom,
gondosan követem utadat, Uram!
16 Gyönyörködöm törvényedben,
nem felejtem szavadat.
Gimel
17 Légy jóindulattal szolgádhoz, hogy éljek,
és engedelmeskedjek szavadnak!
18 Nyisd fel szemem, hogy meglássam,
milyen csodálatosak tanításaid!
19 Idegen és jövevény vagyok e földön,
kérlek, ne rejtsd el előlem parancsaidat!
20 Sóvárog a szívem,
ítéleteidet kívánja szüntelen.
21 Uram, te megfenyíted a büszkéket:
átkozottak, akik eltávolodnak parancsaidtól!
22 Vedd le rólam a szégyent és gyalázatot,
mert megőrzöm bizonyítékaidat!
23 Ha a vezetők összeülnek, és ellenem beszélnek,
szolgád akkor is törvényedről gondolkodik.
24 Gyönyörködöm bizonyítékaidban,
amelyekből tanácsot adsz nekem.
Isten hazahozza népét
54 „Ujjongj, te meddő!
Ujjongva kiálts és énekelj,
aki nem szültél!
Mert több fia lesz az elhagyott asszonynak,[a]
mint annak, aki férjnél van.”
— mondja az Örökkévaló.
2 „Szélesítsd ki sátorhelyed,
bátran terjeszd ki hajlékod határait,
ne félj!
Sátraid köteleit nyújtsd meg,
cövekeit verd le jó erősen,
3 mert terjeszkedni fogsz jobbra is, balra is!
Utódaid öröklik a nemzeteket,
és újjáépítik a lerombolt városokat.
4 Ne félj, mert nem fogsz csalódni,
és senki sem gyaláz többé!
Sőt, elfelejted ifjúságod szégyenét is,
nem gondolsz többé özvegységed gyalázatára.
5 Hiszen Alkotód a férjed,
az Örökkévaló, a Seregek Ura!
Ő a Megváltód,[b] Izráel Szentje,
az Egész Föld Istene!”
— ezt mondja Megváltód, az Örökkévaló.
6 Mert az Örökkévaló visszahív magához,
mint elhagyott és kesergő asszonyt a férje.
Mint a magányos asszonynak,
akit még fiatalon elküldött a férje,
azt mondja neked Istened:
7 „Röpke pillanatra elhagytalak, igaz,
de nagy irgalommal ismét magamhoz gyűjtelek!
8 Mivel megharagudtam rád nagyon,
egy szempillantásig eltakartam előled arcomat,
de örök szeretettel könyörülök rajtad!
9 Mert úgy van ez, mint Nóé napjaiban:
ahogy akkor megesküdtem,
hogy Nóé özönvize többé nem borítja el a földet,
úgy esküszöm most is,
hogy rád többé nem haragszom,
és nem büntetlek tovább.
10 Hiszen még a hegyek sem maradnak örökké a helyükön,
s a dombok is meginognak,
de hűséges szeretetem irántad örökké megmarad,
békességem szövetsége meg nem inog!”
— mondja az Örökkévaló, aki rajtad megkönyörült.
11 „Te szegény város, akit viharok szaggattak,
de senki sem vigasztalt!
Nézd, én újjáépítelek!
Zafírokból készítem alapjaidat,
drágakövekre építem falaidat,
12 rubinokkal ékesítem bástyáidat,
gránátkővel kapuidat,
drágakövekből készítem
körös-körül falaidat.
13 Fiaid mindannyian az Örökkévaló tanítványai lesznek,
és békességük örökre bőséges marad.
14 Gyökeret versz az igazságban,
és megerősödsz benne rendíthetetlenül.
Távol marad tőled minden pusztítás és romlás,
gondolnod sem kell vele.
Közeledbe sem jön a rettegés,
nem kell félned tőle.
15 Nézd! Ellenségeid összefognak ellened,
de akaratom ellenére.
Akik ellened támadnak,
elpusztulnak általad!
16 Nézd! Én teremtettem a kovácsot,
aki parazsat szít,
és fegyvert kovácsol,
céljának megfelelőt.
Így teremtettem a pusztítót is,
hogy pusztítson.
17 De az ellened készült fegyverek
mind kudarcot vallanak.
Az ellened szóló vádaskodásokat
mind meghazudtolod.
Mert ez az Örökkévaló szolgáinak öröksége,
hogy magam szolgáltatok nekik igazságot!”[c]
— mondja az Örökkévaló.
A keleti bölcsek imádják Jézust
2 Jézus a júdeai Betlehemben született, Heródes király uralkodása idején. Ezután bölcsek érkeztek keletről Jeruzsálembe, 2 és azt kérdezték: „Hol van az a kisgyermek, aki a zsidók királyának született? Ugyanis láttuk feltűnni a csillagát keleten — és eljöttünk, hogy imádjuk őt.”
3 Heródes királyt ez a hír nagyon nyugtalanította, és vele együtt Jeruzsálem egész népe is felbolydult. 4 Heródes emiatt összehívott minden főpapot és törvénytanítót, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Messiásnak. 5 „A júdeai Betlehemben — válaszolták ők —, ahogyan megírta a próféta:
6 »Betlehem, Júda földjén,
nem vagy te jelentéktelen Júda fejedelmei között,
mert belőled származik majd az uralkodó,
aki pásztora lesz népemnek, Izráelnek!«”[a]
7 Ekkor Heródes titokban magához hívatta a bölcseket, és aprólékosan kikérdezte őket, hogy mikor látták meg először a csillagot. 8 Ezután elküldte őket Betlehembe. „Menjetek el — mondta nekik —, és tudjatok meg mindent a gyermekről! Ha megtaláljátok, hozzatok nekem hírt róla, hogy én is elmenjek, és imádjam őt!”
9-10 A bölcsek meghallgatták a királyt, majd útra keltek. Ekkor hirtelen feltűnt előttük ugyanaz a csillag, amelyet már keleten is láttak, és ujjongó öröm töltötte be őket. A csillag előttük ment, majd megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt. 11 Bementek a házba, és ott találták a gyermeket, anyjával, Máriával együtt. Leborultak a gyermek előtt, és imádták. Majd felnyitották kincsesládáikat, és ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát.
12 Mivel Isten álmukban figyelmeztette a bölcseket, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, ezért más úton tértek haza.
Menekülés Egyiptomba
13 Miután a bölcsek elmentek, Józsefnek álmában megjelent az Örökkévaló egyik angyala, és ezt mondta: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj ott, amíg ismét szólok neked! Heródes ugyanis kutatni fog a gyermek után, mert meg akarja ölni.”
14 József azonnal felkelt, és még azon az éjjelen a gyermekkel és annak anyjával együtt Egyiptomba indult. 15 Ott is maradt egészen Heródes haláláig. Így teljesedett be, amit az Örökkévaló mondott a próféta által:
„Egyiptomból hívtam ki a fiamat.”[b]
Heródes megöleti a betlehemi gyermekeket
16 Amikor Heródes fölismerte, hogy a bölcsek túljártak az eszén, őrjöngött dühében. Kiküldte a katonáit, hogy öljenek meg Betlehemben és a környékén minden fiúgyermeket, aki kétéves, vagy annál fiatalabb volt. A két éves kort azért szabta meg, mert a bölcsektől megtudta a csillag feltűnésének idejét. 17 Ekkor teljesedett be, amit Isten Jeremiás próféta által mondott:
18 „Kiáltozás hallatszott Rámában,
nagy sírás és jajgatás:
Ráhel siratta gyermekeit,
és nem akart megvigasztalódni,
mert meghaltak.”[c]
Visszatérés Egyiptomból
19 József és családja Egyiptomban éltek, amikor Heródesnek vége lett. Akkor az Örökévaló egyik angyala megjelent Józsefnek álmában, 20 és ezt mondta: „Kelj fel, vedd a gyermeket és az anyját, és térj vissza Izráel földjére, mert akik meg akarták ölni a gyermeket, már meghaltak!”
21 József útrakelt, és hazatért a gyermekkel és Máriával Izráel földjére. 22 De nem mert Júdeába menni, mert meghallotta, hogy ott Arkhelaosz, Heródes fia uralkodik. Akkor Isten tanácsot adott Józsefnek álmában, aki így a családjával együtt Galileába ment, 23 és odaérve Názáret városában telepedett le.
Így teljesedett be, amit Isten a próféták által mondott a Messiásról:
„Názáretinek[d] fogják őt nevezni.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center