M’Cheyne Bible Reading Plan
Hálaáldozat az új termésből
26 Mózes így folytatta: Hamarosan bevonultok arra a földre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, elfoglaljátok azt, letelepedtek ott, és megművelitek a földet. 2 Akkor majd az aratás és a szüret idején — minden terményből, amit csak az Örökkévalótól kapott földed terem — tedd félre az új termésből, ami először beérik. Tedd egy kosárba, és vidd föl arra a helyre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt, hogy neve ott lakjon. 3 Menj oda a paphoz, aki majd abban az időben szolgálatot teljesít, és ezt mondd neki: „Istenünk, az Örökkévaló esküvel megígérte őseinknek, hogy nekünk adja ezt a földet. Most az ő jelenlétében kijelentem, hogy valóban bejöttünk erre a földre, és az Örökkévaló nekünk adta azt.”
4 Akkor a pap vegye el a kezedből a terményekkel megrakott kosarat, és helyezze az oltár elé. 5 Te pedig így imádkozz az Örökkévaló jelenlétében: „Örökkévaló Istenem! Arámi[a] vándorló nomád volt ősapám, aki családjával Egyiptomba költözött, ahol jövevényként időzött. Kevesen mentek le oda, de idővel erős és hatalmas néppé lettünk. 6 Az egyiptomiak rosszul bántak velünk, sanyargattak, és keményen dolgoztattak bennünket. 7 De mikor őseink Istenéhez, az Örökkévalóhoz kiáltottunk segítségért, ő meghallgatott minket, mert látta, milyen kegyetlenül bántak velünk, mennyire elnyomták és nyomorgatták népünket. 8 Erős kezével és nagy hatalmával, jelek és csodák kíséretében kivezetett bennünket Egyiptomból, s ez nagy rémületet keltett a körülöttünk élő nemzetekben. 9 Elvezetett minket erre a tejjel és mézzel folyó földre, és nekünk adta ezt az országot. 10 Most pedig elhoztam neked, Uram, az első részt földem idei terméséből, amelyet tőled kaptam!”
Akkor tedd oda a kosarat Istenünk, az Örökkévaló oltára elé, és leborulva imádd őt. 11 Azután tarts ünnepi lakomát, és örvendezz mindannak a jónak, amivel Istenünk, az Örökkévaló megáldott, egész családoddal, a városodban lakó lévitákkal és a jövevényekkel együtt.
A harmadévi tizedek törvénye
12-13 Minden harmadik évben terményeid tizedrészét add oda a városodban lakó lévitáknak, idegeneknek, árváknak és özvegyeknek. Hadd lakjanak jól ők is, ne szűkölködjenek. Amikor megtetted, állj oda Istened, az Örökkévaló elé, és ezt mondd: „Kivittem házamból a neked szentelt tizedet, és odaadtam a lévitáknak, a jövevényeknek, az árváknak és az özvegyeknek — ahogy azt megparancsoltad. Nem szegtem meg szavadat, és nem felejtkeztem el törvényedről. 14 Nem ettem a tizedből, mikor halottat gyászoltam, nem nyúltam hozzá, amikor tisztátalan voltam, és nem áldoztam belőle a halottak tiszteletére. Engedelmeskedtem neked, Uram, és mindent úgy tettem, ahogy parancsoltad. 15 Kérlek, tekints reánk a mennyből, szent lakóhelyedről, és áldd meg népedet, Izráelt és ezt a tejjel-mézzel folyó földet, amelyet nekünk adtál, ahogyan azt esküvel ígérted őseinknek.”
A szövetség megerősítése
16 Mózes így folytatta: Ma Istenünk, az Örökkévaló azt parancsolja nektek, hogy engedelmeskedjetek minden törvényének és parancsának. Teljes szívvel-lélekkel őrizzétek meg ezeket, és mindenben ezek szerint járjatok el! 17 Ma ti ünnepélyesen kijelentitek, hogy az Örökkévaló a ti Istenetek. Megígéritek, hogy az ő útján fogtok járni, engedelmeskedtek törvényeinek, parancsainak és rendelkezéseinek, és hallgatni fogtok szavára. 18 Ma az Örökkévaló ünnepélyesen kijelenti, hogy titeket választott, hogy egyedül őhozzá tartozzatok, saját népe legyetek, ahogyan ezt megígérte nektek. Azt kívánja tőletek, hogy engedelmeskedjetek parancsainak. 19 Az Örökkévaló fölemel titeket minden más általa teremtett nemzet fölé dicséret, tisztesség és hírnév tekintetében, hogy Istenünknek, az Örökkévalónak számára különválasztott, szent néppé legyetek, amint ezt ő megígérte.
117 Dicsérjétek az Örökkévalót ti nemzetek, mind!
Dicsérje őt minden ember!
2 Mert egészen körülvesz bennünket szeretete,
és irántunk való hűsége örökké tart!
Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
118 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó,
mert örökké tart hűséges szeretete!
2 Mondja hát Izráel népe:
„Örökké tart hűséges szeretete!”
3 Mondja hát Áron családja:[a]
„Örökké tart hűséges szeretete!”
4 Mondjátok, akik imádjátok az Örökkévalót:
„Örökké tart hűséges szeretete!”
5 Mikor körülvettek és szorongattak a bajok,
az Örökkévalót hívtam segítségül.
Ő válaszolt, kiszabadított szorult helyzetemből,
és tágas térre állított.
6 Mellém állt az Örökkévaló, ugyan miért féljek?
Mit árthatnak nekem az emberek?
7 Mellém állt az Örökkévaló, ő az én segítőm!
Bizony, meglátom, mikor ellenségeim
vereséget szenvednek!
8 Jobb az Örökkévalóban bízni,
mint emberektől függeni!
9 Bizony, sokkal jobb az Örökkévalóban bízni,
mint a vezetőkben!
10 Ellenségeim körülvettek engem,
de az Örökkévaló nevében leverem őket!
11 Körülvettek minden felől,
de az Örökkévaló nevében levágom őket!
12 Úgy rajzanak körülöttem, mint a méhek,
de hamar végük lesz, mint a bozót tüzének.
Bizony, az Örökkévaló nevében legyőzöm őket!
13 Mindenáron el akartak pusztítani,
de az Örökkévaló megsegített engem!
14 Az Örökkévaló az erőm és győzelmi énekem,
ő szabadít meg engem!
15 Öröm és győzelem éneke hangzik
az istenfélők otthonaiban,
mert az Örökkévaló ismét megmutatta hatalmát!
16 Igen, az Örökkévaló karja győzelmet aratott,
az Örökkévaló ismét megmutatta hatalmát!
17 Nem halok meg, hanem élek,
és hirdetem az Örökkévaló tetteit!
18 Megfenyített az Örökkévaló,
de mégsem adott át a halálnak!
19 Nyissátok ki a győztesek kapuját,
hadd menjek be rajta,
hadd dicsérjem az Örökkévalót!
20 Ez az Örökkévaló kapuja,
csak a győztesek mehetnek be rajta!
21 Uram, köszönöm, hogy válaszoltál hívásomra,
és szabadítóm lettél!
22 A kő, amelyet a ház építői félredobtak,
éppen az lett a ház sarokköve!
23 Bizony, nagy csoda ez a számunkra,
az Örökkévaló tette ezt!
24 Ez az a nap, amit az Örökkévaló készített,
hát örüljünk ma, és örvendezzünk ennek!
25 Örökkévaló, ments meg!
Kérünk, ments meg minket!
26 Áldott legyen, aki az Örökkévaló nevében jön!
Megáldunk titeket az Örökkévaló házából!
27 Az Örökkévaló az Isten, világossága ragyog ránk!
Kössétek az ünnepi áldozatot az oltár szarvához!
28 Istenem vagy, hálát adok neked!
Istenem, dicsérlek téged!
29 Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jó,
mert örökké tart hűséges szeretete!
53 Ki hitte el, amit hallottunk, és hirdettünk?
Ki előtt volt nyilvánvaló az Örökkévaló hatalma?[a]
2 Felnőtt az Örökkévaló szeme előtt,
mint friss hajtás, fiatal csemete,
mint gyökérsarj[b] a száraz földből.
De nem láttuk vonzónak külsejét,
nem találtuk sem szépnek,
sem érdekesnek.
3 Az emberek lenézték őt,
még barátai is elhagyták.
Tudta, mi a fájdalom,
és hogy mit jelent a betegség,
de mi arcunkat eltakartuk,
hogy ne is lássuk.
Nem törődtünk vele.
4 Pedig betegségeinket ő viselte,
és fájdalmaink nehezedtek rá.
S mi még azt hittük,
hogy Isten csapásai sújtják,
hogy ő veri és bünteti!
5 Bizony, bűneinkért kapott sebeket,
vétkeinkért törték össze őt!
Békességünk büntetését ő fizette meg,
és sebei árán gyógyultunk meg.
6 Mind a saját fejünk után mentünk,
szétszéledtünk és eltévedtünk,
mint nyájtól a juhok,
de az Örökkévaló az ő vállára rakta
mindannyiunk vétkeit.
7 Bántalmazták és megsebesítették,
de alázattal viselte.
Szó nélkül tűrte, s nem tiltakozott,
mint a bárány, ha levágni viszik,
mint juh, mikor némán tűri, hogy megnyírják.
8 Erőszakkal fogták el,
és igazságtalanul ítélkeztek fölötte.
Kortársai közül senki sem értette meg,
hogy népem[c] bűnei miatt ítélték halálra,
és irtották ki az élők közül.[d]
9 Gonosztevők között jelölték ki sírhelyét,
de a gazdagok sírjába került.
Megölték, bár semmi gonoszt nem tett,
nem találtak hamisságot még beszédében sem!
10 Bizony, az Örökkévaló akarta összetörni őt.
Ő határozott úgy, hogy Szolgájának szenvednie kell,[e]
és életét bűnért való áldozatul kell adnia.
Azután Szolgája meglátja majd „utódait”,
hosszúra nyújtja életét,
és sikerre viszi az Örökkévaló akaratát.
11 „Lelke vajúdása után látni fog,[f]
és elégedettség tölti be.
Igaz Szolgámat sokan megismerik,
és ők is igazakká lesznek általa,
mert vétkeiket Szolgám viseli.
12 Mivel lelkét önként adta halálra,
és a bűnösök közé sorolták,
mivel magára vette sokak bűneit,
és a bűnösökért imádkozott,
ezért jutalmat a hatalmasok között osztok neki,
és osztályrészét a győzelmi zsákmányból
a hősök között kapja meg”
— mondja az Örökkévaló.
Jézus, a Messiás családfája(A)
1 Ez a Messiás Jézus családfája, aki Dávid leszármazottja, Dávid pedig Ábrahám leszármazottja.
2 Ábrahám fia Izsák,
Izsák fia Jákób,
Jákób fiai Júda és testvérei.
3 Júda fiai Fáresz és Zerah, akiket Támár szült.
Fáresz fia Heszrón,
Heszrón fia Arám,
4 Arám fia Aminádáb,
Aminádáb fia Nahson,
Nahson fia Szalmón,
5 Szalmón fia Boáz, akit Ráháb szült.
Boáz fia Óbéd, akit Ruth szült.
Óbéd fia Isai,
6 Isai fia Dávid, a király.
Dávid fia Salamon, akit Úriás felesége szült.
7 Salamon fia Roboám,
Roboám fia Abijjá,
Abijjá fia Ászá,
8 Ászá fia Jósafát,
Jósafát fia Jórám,
Jórám fia Uzziás,
9 Uzziás fia Jótám,
Jótám fia Áház,
Áház fia Ezékiás,
10 Ezékiás fia Manassé,
Manassé fia Ámón,
Ámón fia Jósiás.
11 Jósiás unokái voltak Jekonjás és testvérei, akik abban az időben éltek, amikor a népet száműzetésbe hurcolták Babilóniába.
12 A babiloni száműzetés ideje alatt született Jekonjás fia, Sealtiél.
Sealtiél fia Zerubbábel,
13 Zerubbábel fia Abihud,
Abihud fia Eljákim,
Eljákim fia Azzur,
14 Azzur fia Cádók,
Cádók fia Jákin,
Jákin fia Elihud,
15 Elihud fia Eleázár,
Eleázár fia Mattán,
Mattán fia Jákób.
16 Jákób fia József,
aki annak a Máriának a férje volt,
akitől Jézus, a Messiás született.
17 A nemzedékek száma tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy, Dávidtól a babiloni fogságba vitelig szintén tizennégy, a babiloni fogságba viteltől a Messiás születéséig ismét tizennégy.
Jézus születése(B)
18 Jézusnak, a Messiásnak születése a következőképpen történt: Mária, Jézus anyja, József jegyese volt. Azonban még mielőtt összeházasodtak volna, kiderült, hogy Mária gyermeket vár, mert a Szent Szellem által áldott állapotba került.
19 József istenfélő ember volt, és a menyasszonyát meg akarta kímélni a nyilvános megszégyenítéstől. Ezért elhatározta, hogy inkább titokban küldi el Máriát, és így válik el tőle.
20 Ahogy ezen gondolkodott, álmában megjelent neki az Örökkévaló egyik angyala, és ezt mondta: „József, Dávid fia! Ne félj feleségül venni Máriát, mert a méhében lévő gyermek a Szent Szellemtől fogant! 21 Fiút szül majd, akit te nevezz el Jézusnak,[a] mert ő fogja megszabadítani népét a bűneikből.”
22 Így teljesedett be, amit az Örökkévaló mondott a próféta által:
23 „Nézzétek! A szűz gyermeket vár,
és fiút fog szülni,
akinek Immánuel lesz a neve.”[b]
Ez a név azt jelenti: „Isten velünk van”. 24 Azután József felébredt az álomból, és mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló angyala parancsolta.
Feleségül vette Máriát, 25 de nem volt közöttük szexuális kapcsolat, amíg Mária meg nem szülte a fiát, akinek József a „Jézus” nevet adta.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center