Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

M’Cheyne Bible Reading Plan

The classic M'Cheyne plan--read the Old Testament, New Testament, and Psalms or Gospels every day.
Duration: 365 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
5 Mózes 17

Az áldozati állatok hibátlanok legyenek!

17 Mózes így folytatta: Ne áldozzatok Istenünknek, az Örökkévalónak olyan állatot, amely nem teljesen ép és egészséges! Az ilyen áldozat elfogadhatatlan és utálatos Istenünk, az Örökkévaló számára.

A bálványimádó izráeliek büntetése

Ha majd azon a földön laktok, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, megtörténhet, hogy valamelyik városban vagy faluban közületek valaki — akár férfi, akár nő — megtöri az Örökkévalóval kötött szövetséget, és más isteneket vagy a napot, a holdat vagy az ég seregeit imádja, annak ellenére, hogy ezt az Örökkévaló megtiltotta. Ha ilyenről hírt hallotok, vagy a tudomásotokra jut, alaposan ki kell vizsgálnotok, hogy mi történt.

Ha pedig a hír igaznak bizonyul, és valóban elkövette az illető ezt az utálatos bűnt, akkor vigyétek őt a város kapujához közeli térre, és ott kövezzétek halálra. De vigyázzatok, mert egyetlen tanú vallomása alapján senkit sem lehet elítélni! Ehhez legalább két vagy három tanú egybehangzó terhelő vallomása szükséges — csak ekkor lehet halálra ítélni az illetőt! A megkövezéskor azok a tanúk dobják az elítéltre először a követ, akiknek a vallomása alapján az ítélet megszületett! Csak azután következzenek a többiek. Így tisztítsátok ki magatok közül a gonoszt!

Ítélethozatal nehéz esetekben

8-9 Ha a városotokban olyan üggyel találkoztok, amely túl nehéznek, bonyolultnak tűnik a helyi bíróság számára, akkor menjetek föl arra a helyre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt, és forduljatok a lévita papokhoz és ahhoz a bíróhoz, aki abban az időben betölti ezt a tisztséget. Tárd eléjük az ügyet, és majd ők határozatot hoznak. Ilyen ügy lehet például a szándékos vagy véletlen emberölés, különböző jogviták, birtokviták, vagy a testi sértés esete. 10-11 Miután a helyi bíróság tisztségviselői visszatérnek a városukba, mindenben aszerint kell eljárniuk, ahogyan a lévita papok és a bíró értelmezte a törvényt ebben az esetben, és ahogyan ők határoztak. Az ő ítéletüket kell kihirdetniük a saját városukban, és azt kell végrehajtaniuk! Nem szabad attól eltérniük sem jobbra, sem balra.

12 Ha pedig valaki mégis eltérne ettől, és elbizakodottságában megváltoztatná azt az ítéletet, amelyet a bíró és lévita papok hoztak, az az ember halállal lakoljon! Így tisztítsátok ki a gonoszt Izráel népe közül! A bíró és a lévita papok Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében teljesítenek szolgálatot! 13 Tudja meg ezt az egész nép, hogy féljenek elbizakodottságukban hasonló vétket elkövetni.

A királyra vonatkozó törvények

14 Be fogtok menni arra a földre, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek, birtokba veszitek, és letelepedtek ott. Azután azt gondoljátok: „Tegyünk valakit királlyá népünk fölé, mint ahogy a környező nemzeteknél szokás!” 15 Vigyázzatok, hogy csak azt a férfit emeljétek királlyá, akit Istenünk, az Örökkévaló erre kiválaszt! Csak Izráel népéből való lehet a király, idegen nemzet fiát ne tegyétek királlyá. 16 A király ne tartson sok lovat a maga hasznára, és ne küldje Egyiptomba embereit, hogy még több lovat szerezzenek neki, mert az Örökkévaló azt parancsolta népünknek: „Soha ne menjetek vissza Egyiptomba!” 17 Ne vegyen a király túl sok feleséget, mert különben azok elfordítják szívét az Örökkévalótól! Ne gyűjtsön nagy gazdagságot, sok aranyat és ezüstöt magának!

18 Amikor a király uralkodását megkezdi, készítsen magának egy másolatot a Törvény könyvéről, amelynek eredetijét a lévita papok őrzik. 19 Ezt a másolatot mindig tartsa magánál, olvassa azt naponta egész életében. Ebből tanulja meg tisztelni és félni Istenét, az Örökkévalót, és azt, hogyan kell a törvény igéit és rendelkezéseit értelmezni és alkalmazni. 20 Ha így cselekszik, akkor nem fogja gőgösen különbnek képzelni magát a testvéreinél. Akkor nem fog az Örökkévaló parancsaitól semelyik irányba sem eltérni. Akkor majd ő is, meg az utódai is sokáig uralkodhatnak királyságában, Izráelben.

Zsoltárok 104

104 Lelkem, áldd az Örökkévalót!
    Milyen hatalmas vagy, Örökkévaló Istenem!
Dicsőségbe és szépségbe öltöztél,
    királyi palástod a világosság!
Kifeszítetted a csillagos eget, mint sátrat,
    és a vizek fölött építetted fel palotádat.
Felhő-szekereden robogsz égi utakon,
    és szelek szárnyán suhansz.
A szeleket tetted követeiddé,
    tűz lángjait szolgáiddá.
A Földet szilárd alapokra építetted,
    hogy örökké biztosan álljon.
Mély vízzel borítottad, mint egy köpennyel,
    még a hegyek felett is vizek hullámzottak.
Majd rájuk kiáltottál, és a vizek elfutottak,
    mennydörgő szavadra a völgyekbe zúdultak.
Felemelkedtek a hegyek,
    lesüllyedtek a völgyek,
mindegyik a maga helyére,
    amelyet kijelöltél nekik.
Határt szabtál a vizeknek,
    hogy túl ne lépjék,
    el ne borítsák a Földet megint.

10 Istenem, forrásokat fakasztottál a völgyekben,
    hogy patakok csörgedezzenek a hegyek között,
11 és megitassák erdők-mezők vadjait.
    Még a vadszamarak is oda jönnek
    szomjukat oltani.
12 Felettük, az ágakon madarak énekelnek,
    s fészket raknak a patak mellett.
13 Megöntözöd a hegyeket a magasból, tárolóidból,
    hogy kezed alkotásai,
    teremtményeid, betöltsék a földet.
14 Füvet növesztesz a legelő állatoknak,
    gabonát a földművesnek,
    hogy kenyeret kapjanak a földből.
15 Bort, hogy szívük felviduljon,
    olajat, hogy arcuk ragyogjon,
    és kenyeret, hogy testüket táplálja.
16 Jóllaknak az Örökkévaló fái is, amelyeket ő ültetett,
    a fenyők és libanoni cédrusok,
17 ahol mindenféle madarak laknak,
    verebektől a gólyákig fészket raknak.
18 A magas hegyekben vadkecskék járnak,
    a sziklákon mormoták találnak lakóhelyet.

19 Istenem, te teremtetted a Holdat,
    amely az ünnepek idejét mutatja,
s a Napot, amely lenyugvása idejét
    és helyét nem véti el soha.
20 Te alkottad a sötétséget, az éjszakát,
    mikor az erdei vadak útjukra indulnak.
21 Az oroszlánkölykök zsákmányért ordítanak,
    Istentől kérik táplálékukat,
22 de ha felkél a nap,
    tanyájukra húzódnak, és lehevernek.
23 Az ember pedig felkel, kimegy munkájára,
    és dolgozik napestig.

24 Ó, Örökkévaló, számtalan csodálatos dolgot teszel,
    és milyen sokfélét!
Milyen bölcsen viszed véghez valamennyit!
    Az egész világot betöltik kezed alkotásai!
25 Itt ez a hatalmas óceán!
    Mérhetetlen tágas és széles,
    mégis telve van számtalan teremtményeddel,
    kicsikkel és nagyokkal!
26 Hajók járnak a színén,
    s hatalmas tengeri állatok[a] játszanak benne,
    a teremtményeid!

27 Mind tőled várják,
    hogy időben megkapják táplálékukat.
28 Mikor adsz nekik, összegyűjtik,
    megnyitod tenyered és megtelnek minden jóval.
29 Ha elfordulsz tőlük, megrémülnek,
    ha visszaveszed leheletüket,
    elpusztulnak és ismét porrá lesznek.
30 Mikor rájuk leheled Szellemed,
    teremtményeid életre kelnek,
    és megint betöltik a föld színét.

31 Dicsőség az Örökkévalónak örökké,
    örüljön minden teremtményének!
32 Az Örökkévaló csak ránéz a Földre, és az megremeg,
    ha megérinti a hegyeket, füstölögnek!

33 Amíg csak élek, dicsérem az Örökkévalót!
    Zsoltárokat éneklek Istenemnek, amíg vagyok!
34 Fogadja szívesen énekemet!
    Az Örökkévaló előtt örvendezek!
35 Pusztuljanak ki a földről a bűnösök,
    vesszenek el a gonoszok!
Lelkem, áldd az Örökkévalót!
    Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!

Ézsaiás 44

Vizet öntök a szomjas földre

44 „Figyelj most rám, szolgám, Jákób!
    Halljad Izráel, akit választottam!
Az Örökkévaló mondja ezt neked,
    aki téged teremtett és megformált,
    anyád méhétől fogva segít és támogat:
Ne félj szolgám, Jákób,
    választottam, Jesúrún,[a]
mert vizet öntök a szomjas földre,
    s elárasztom a sivatagot,
Kiöntöm Szellemem gyermekeidre,
    s áldásomat utódaidra.
Úgy virulnak, mint fű a vízparton,
    növekednek, mint fűzfák a folyó mellett.
Az egyik azt mondja:
    ez a nevem: »Én az Örökkévalóé vagyok!«
    Őt »Jákóbnak« nevezik.
A másik ezt írja kezére: »Az Örökkévaló tulajdona«.
    Őt meg »Izráelnek« hívják.”

Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Királya és Megváltója, a Seregek Ura:

„Én vagyok a kezdet és a befejezés,
    nincs más Isten rajtam kívül.
Kicsoda olyan, mint én?
    Álljon elő, és szóljon!
Mondja el, mi történt az ősidők óta,
    vagy hirdesse ki a jövendőt,
    mondja meg, mi következik!
De ti ne féljetek a jövőtől,
    ne aggódjatok miatta!
Hiszen én megmondtam nektek,
    régóta tudattam veletek,
    ti vagytok tanúim!
Hát van-e más Isten kívülem?
    Nincs más Kőszikla,
    bizony, nincs!”

A bálványimádás kigúnyolása

Akik bálványokat készítenek,
    mind értelmetlenek,
    kedvenceik pedig tehetetlenek!
A bálványok imádói mind vakok és ostobák,
    nem tudják, hogy csalódni fognak.
10 Ki olyan ostoba, hogy istent farag magának?
    Kicsoda készít bálványszobrot,
    amely tehetetlen és haszontalan?
11 Nézzétek!
Akik a bálványokhoz ragaszkodnak,
    mind csalódni fognak.
    Hiszen a bálványok készítői is csak emberek!
Hát gyűljenek össze, álljanak csak elő,
    majd megrémülnek
    és megszégyenülnek valamennyien!

12 A kovács forgatja szerszámait,
    izzó parázson formálja a vasat,
erős karjával kalapálja,
    hogy bálványt készítsen belőle.
De ha megéhezik a kovács, elfogy az ereje,
    ha megszomjazik, kimerül.
13 A fafaragó mester zsinórral megjelöli[b] a fát,
    körzővel méri,
    gyalulja, vési, kalapálja,
férfi formájúra alakítja,
    emberi vonásokkal ékesíti,
bálványszobrot készít belőle,
    a házi szentélybe.
14 Ehhez maga választ fát az erdőn,
    fenyőt, tölgyet, vagy más fát, sudár termetűt.
Vagy elülteti, és várja,
    hogy az eső fölnevelje.
15 Egyik része jó lesz tűzifának,
    befűt vele, kenyeret süt,
    melegszik a lángja mellett.
Maradékából meg istent farag magának,
    és azt imádja!
Saját kezével készítette,
    mégis leborul előtte!
16 Felét már eltüzelte,
    húst sütött a parázson,
    jól is lakott vele.
A tűznél üldögél, és ezt mondja:
    „De jól felmelegedtem,
    míg a tűz mellett ültem!”
17 Ami marad a fából,
    abból istent készít magának!
Bálványszobrot, hogy leboruljon előtte,
    imádja és könyörögjön neki:
„Ments meg engem,
    hiszen te vagy istenem!”

18 Nincs bennük egy szikrányi értelem!
    Ennyire ostobák hogy lehetnek?
Van szemük, mégsem látnak?
    Értelmük ennyire elhomályosult?
19 Egyikük sem kap észbe,
    meg sem gondolja,
    hogy ezt mondaná:
„Hiszen a fának egyik felét tűzre tettem,
    parazsánál kenyeret, húst sütöttem,
    s azt megettem.
Hát a másik feléből utálatos bálványt csináljak?
    Egy faragott fatuskót imádjak?”
20 Bizony, megcsalt szíve vezeti félre azt,
    aki hamuban gyönyörködik,
    s a fatuskót imádja!
Ezért nem mentheti meg lelkét,
    ezért nem veszi észre,
    hogy amit istenként imád:
    puszta hazugság!

Rólam soha el ne felejtkezz, Izráel!

21 „De te, Jákób, jól gondold meg ezeket!
    Izráel, te engem szolgálsz,
    nem idegen isteneket!
Én formáltalak téged,
    hogy szolgám légy,
rólam soha el ne felejtkezz, Izráel!
22 Vétkeidet én töröltem el,
    mint szél a fellegeket.
Eltöröltem bűneidet,
    mint napsugár a reggeli ködöt.
Megváltottalak,
    hát térj vissza hozzám, Izráel!”

23 Énekeljen az ég és a föld,
    mert az Örökkévaló véghezvitte!
Kiáltsatok, föld mélységei,
    ujjongjatok, hegyek és erdők,
táncoljanak mind a fák,
    mert az Örökkévaló megváltotta Jákóbot,
    dicsőségét megmutatta Izráel által!

Prófécia Círuszról

24 Ezt mondja az Örökkévaló,
    Megváltód, aki az anyaméhben kiformált:
„Én vagyok az Örökkévaló,
    a mindenség Teremtője,
aki egymaga kiterjesztette az eget,
    és kiformálta a földet.
Ki segített nekem?
25 Én vagyok az Örökkévaló,
    aki a jósok jeleit semmivé teszi,
a varázslókból bolondot csinál,
    a bölcseket meghátrálásra készteti,
    s tudományuk bolondságát leleplezi.
26 Én vagyok az Örökkévaló,
    aki szolgáinak szavát beteljesíti,
    s küldöttei tanácsát véghezviszi.
Ezt mondom Jeruzsálemnek:
    »Ismét lakjanak benne!«
és Júda városainak: »Épüljetek újjá!
    Romjaitokat ismét felépítem!«
27 Ezt mondom a mélységes tengernek:
    »Száradj ki!«
és a folyóknak:
    »Vizetek kiszárítom!«
28 Ezt mondom Círusznak:[c]
    »Pásztorom vagy,
    aki véghezviszed minden tervemet,
mikor azt mondod Jeruzsálemnek:
    Építsenek fel!
A Templomnak pedig:
    fektessék le alapjaidat!«”

Jelenések 14

A Bárány és követői a Sion-hegyen

14 Ezután ismét láttam: a Bárány állt a Sion-hegyen, és vele együtt az a száznegyvennégyezer ember, akik a Bárány nevét és a Bárány Atyjának nevét viselték a homlokukon. Azután hangot hallottam a Mennyből, amely nagy vízesés dübörgő hangjához, vagy hatalmas mennydörgéshez hasonlított. Úgy hangzott, mint mikor sok hárfán egyszerre játszanak. Új éneket énekeltek Isten trónja, a négy mennyei élőlény és a mennyei vezetők előtt. Ezt az éneket senki más nem énekelhette, csak az a száznegyvennégyezer, akiket a Földről, az emberek közül váltottak meg.

Ők nem követtek el semmi olyat, amivel tisztátalanná tették volna magukat az asszonyokkal, mert szüzek. Ők azok, akik követik a Bárányt, akárhová is megy. Az emberek közül váltották meg őket, hogy a legelsők legyenek, akiket Isten és a Bárány számára kiválogattak. Beszédükben nem találtak hazugságot, és feddhetetlenek.

A három angyal

Ekkor ismét láttam: magasan az égen egy angyal repült. Nála volt az örökkévaló örömüzenet, hogy kihirdesse a Föld lakóinak — minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek. Erős hangon ezt kiáltotta: „Istent tiszteljétek és féljétek! Őt dicsőítsétek, mert ítéletének órája elérkezett! Imádjátok azt, aki a Mennyet, a Földet, a tengert és a vízforrásokat teremtette!”

Ezután egy másik angyal jött, aki kihirdette: „Elpusztult! Elpusztult Babilon, a nagy város, amely minden népet megitatott paráznasága részegítő borával!”

Majd egy harmadik angyal jött utánuk, és nagy hangon ezt kiáltotta: „Aki a Szörnyeteget vagy annak bálványszobrát imádja, és annak jelét engedi a homlokára vagy a kezére tenni, 10 az is inni fog Isten haragjának borából, amelynek erejét nem enyhíti semmi! Ott gyűlik az Isten harag-poharában. Aki ebből iszik, azt tűz és égő kén fogja kínozni a szent angyalok és a Bárány szeme láttára. 11 Sem éjjel, sem nappal nem lesz nyugtuk azoknak, akik a Szörnyeteget és annak bálványszobrát imádják, vagy magukon viselik a Szörnyeteg nevének jelét. Kínlódásuk füstje örökké felszáll.

12 Itt van szüksége az állhatatos kitartásra és türelemre Isten népének — azoknak, akik engedelmeskednek Isten parancsainak, és megőrzik a Jézusban való hitüket.”

13 Ezután egy hangot hallottam a Mennyből. Ezt mondta nekem: „Írd le ezt: mostantól fogva boldogok és áldottak, akik az Úrban halnak meg.”

„Igen — mondja a Szent Szellem —, most már megpihenhetnek a munkájuk után, mert amit elvégeztek, az követi őket.”

Aratás és szüret a Földön

14 Azután ismét láttam: egy fehér felhőn ült valaki, aki hasonlított az Emberfiához. A fején aranykoszorút viselt, a kezében pedig éles sarlót tartott. 15 A templomból[a] kijött egy másik angyal, és erős hangon kiáltott annak, aki a felhőn ült: „Fogd a sarlódat, és kezdd el az aratást, mert eljött az aratás órája, megérett a Földön az aratnivaló!” 16 Ekkor az, aki a felhőn ült, megsuhintotta sarlóját a Föld fölött, és learatta a termést.

17 Ezután a mennyei templomból kijött egy újabb angyal, aki szintén éles sarlót tartott a kezében. 18 Az oltártól[b] pedig előlépett egy másik angyal, akinek hatalma volt a tűz fölött, és nagy hangon ezt kiáltotta a sarlós angyalnak: „Fogd a sarlódat, és szüreteld le a Föld szőlőjét, mert már érettek a fürtök!” 19 Erre az angyal megsuhintotta sarlóját a Föld fölött, leszüretelte a Föld szőlőjét, és a szőlőfürtöket bedobta Isten haragjának hatalmas szőlőtaposó kádjába. 20 A városon kívül taposták meg a szőlőt, amelyből annyi vér ömlött ki, hogy az áradat a lovak zablájáig ért, és 1 600 stádium[c] távolságban mindent elöntött.

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center