M’Cheyne Bible Reading Plan
Egyéb rendelkezések
22 Mózes így folytatta: Ha látod, hogy egy másik gazdának az ökre, tehene, juha vagy kecskéje elkóborol, ne menj el mellette közömbösen, hanem feltétlenül tereld vissza a gazdájához. 2 Ha pedig annak az állatnak a tulajdonosa nem a közelben lakik, vagy egyáltalán nem tudod, ki az, akkor a megtalált állatot vidd a saját gazdaságodba, és viseld a gondját, amíg a tulajdonosa nem keresi, s akkor add vissza neki. 3 Ugyanígy járj el akkor is, ha egy ottfelejtett ruhát találsz a mezőn, vagy egy gazdátlan szamarat vagy bármi egyebet. Ne légy közömbös, hanem segíts, hogy a tulajdonosa visszakaphassa.
4 Ha az úton látsz valakit, akinek a szamara vagy az ökre összeroskadt, ne menj el mellettük közömbösen, hanem segíts a testvérednek lábra állítani az állatát.
5 Asszony ne öltözködjön férfiruhába, és ne viseljen semmi olyat, amit a férfiak szoktak, de férfi se hordjon női ruhákat, mert ezt gyűlöli és utálja Istenünk, az Örökkévaló!
6 Ha útközben egy fán vagy a földön madárfészket találsz, amelyben tojások vagy fiókák is vannak, s a tojó is a fészekben ül, ne fogd meg az anyát is a fiókákkal együtt. 7 Csak a tojásokat vagy a fiókákat szedd ki a fészekből, de a tojót engedd szabadon, hogy jó dolgod legyen, és sokáig élhess.
8 Amikor új házat építesz magadnak, legyen gondod rá, hogy korlátot is építs a lapos tetőre.[a] Különben valaki leeshet onnan, és téged terhel a felelősség a haláláért.
9 A szőlőskertedben ne vess a szőlő közé semmilyen más veteményt. Ha mégis megteszed, akkor mind a vetemény, mind a szőlő termését az Örökkévalónak kell szentelned, és magad nem ehetsz belőle.
10 Ne szánts egy igába fogott ökörrel és szamárral.
11 Gyapjúból és lenből vegyesen szőtt ruhát ne viselj.
12 Készíts bojtokat[b] felsőruhádra, amelyet viselsz: a négy sarkára helyezd ezeket.
A házasságra vonatkozó törvények
13 Mózes így folytatta: Előfordulhat, hogy miután valaki feleségül vesz egy leányt, és vele hál, mégis elfordul tőle, és megutálja. 14 Azután megrágalmazza a feleségét, és rossz hírét terjeszti: „Feleségül vettem, de mikor először vele háltam, úgy találtam, hogy már nem volt szűz.” 15 Ilyen esetben a fiatalasszony szülei vigyék az ügyet a város vezetői elé a városkapuhoz, és mutassák be a leányuk szüzességének a bizonyítékait.
16 Az apa mondja ezt a vezetőknek: „Nézzétek, ő az én leányom! Feleségül adtam ehhez a férfihoz, aki azonban megutálta őt. 17 Most pedig hamisan megvádolta, hogy a leányom nem is volt szűz, amikor férjhez ment hozzá, pedig itt vannak a leányom szüzességének a bizonyítékai!” Akkor mutassák meg azokat a ruhákat a vezetőknek, 18 a vezetők pedig büntetésül korbácsoltassák meg a rágalmazó férjet.
19 A férjnek 100 sékel[c] ezüstöt kell fizetnie büntetésül, mivel rossz hírbe kevert egy szüzet Izráelben. Adják azt a pénzt a fiatalasszony apjának. A fiatalasszony maradjon továbbra is a férje mellett, mint a felesége. A férje nem küldheti el őt, és nem válhat el tőle egész életében.
20-21 Azonban, ha igaznak bizonyul a férj vádja, és a fiatalasszony már nem volt szűz, amikor férjhez ment, akkor őt kell megbüntetni. Ezért vigyék őt az apja háza elé, és ott a város férfi lakosai kövezzék halálra. Így kell bűnhődnie amiatt, hogy gyalázatot hozott apja családjára, mivel úgy viselkedett, mint egy prostituált. Így gyomláljátok ki a gonoszt magatok közül!
Szexuális bűnök büntetése
22 Ha egy férfit rajtakapnak, hogy egy férjes asszonnyal hál, akkor ő is, meg az asszony is halállal bűnhődjön. Így gyomláljátok ki a gonoszt Izráelből!
23 Ha egy férfi a városban együtt hál egy másnak eljegyzett szűz leánnyal, 24 akkor a férfit is, meg a leányt is vigyétek a város kapujához, és kövezzétek halálra mindkettőt! A leányt azért, mert nem kiáltott segítségért, pedig a városban volt, a férfit pedig azért, mert erőszakot követett el más feleségén[d]. Így gyomláljátok ki a gonoszt magatok közül!
25 Azonban, ha a városon kívül, erdőn-mezőn követ el erőszakot egy férfi a másnak eljegyzett szűz leányon, akkor csak a férfi bűnhődjön halállal. 26-27 Ebben az esetben a leányt ne bántsátok, mert ő nem büntethető: hiába kiáltott, nem volt senki, aki segíthetett volna rajta. Hiszen a férfi olyankor támadta meg a leányt, amikor egyedül volt. Olyan ez az eset, mint amikor valakit megölnek a mezőn.
28 Ha egy férfit rajtakapnak, hogy erőszakkal olyan lánnyal hál, akit még nem jegyeztek el, 29 akkor adjon a férfi a leány apjának 50 sékel[e] ezüstöt, és vegye feleségül azt a leányt, mivel erőszakot követett el rajta. A férfi nem küldheti el ezt a feleségét, és nem válhat el tőle egész életében.
30 Egy férfi nem veheti feleségül azt az asszonyt, aki apjának felesége volt; sem nem léphet szexuális kapcsolatba vele.
Dávid zsoltára.
110 Az Örökkévaló mondta ezt Uramnak:[a]
„Ülj mellém, jobb oldalamra,
míg ellenségeidet lábad alá vetem!”
2 Az Örökkévaló nyújtja ki
hatalmad pálcáját Sionból:
„Hajtsd uralmad alá ellenségeidet,
uralkodj közöttük is!”
3 Néped önként jelentkezik,
amikor sereged összegyűjtöd, Örökkévaló.
Fiatal harcosaid
megszentelt ruhákba öltöznek,
kora reggel köréd gyülekeznek,
mint hajnalban születő harmat a mezőn.[b]
4 Megesküdött az Örökkévaló,
és soha vissza nem vonja:
„Örökké pap vagy te,
Melkisédek papsága szerint.”
5 Az Úr áll jobb kezed felől,
ő szórja szét haragja napján a királyokat!
6 Ítéletet tart a népek fölött,
megtölti a völgyeket holtakkal,
összezúzza a fejedelmeket
mindenütt a Földön.
7 Lehajol, iszik az út menti patakból,
azután győztesen felemeli fejét![c]
111 [1] [d] Dicsérjétek az Örökkévalót! Hallelújah!
Hálát adok az Örökkévalónak teljes szívemből
az istenfélők tanácskozásán,
a nagy gyülekezetben!
2 Örökkévaló, milyen csodálatosak tetteid!
Gyönyörködnek bennük,
akik ezeket vizsgálják és csodálják!
3 Valóban dicsőséges
és fenséges dolgokat tett az Örökkévaló!
Igazságos tettei
megmaradnak örökké!
4 Csodáit emlékezetessé tette,
hogy el ne felejtsük,
milyen irgalmas és kegyelmes az Örökkévaló!
5 Örökké megtartja Szövetségét,
és enni ad azoknak,
akik tisztelik és félik őt.
6 Hatalmát megmutatta népének,
mikor idegen népek földjét adta nekik.
7 Igazságos és helyes minden, amit ő tesz,
minden rendelkezése megbízható és tökéletes.
8 Meg is maradnak parancsai örökre,
mert hűségből és egyenességből származnak.
9 Az Örökkévaló elküldött valakit,
hogy megváltsa népét,
és örökre szövetséget kötött velük!
Szent és félelmetes a neve!
10 Az Örökkévalót tisztelni és félni,
ez a bölcsesség forrása!
Akik tisztelik és félik őt,
értelmesek és bölcsek mind!
Dicsérjétek az Örökkévalót örökké!
Az Örökkévaló Szolgája
49 Figyeljetek rám, szigetek lakói,
halljátok szavam, távoli nemzetek!
Az Örökkévaló hívott el engem még születésem előtt,
már anyám méhében nevemen szólított.
2 Éles karddá tette beszédemet,
keze árnyékában rejtett el,
hegyes nyíllá csiszolt,
és tegzébe[a] zárt.
3 „Szolgám vagy, Izráel
— mondta nekem —,
rajtad mutatom meg dicsőségemet!”
4 „Mennyit fáradoztam, dolgoztam hiába,
hasztalan pazaroltam erőm,
semmit el nem értem
— feleltem én —,
de az Örökkévaló ítél ügyemben,
ő mérlegeli munkámat, hogy mennyit ér.”
5 Az Örökkévaló az,
aki anyám méhében szolgájának alkotott,
s hogy Jákóbot hozzá visszavezessem,
és Izráel összegyűljön előtte
— hiszen becses vagyok az Örökkévalónak,
és Istenemtől kapom az erőmet.
6 Ezt mondja az Örökkévaló: „Szolgám vagy te,
hogy Jákób törzseit helyreállítsd,
és visszahozd Izráel maradékát.
De mindez nem elég:
a nemzeteknek is világosságul adlak,
hogy szabadításom eljusson
a föld minden népéhez általad.”
7 Ezt mondja az Örökkévaló,
Izráel Szentje és Megváltója
az uralkodók szolgájának,
akit az emberek lenéznek, elutasítanak,
és a nemzetek megutálnak:
„Királyok állnak fel trónjukról előtted,
fejedelmek borulnak le lábadnál,
az Örökkévaló kedvéért, aki hűséges,
Izráel Szentje miatt, aki téged választott.”
8 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Jókedvem idején teljesítem kérésedet,
az üdvösség napján megsegítelek,
megőrizlek és megvédelek.
Szövetségül adlak a nemzeteknek,
hogy állítsd helyre a földet,
és helyezd vissza népemet elpusztult örökségébe.
9-10 A megkötözött foglyokat bocsásd szabadon,
a sötétben ülő rabokat hozd ki a fényre!
Bizony, kijönnek,
és semmiben nem szenvednek hiányt,
mint a juhnyáj.
Útközben is legelnek,
a dombokon és hegyeken bőséges legelőt találnak.
Nem bántja őket éhség, vagy szomjúság,
nem égeti nap heve, sem forró szél,
mert az vezeti őket, aki könyörült rajtuk.
Bizony, friss vízforráshoz vezeti őket!
11 Utat készítek nekik még a hegyeimen is,
mert útjaim magasra vezetnek.
12 Nézzétek! Már jönnek is, a messzi országokból,
távoli földekről, északról és délről,
még Színimből[b] is!”
13 Ujjongjatok, egek! Örvendezz, Föld!
Ugráljatok örömötökben, hegyek!
Mert az Örökkévaló megvigasztalta népét,
megalázott szegényein megkönyörült!
14 Sion így panaszkodik:
„Elfelejtett már engem az Örökkévaló,
nem törődik velem Uram!”
15 „Hát elfelejtheti-e gyermekét az anya?
Szeretett fiacskájával ne törődne?
De még ha el is felejtené
— ezt feleli az Örökkévaló —,
én terólad soha meg nem feledkezem!
16 Lásd, Sion, tenyerembe véstem[c] képedet[d],
szüntelen szemem előtt tartalak.
17 Fiaid sietve visszatérnek hozzád,
pusztítóid és rombolóid pedig elvonulnak.
18 Emeld föl tekinteted,
nézz körül, és lásd meg:
fiaid mindannyian összegyűlnek,
hozzád sietnek!”
Életemre mondom
— szól az Örökkévaló —,
úgy fognak téged ékesíteni, Sion,
mint ékszerek a menyasszonyt!
Bizony, gyermekeid lesznek ékességeid!
19 Elpusztított földjeid, városaid romjai,
és a letarolt vidékek
hamarosan szűknek bizonyulnak,
mikor fiaid hazatérnek.
Pusztítóid pedig messzire távoznak.
20 Gyermekeid, akiket sirattál,
ezt mondják majd neked:
„Szűk ez a hely,
adj nekünk tágasabb tért,
bővebb lakóhelyet!”
21 Te pedig ezt gondolod, Sion:
„Ki szülte ezeket a gyermekeket?
Hiszen én meddő voltam,
magányos és gyermektelen,
száműzött és bolyongó!
Ki nevelte fel őket,
mikor elhagyott voltam?
Honnan jöttek hát ezek?”
22 Ezt mondja az Örökkévaló Isten:
„Nézd! Kezemmel intek a nemzeteknek,
zászlómmal jelt adok a népeknek,
hogy ölükben hozzák vissza fiaidat,
vállukon hordozzák leányaidat.
23 A nemzetek királyai viselnek gondot rájuk,
és királynék dajkálják gyermekeidet.
Előtted földre borulnak,
és a port nyalják lábadnál,
hogy megtudd:
én vagyok az Örökkévaló!
Akik bennem bíznak,
nem csalódnak soha.”
24 Elvehetik-e zsákmányát az erős harcostól?
Kiszabadulhatnak-e a kegyetlen börtönéből hadifoglyai?
25 „Bizony, megszabadulnak az erős foglyai,
s a kegyetlen kezéből is kiveszik zsákmányát!
Mert én harcolok ellenségeiddel
— mondja az Örökkévaló —,
és megszabadítom fiaidat, Sion!
26 Ellenségeid egymást falják fel,
és saját vérüktől,
mint édes bortól, megrészegednek!
Igen, én teszem ezt,
hogy mindenki megtudja:
Én vagyok az Örökkévaló,
Szabadítód és Megváltód,
Jákób erős Istene!”
Isten imádása a Mennyben
19 Ezután olyan hangot hallottam, mintha a Mennyben óriási sokaság erős hangon egyszerre kiáltana:
„Halleluja![a]
Istenünké a győzelem, a dicsőség és a hatalom!
2 Igazak és igazságosak ítéletei,
mert elítélte és megbüntette a Nagy Paráznát,
aki megrontotta az egész Földet paráznaságával,
és bosszút állt rajta Isten szolgáinak legyilkolásáért!”
3 És újra kiáltották:
„Halleluja!
A Nagy Parázna égésének füstje
felszáll örökkön-örökké!”
4 Ekkor földre borult a huszonnégy mennyei vezető és a négy mennyei élőlény, és így imádták a trónon ülő Istent:
„Ámen! Halleluja!”
5 Hang hallatszott a trón felől, amely ezt mondta:
„Dicsérjétek Istenünket, ti, akik szolgáljátok őt,
dicsérjétek mind, akik félitek őt,
kicsinyek és hatalmasok!”
6 Nagy sokaság hangját hallottam, amely hatalmas vízesés robajához, vagy mennydörgéshez hasonlított. Ezt kiáltották:
„Halleluja!
Uralkodik Istenünk,
az Örökkévaló, a Mindenható!
7 Örüljünk, ujjongjunk és adjunk dicsőséget neki,
mert eljött a Bárány menyegzőjének napja!
Menyasszonya felkészült a menyegzőre:
8 ragyogó, tiszta menyasszonyi ruhát kapott,
abba öltözött.”
(Ez a menyasszonyi ruha Isten népének jó és igazságos tetteit jelképezi.)
9 Ezután az angyal hozzám fordult: „Írd le: Boldogok és áldottak, akiket meghívtak a Bárány lakodalmába, az ünnepi vacsorára!” Majd hozzátette: „Ezek valóban Isten igaz szavai.”
10 Ekkor én, János, az angyal lába elé borultam, hogy imádjam őt, de ő visszatartott: „Vigyázz, ne tedd, mert én csak szolgatársad vagyok neked is, meg a testvéreidnek is — mindazoknak, akik Jézus tanúságtételét hordozzák. Istent imádd! Mert a Jézus tanúságtétele a prófétálás szelleme.”
A Királyok Királya és Urak Ura
11 Ismét láttam: megnyílt a Menny, és egy fehér ló jelent meg. Lovasának neve „Hűséges és Igaz”, mert igazságosan ítél és harcol. 12 Tekintete, mint a tűz lángja, fején pedig sok koronát visel. Erre a lovasra olyan név van ráírva, amelyet rajta kívül senki sem ismer. 13 Vérbe mártott köpenyt visel, és így nevezik: „Isten Igéje”. 14 Mennyei seregek követik fehér lovakon, tiszta fehér, gyolcsvászon ruhákba öltözve. 15 Az elöl haladó lovas szájából éles kard jön ki, amellyel csapásokat mér a nemzetekre. Vaspálcával uralkodik fölöttük, és ő tapossa majd a szőlőt a Mindenható Isten szörnyű haragjának szőlőtaposó helyén. 16 A lovas derekánál, a köpenyére ez a név volt írva:
királyok királya és urak ura
A nagy csata
17 Azután láttam: egy angyal állt a Napban, és erős hangon ezt kiáltotta az égen magasan szálló valamennyi madárnak: „Gyertek ide, gyűljetek össze Isten nagy lakomájára, 18 és egyétek a királyok, vezérek és hatalmasok testét, egyétek a lovakat és lovasaikat, egyétek mindenféle ember holttestét, szabadokat és rabszolgákat, kicsiket és nagyokat!”
19 Ekkor megláttam a Szörnyeteget és a Föld királyait: hadseregeikkel együtt összegyűltek, hogy harcoljanak a fehér lovon ülő lovas és annak serege ellen. 20 Akkor a Szörnyeteget és vele együtt a Hamis Prófétát is foglyul ejtették. (Ez a Hamis Próféta az, aki csodákat[b] tett a Szörnyeteg érdekében, és ezzel becsapta mindazokat, akik magukra vették a Szörnyeteg jelét, és imádták annak szobrát.) Azután a Szörnyeteget és a Hamis Prófétát elevenen bedobták a tűz-tóba, amelyben kén ég. 21 A többieket pedig a fehér lovon ülő lovas szájából kijövő kard ölte meg. Az elesettek húsából a madarak lakmároztak, ameddig mind jól nem laktak.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center