M’Cheyne Bible Reading Plan
Engesztelés az ismeretlen gyilkos bűnéért
21 Mózes így folytatta: Amikor birtokba veszitek azt a földet, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, előfordulhat, hogy valakit holtan találnak kint a mezőn, de senki sem tudja, ki ölte meg.
2-3 Ebben az esetben így kell eljárnotok: A környező városok vezetői és bírái jöjjenek oda, és mérjék meg, hogy a holttesthez melyik város fekszik a legközelebb. 4 Azután annak a városnak a vezetői hozzanak egy üszőborjút,[a] amelyet még nem fogtak igába, és vigyék egy állandó vizű patak völgyébe, ahol senki sem műveli a földet. Ott, a víz mellett törjék el a borjú nyakát. 5 Legyenek jelen a lévita papok is, mert Istenünk, az Örökkévaló őket választotta ki, hogy szolgálják őt, áldást mondjanak az Örökkévaló nevében, és minden vitás és peres kérdésben igazságot szolgáltassanak. 6 Azután annak a közeli városnak az összes vezetői mossák meg kezüket a levágott borjú fölött, 7 és jelentsék ki: „Nem mi öltük meg ezt az embert, és nincs tudomásunk róla, hogy ki tette.”
8 Azután így könyörögjenek: „Örökkévaló, kérünk, bocsásd meg ezt a bűnt népednek, Izráelnek, akit megváltottál! Vedd le rólunk ennek az ártatlanul kiontott vérnek a terhét!”[b] Így nyernek bocsánatot azért a bűnért — akárki is követte el. 9 Ha tehát aszerint jártok el, ahogy az Örökkévaló megparancsolta és helyesnek látja, akkor megszabadultok az ártatlanul kiontott vér terhétől.
A fogoly nőkre vonatkozó törvény
10 Mikor háborút viseltek, és Istenünk, az Örökkévaló kezetekbe adja ellenségeiteket, akkor foglyokat is ejthettek. 11 Előfordulhat, hogy közületek valaki lát a foglyok között egy szép termetű nőt, akit szeretne feleségül venni. 12-13 Ilyen esetben vigye a fogoly nőt az otthonába, de ne közeledjen hozzá azonnal. A fogoly nő nyírja le a haját és vágja le a körmeit, majd öltözzön teljesen új ruhákba. Ezután hadd gyászolja meg szüleit egy teljes hónapig. Ezalatt lakjon a házadban. Csak ezután hálj vele: legyen a feleséged, te pedig a férje. 14 Ha pedig később mégsem akarsz tovább együtt élni vele, elválhatsz tőle, de akkor bocsásd szabadon, hadd menjen, ahová akar. Semmiképpen nem adhatod el rabszolgának, és nem bánhatsz vele úgy, mint rabszolgával, hiszen együtt éltél vele!
Az elsőszülöttségi jog
15 Ha egy férfinak két felesége van, előfordulhat, hogy az egyiket szereti, a másikat nem. Lehet, hogy mindkét feleségétől fiai születnek, és történetesen az elsőszülött a gyűlölt feleség fia. 16 Ilyen esetben, amikor eljön az ideje, hogy elossza az örökséget a fiai között, a családfő nem részesítheti előnyben a szeretett feleség fiát, és nem adhatja neki az elsőszülöttség jogát. 17 Ha a gyűlölt feleség fia az elsőszülött, a családfő akkor is köteles ennek a fiúnak mindenből kétszeres részt adni örökségül. Így kell az apának elismernie, hogy ez a fiú az elsőszülöttje, vagyis férfierejének első gyümölcse, tehát az elsőszülöttség joga ezt a fiút illeti meg.
Az engedetlen fiú büntetése
18 Ha valakinek engedetlen és konok fia van, aki nem hallgat sem apjára, sem anyjára, s nem akar engedelmeskedni nekik, még akkor sem, ha megfenyítik, 19 akkor a szülők vigyék ezt a fiút a város vezetőihez a városkapu elé. 20 Ezt mondják a vezetőknek: „Nézzétek, ez a fiúnk makacs és engedetlen, s nem akar engedelmeskedni nekünk, részeges és nagyétkű!” 21 Akkor a város minden férfi lakosa együttesen kövezze halálra azt a fiút. Így gyomláljátok ki magatok közül a gonoszt! Ezt az esetet pedig tudja meg Izráel népének egész közössége, hogy féljenek, és senki se merészeljen többé ilyen gonoszságra vetemedni!
A kivégzett bűnös eltemetése
22 Amikor a bűnöst valamilyen főbenjáró bűn miatt kivégzik, és holttestét fölakasztják egy faoszlopra, 23 akkor ne hagyjátok a testet a következő napig a fán! Feltétlenül temessétek el még a kivégzés napján, mert aki a fán függ, azon Isten átka van. Tehát így járjatok el, nehogy a föld, amelyet Istenünk, az Örökkévaló adott nektek örökségül, átkozottá és tisztátalanná váljon!
Dávid zsoltáréneke.
108 Kész a szívem, Istenem,
felkészült a szívem,
hogy énekkel és hangszerrel dicsérjelek!
Ébredj lelkem!
2 Ébredj fel lant és hárfa,
ébresszük fel a hajnalt!
3 Örökkévaló, dicsérlek téged a nemzetek előtt!
Dicséreted éneklem a népek között!
4 Mert kegyelmed és jóságod magasabb az égnél,
hűséged a felhőkig ér!
5 Istenem, dicsőséged növekedjen
feljebb a Mennynél,
dicséreted borítsa be a Földet!
6 Istenünk, szabadíts meg minket karod erejével!
Hallgass meg engem,
hogy megmeneküljenek, akiket szeretsz!
7 Isten így szólt szent helyén:
„Örömmel nektek adom örökségül
Sikem városát és Szukkót völgyét!
8 Gileád és Manassé az enyém lesz,
Efraim lesz a sisakom,
Júda meg királyi jogarom,
9 Moáb a mosdótálam,
amelyben lábamat mosom,
Edom a szolgám lesz,
és sarumat hordozza,
a filiszteusokat pedig legyőzöm,
és diadalkiáltás hangzik fölöttük.”
10-11 De most elhagytál bennünket, Istenem!
Nem jöttél seregünkkel a csatába.
Most ki vezet be engem az erős városba,
hogy elfoglaljam?
Ki vezet egészen Edomig?
12 Istenem, segíts meg bennünket
ellenségeinkkel szemben!
Hiszen az emberek segítsége
semmit sem ér!
13 Istennel mégis győzelmet aratunk,
mert ő tapossa földre ellenségeinket!
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
109 Istenem, hozzád imádkozom,
hallgass meg, ne maradj néma!
2 Mert az istentelen gonoszok ellenem beszélnek,
hazugsággal támadnak engem!
3 Gyűlölködő szavakkal támadnak,
ok nélkül vádolnak!
4 Ellenségeim lettek, pedig szerettem őket,
és értük imádkoztam.
5 Jóért rosszal fizettek,
jóságomat gyűlölettel viszonozták.
6 Ezt mondják rólam ellenségeim:
„Állíts fölébe bírónak egy gonoszt,
még védője is vádolja meg!
7 Bírája ítélje bűnösnek,
még imádsága is legyen hasztalan!
8 Életét rövidítsd meg,
és tisztségét más foglalja el!
9 Gyermekei legyenek árvák,
felesége jusson özvegységre!
10 Vándor koldussá váljanak gyermekei,
még házuk romjai közül is űzzék ki őket!
11 Hitelezők hordják szét vagyonát,
idegenek kapják meg minden tulajdonát!
12 Ne akadjon senki, aki segít rajta,
árváit senki meg ne szánja!
13 Pusztuljanak ki utódai,
s a következő nemzedék
a nevét is felejtse el!
14 Emlékezzen az Örökkévaló őseinek bűneire,
és ne bocsássa meg anyjának vétkeit!
15 Bűneik mindig legyenek az Örökkévaló előtt!
Még emlékét is törölje el,
16 mert nem akart senkin könyörülni,
egyre csak üldözte a szegény nyomorultat,
hogy megölje a megtört szívűeket!
17 Szeretett másokat átkozni,
ezért átkai szálljanak saját fejére!
Nem akart másokat megáldani,
hát maradjon tőle távol az áldás!
18 Átokba öltözött,
és úgy itta azt, mint a vizet.
Hát járja át testét az átok,
mint olaj a csontokat,
19 borítsa be, mint köpenye,
vegye körül, mint az öve!”
20 De én azt mondom:
Ez legyen a jutalma ellenségeimnek,
így bánjon az Örökkévaló azokkal,
akik vádolnak engem, és életemre törnek!
21 Te, Örökkévaló, Istenem, bánj velem úgy,
hogy nevednek dicsőséget szerezz,
szabadíts meg,
mert hűséges szereteted olyan jó!
22 Mint nyomorult koldus, olyan vagyok,
szívem is összetört!
23 Mint a megnyúlt árnyék este,
úgy járok-kelek, s úgy tűnök el.
Mint a sáskát elsöprik,
úgy engem is.
24 Térdeim remegnek a szomjúságtól,
testem is egyre soványabb.
25 Kigúnyolnak, akik csak látnak,
fejüket csóválják, ha rám néznek.
26 Segíts meg, Örökkévaló, Istenem,
szabadíts meg hűséges szereteteddel!
27 Hadd lássa mindenki, hogy te mentettél meg,
hadd tudják meg, hogy hatalmad segített!
28 Ha ők átkoznak engem,
fordítsd azt áldásra, Örökkévaló!
Ha ellenem támadnak, alázd meg őket,
én pedig, a te szolgád, hadd örüljek!
29 Ellenségeimet borítsa szégyen,
s gyalázatuk legyen a köpenyük!
30 Hangosan dicsérem az Örökkévalót,
hálát adok neki a sokaság előtt,
31 mert az Örökkévaló a szegény mellé áll,
és igazságot szolgáltat neki.
Egyedül az Örökkévaló képes kijelenteni a jövőt
48 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Hallgass rám, Jákób népe,
akik Izráelnek nevezitek magatokat,
bár Júdától származtok!
Az Örökkévaló nevére esküsztök,
Izráel Istenét emlegetitek,
de nem őszintén, nem igazán.
2 Hiszen a Szent Város[a] lakóinak hívnak titeket,
és Izráel Istenében bíztok,
kinek neve: Örökkévaló, a Seregek Ura!
3 Amik eddig történtek,
már régen megmondtam nektek.
Előre megmondtam,
idejében tudtotokra adtam,
azután hirtelen megtettem.
Bizony, szavaim mind beteljesedtek!
4-5 Mielőtt megtörtént volna,
kijelentettem nektek a jövőt,
mert tudtam, hogy mennyire makacs vagy,
milyen nehezen formálható[b],
és nem hiszel nekem.
Hát megmutattam neked, amik következtek,
hogy ne mondhasd:
»Bálványaim tették ezt!
Bálványszobrom parancsára történt!«
6 Előre hallottad,
majd saját szemeddel láttad,
tanúskodhatsz róla.
De mostantól új dolgokat hirdetek,
eddig rejtett dolgokat mondok neked,
amelyekről nem hallottál soha.
7 Most teremtettem ezeket, nem régen,
nem hallottad ezelőtt,
hogy ne mondhasd:
»Ezt már rég tudom!«
8 Bizony, nem hallgattál rám,
nem értettél meg semmit,
mert régtől fogva befogtad a füled!
Hiszen jól ismerlek téged,
milyen hűtlen vagy és engedetlen,
s hogy születésed óta lázadsz ellenem.
9 Nevemért mégis fékezem haragom,
dicsőségemért türtőztetem magam,
hogy ki ne irtsalak.
10 Nézd, megtisztítalak, mint az ezüstöt,
de a szorongatás tüzében.
Próba alá vetlek a csapások kohójában.
11 Csak önmagamért bánok így veled,
tudd meg, csak magamért, nem miattad!
Mert hogyan is hagyhatnám,
hogy gyalázzák nevem?
Dicsőségem másnak át nem engedem!”
12 „Figyelj rám, Jákób!
Hallgass rám Izráel, akit elhívtam!
Én vagyok a kezdet,
és én vagyok a befejezés!
13 Kezem alapozta meg a földet,
jobb karom terjesztette ki az eget.
Mikor szólítottam őket, mind előálltak,
hogy parancsom teljesítsék.
14 Gyűljetek mind elém,
halljátok meg ezt nemzetek!
Ugyan ki az közületek,
aki megmondta volna előre,
hogy akit az Örökkévaló szeret,[c]
végrehajtja az Örökkévaló akaratát Babilonon,
és a káldeusokon?
15 Egyedül én mondtam meg előre.[d]
Elhívtam, el is hoztam,
útjait egyengettem,
és győzelemre segítettem!
16 Jöjjetek ide,
és halljátok meg ezt!
Kezdettől fogva nyíltan beszéltem,
nem titokban!
Kezdettől fogva ott vagyok,
ahol beteljesedik,
amit előre megmondtam.”
Tudjátok meg, hogy az Örökkévaló Isten küldött engem és az ő Szellemét. 17 Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Szentje, Megváltód:
„Én vagyok Istened, az Örökkévaló,
aki tanítalak téged mindarra, ami javadra válik,
aki vezetlek azon az úton, amelyen járnod kell.
18 Bárcsak engedelmeskedtél volna parancsaimnak!
Akkor most békességed és jóléted oly bőséges volna,
mint az áradó folyóvíz.
Igazságosságod olyan lenne,
mint a tenger dagály idején.
19 Bizony, akkor utódaid annyian lennének,
mint tengerparton a homokszemek,
gyermekeid, mint a kavicsok,
megszámlálhatatlanul!
Akkor nem pusztítanák őket,
egyet sem ölnének meg közülük soha!”
20 Jöjjetek ki Babilóniából,
meneküljetek el a káldeusoktól!
Énekelve hirdessétek,
ujjongva kiáltsátok világgá:
„Az Örökkévaló megváltotta a szolgáját, Jákóbot!”
21 Mikor a pusztában vezette népét az Örökkévaló,
egyikük sem szomjazott,
még a sziklából is vizet fakasztott nekik!
Bizony, meghasította a sziklát értük,
és víz zúdult ki onnan bőségesen.
22 „Nincs békesség az istentelen gonoszok számára!”
— mondja az Örökkévaló.
Babilon pusztulása
18 Ezután egy másik angyalt láttam leszállni a Mennyből, akinek igen nagy hatalma volt. Dicsőségének fénye beragyogta a földet, és 2 erős hangon ezt kiáltotta:
„Összedőlt Babilon!
A nagy város összedőlt!
Gonosz szellemek lakóhelye lett,
mindenféle tisztátalan szellem,
utálatos és tisztátalan madár tanyája.
3 Mert Babilon minden népet megrészegített
paráznasága borával,
hiszen vele paráználkodtak
a Föld összes királyai.
A világ üzletemberei Babilon pazarló életmódjából
és költekező jólétéből gazdagodtak meg.”
4 Ezután egy másik hangot hallottam a Mennyből, amely ezt mondta:
„Jöjj ki abból a városból, népem!
Ne vegyél részt annak bűneiben,
s ne érjenek a csapások,
amelyek a városra következnek!
5 Mert Babilon bűnei már az égig érnek,
és Isten elérkezettnek látta,
hogy számon kérje rajta.
6 Bánjatok úgy ezzel a várossal,
ahogy ő bánt másokkal!
Sőt, kétszeresen fizessetek meg neki
mindenért, amit tett!
A pohárba, amelyet másoknak készített,
töltsetek neki magának kétszeresen!
7 Fizessetek neki annyi gyásszal és kínnal,
amennyi dicsőséget és gazdagságot szerzett magának!
Mert ezt mondja: »Királynő vagyok, trónomon ülök!
Nem vagyok özvegy, nem látok gyászt soha!«
8 Egy napon érik hát Babilont
a számára készített csapások mind:
halál, gyász és éhínség.
Tűzben pusztul el a város,
mert erős az Úr Isten, aki ítélkezik felette.”
9 A föld királyai pedig, akik Babilonnal paráználkodtak és dőzsöltek, elsíratják és meggyászolják majd, mikor látják a város égésének füstjét. 10 Megállnak a távolban, mert félnek a kínjaitól, és azt mondják majd:
„Jaj, jaj, te nagy város!
Jaj neked, hatalmas Babilon!
Egyetlen órában beteljesedett rajtad az ítélet!”
11 Siratják és gyászolják Babilont az egész világ üzletemberei és kereskedői is, mert senki sem veszi meg többé az áruikat: 12 aranyat, ezüstöt, drágaköveket, gyöngyöket; finom ruhákhoz való vásznat, bíborszínű vásznakat, selymet, bársonyt; sokféle illatos fát, elefántcsontból faragott dísztárgyakat; sokféle drága fából, bronzból, vasból és márványból készült tárgyakat; 13 fűszereket: fahéjat, balzsamot, füstölőszereket, mirhát, tömjént; bort és olívaolajat, finom lisztet, búzát; marhákat, juhokat, lovakat és szekereket; rabszolgákat — és az emberek lelkét. A kereskedők sírva kiáltják:
14 „Ó, Babilon, amire a szíved vágyott,
mindaz a jó és gazdagság eltűnt előled!
Minden gazdagságod és fényes jóléted
örökre elveszett!
Soha többé vissza nem tér hozzád!”
15 Az üzletemberek és kereskedők, akik meggazdagodtak a Babilonnal való kereskedésből, most félve a kínjaitól, csak a távolból siratják és gyászolják Babilont. 16 Ezt mondják:
„Jaj, jaj! Te nagy város,
aki gyolcsvászonba, bíborba-bársonyba öltöztél,
arannyal, drágakövekkel, gyöngyökkel ékesítetted magad!
17 Hogy elpusztult minden gazdagságod egyetlen óra alatt!”
Ugyanígy a hajóskapitányok, tengerészek, és mindazok, akik a tengereken utaznak és kereskednek, távolról nézik 18 az égő Babilon felszálló füstjét, és ezt kiáltják: „Nem volt a Földön még egy ilyen nagy város!” 19 Gyászukban a fejükre port szórnak, és sírva kiáltozzák:
„Jaj, jaj! Te nagy város!
Akinek csak hajója volt a tengeren,
mind meggazdagodott Babilon gazdagságából,
mégis elpusztult Babilon egyetlen óra alatt!”
20 Örülj ennek, Menny! Örvendezzetek, apostolok, próféták és Isten szent népe, mert Isten bosszút állt Babilonon miattatok!
21 Ezután egy erős angyal felkapott egy malomkő nagyságú sziklát, ledobta a tengerbe, és azt mondta:
„Így süllyed el a nagy város, Babilon!
Ilyen lendülettel hajítják a pusztulásba,
hogy soha többé ne is lássa senki!
22 Nem hallatszik benne többé
hárfások, lantosok, fuvolások és trombitások zenéje,
nem dolgoznak benne mesteremberek,
nem hallatszik a malomkő zaja,
23 nem fénylik benne lámpa,
nem hallatszik vőlegény és menyasszony hangja!
Mert üzletemberei voltak a világ hatalmasai,
és varázslásával minden népet becsapott!
24 Babilon! Kezeden szárad a prófétáknak
és Isten szentjeinek vére!
Te vagy a bűnös mindazoknak a haláláért,
akiket megöltek a Földön.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center