Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

M’Cheyne Bible Reading Plan

The classic M'Cheyne plan--read the Old Testament, New Testament, and Psalms or Gospels every day.
Duration: 365 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
5 Mózes 12

Isten imádásának egyetlen helye

12 Mózes így folytatta: Ezeket a törvényeket és rendelkezéseket kell megtartanotok azon a földön, amelyet őseitek Istene, az Örökkévaló ad nektek. Engedelmeskedjetek ezeknek, ameddig csak azon a földön laktok!

Azt a földet más népektől fogjátok elfoglalni. Teljesen el kell pusztítanotok minden helyet, ahol ők a saját isteneiket imádták: akár dombok vagy magas hegyek tetején, vagy akármelyik zöldellő fa alatt. Romboljátok szét oltáraikat, döntsétek le oszlopaikat, gyújtsátok föl szent ligeteiket, törjétek össze isteneik bálványszobrait — még emlékezetüket is gyökerestül irtsátok ki!

Jegyezzétek meg, hogy nektek nem szabad Istenünket, az Örökkévalót olyan módon imádni, ahogyan azok a népek tisztelik a saját isteneiket! Miután letelepedtek azon a földön, Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt majd egy helyet Izráel törzseinek területéből, hogy oda helyezze nevét, és ott lakjon közöttetek. Egyedül csak azt a helyet keressétek fel, oda menjetek, amikor az Örökkévalót imádjátok! Oda vigyétek égőáldozataitokat, véresáldozataitokat, tizedeiteket és ajándékaitokat, fogadalmi és önkéntes áldozataitokat, és állataitok elsőszülöttjeit. Ott tartsátok meg Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében áldozati lakomáitokat egész családotokkal együtt: örvendezzetek mindannak, amivel az Örökkévaló megáldotta kezetek munkáját.

Miután letelepedtek azon a földön, ne folytassátok azt a gyakorlatot, ahogyan mostanáig szoktátok az Örökkévalót imádni. Hiszen most még mindenki olyan módon imádja az Örökkévalót, ahogyan jónak látja. Azért van ez így, mert még nem mentetek be arra a földre, hogy birtokba vegyétek örökségeteket, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek. Még nem érkeztetek meg a nyugalom és békesség helyére.

10 De hamarosan át fogtok kelni a Jordánon, és letelepedtek azon a földön, amelyet Istenünk, az Örökkévaló ad nektek örökségül. Ő majd körös-körül nyugalmat ad nektek, és békességben lakhattok, mert ellenségeitek sem háborgatnak. 11 Akkor majd Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt egy helyet, hogy neve ott lakjon közöttetek[a]. Tehát ott imádjátok őt, és oda vigyétek mindazokat az áldozatokat, amelyekről rendelkeztem nektek: égőáldozataitokat, véresáldozataitokat, tizedeiteket, ajándékaitokat és önkéntes fogadalmi áldozataitokat. 12 Ott örvendezzetek Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében gyermekeitekkel, szolgáitokkal és a lakóhelyeteken élő lévitákkal együtt. (Ne felejtsétek el, hogy a léviták nem fognak saját földbirtokot kapni, mint a többiek.)

13-14 Vigyázzatok, hogy az Örökkévalónak szánt égőáldozataitokat ne áldozzátok máshol, csakis azon a helyen, amelyet az Örökkévaló majd erre a célra kiválaszt Izráel egyik törzsének területén. Minden egyéb általam elrendelt áldozatot is csak ezen a helyen mutassatok be.

15 Amikor nem áldozat céljából vágsz le egy állatot — akár háziállat az, akár gazella vagy szarvas —, hanem egyszerűen csak húst kívánsz enni, ezt megtehetitek bármelyik helyen, ahol csak lakni fogtok. Ha Istenünk, az Örökkévaló megáldotta majd kezetek munkáját, élvezzétek az Örökkévaló áldását, és egyetek húst. Az ilyen húsból minden ember ehet, még az is, aki éppen tisztátalan állapotban van. 16 De vigyázzatok! A hússal együtt nehogy a vért is megegyétek! A levágott állat vérét folyassátok ki a földre, mint a vizet!

17 Vannak olyan dolgok, amelyeket nem szabad a lakóhelyeteken elfogyasztanotok: gabonátok, borotok és olívaolajotok termésének tizedét, háziállataitok elsőszülöttjeit, a fogadalmi áldozatokat, önkéntes áldozataitokat és az Örökkévalónak szánt ajándékaitokat. 18 Ezeket csakis azon a helyen szabad elfogyasztanotok, amelyet majd Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt. Azon a helyen, Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében egyétek meg ezeket, gyermekeitekkel és szolgáitokkal, meg a lakóhelyeteken élő lévitákkal együtt. Így örvendezzetek Istenünk, az Örökkévaló jelenlétében mindannak, amivel megáldott benneteket. 19 Jól vigyázzatok, hogy el ne feledkezzetek a lévitákról, ameddig csak azon a földön laktok!

20-21 Istenünk, az Örökkévaló megígérte, hogy kiszélesíti országotok határait. Amikor ez megtörténik, lehet, hogy a nép egy része már túl messzire fog lakni attól a helytől, amelyet Istenünk, az Örökkévaló kiválaszt magának, hogy neve ott lakjon közöttetek. Ha ilyenkor húst kívántok enni, nyugodtan vágjatok le állataitok közül, amelyeket az Örökkévaló adott nektek — úgy, ahogyan rendelkeztem nektek. Tehát ehettek húst a lakóhelyeteken is. 22 Ugyanúgy megehetitek az ilyen húst, mint a gazella vagy a szarvas húsát. Közületek mindenki ehet belőle, még az is, aki éppen tisztátalan állapotban van.

23 De arra nagyon vigyázzatok, hogy a hússal együtt nehogy a vért is megegyétek, mert az élet a vérben van! Ne egyétek meg a húst, amíg még benne van az élet! 24 A levágott állat vérét folyassátok ki a földre, mint a vizet! 25 Tehát a vért soha ne egyétek meg, hogy jó dolgotok legyen mind nektek, mind az utódaitoknak! Ha így jártok el, azt az Örökkévaló jónak és helyesnek tartja.

26 Ellenben minden olyan áldozatot, amelyet az Örökkévalónak szenteltek — még az önkéntes vagy fogadalmi áldozatot is —, oda kell vinnetek, arra a helyre, amelyet az Örökkévaló kiválaszt erre a célra. 27 Az égőáldozatot teljes egészében — húsát és benne a vérét is — tegyétek Istenünk, az Örökkévaló oltárára. A hálaáldozatok esetében a vért öntsétek az oltárra, a húst pedig megehetitek. 28 Ha gondosan engedelmeskedtek mindannak, amit parancsolok nektek, akkor azt teszitek, amit Istenünk, az Örökkévaló jónak és helyesnek tart. Akkor örökké jó dolgotok lesz nektek is, meg utódaitoknak is.

29 Istenünk, az Örökkévaló kiirtja majd előletek azokat a nemzeteket, ti pedig elfoglaljátok és birtokba veszitek földjüket, és letelepedtek a helyükre. 30 De nagyon vigyázzatok! Ne essetek ugyanabba a csapdába, amelybe ők! Ha már kipusztítottátok őket arról a földről, ne kérdezősködjetek azoknak a nemzeteknek a bálványai felől! Ne akarjátok tudni, hogy azok a nemzetek hogyan imádták a saját bálványisteneiket. Semmiképpen ne kövessétek azoknak a népeknek a szokásait! 31 Nektek nem szabad még megkísérelnetek sem, hogy Istenünket, az Örökkévalót hasonló módon imádjátok, mint azok a nemzetek a saját isteneiket. Mert ők sokféle utálatos dolgot műveltek isteneik tiszteletére, amelyeket az Örökkévaló gyűlöl. Még a gyermekeiket is megégették a tűzben az isteneiknek áldozatul! 32 Tartsátok meg gondosan, amit parancsolok nektek, de ne tegyetek hozzá semmit, és el se vegyetek belőle!

Zsoltárok 97-98

97 Uralkodik az Örökkévaló, mint király!
    Örüljön a föld, vigadjanak a szigetek!
Felhő és sűrű homály veszi körül az Örökkévalót,
    trónjának alapja igazságosság és jogosság!
Előtte tűz jár,
    és megégeti ellenségeit!
Villámai megvilágítják a földkerekséget,
    látják az emberek és félve reszketnek!
Még a hegyek is megolvadnak az Örökkévaló előtt,
    az egész Föld Ura előtt!
A Menny hirdeti igazságos voltát,
    és mindenki meglátja dicsőségét!

De szégyent vallanak,
    akik bálványokat imádnak,
    és saját „isteneikkel” dicsekednek,
mert isteneik mind meghajolnak
    az Örökkévaló előtt!
Hallja ezt Sion, és örül,
    Júda városai ujjonganak
    az Örökkévaló ítéleteinek!
Mert te vagy, Örökkévaló, a leghatalmasabb,
    s uralkodsz az egész Föld fölött!
    Fenségesebb vagy, mint az idegen istenek!
10 Ti, akik szeretitek az Örökkévalót,
    gyűlöljétek a gonoszt!
Megőrzi az Örökkévaló hűségeseinek életét,
    és a gonoszok kezéből kimenti őket!
11 Világosság ragyog az igazak ösvényére,
    és boldogság az egyenes lelkűek útjaira.
12 Örüljetek az Örökkévalóban, ti igazak,
    adjatok hálát neki, és tiszteljétek őt!

Zsoltár.

98 Énekeljetek az Örökkévalónak új éneket,
    mert új és csodálatos dolgokat tett,
jobb keze, szent karja
    győzelmet szerzett!
Megmutatta szabadító hatalmát a népeknek,
    megmutatta nekik igazságát.
Ismét hűséggel és szeretettel
    fordult Izráel népéhez!
Látták ezt a Föld népei, mind,
    bizony, meglátták Istenünk szabadító erejét!

Énekeljen az Örökkévalónak minden ember!
    Énekeljetek dicséretet, örüljetek és kiáltsatok!
Zsoltárokat énekeljetek az Örökkévalónak,
    hárfával kísérve,
    hárfával és a többi hangszerekkel!
Fújjátok meg a trombitát és a sófárt,
    Királyunk, az Örökkévaló előtt!

Énekeljen az Örökkévalónak a tenger,
    és a tengeri teremtmények mind,
énekeljen az egész Föld,
    és minden lakosa!
Tapsoljatok örömmel, folyók,
    táncoljatok, hegyek!
Énekeljetek az Örökkévalónak, aki jön!
Mert valóban eljön,
    hogy megítéljen minden embert.
Igazságosan ítél az egész Földön,
    és méltányosan ítéli a népeket!

Ézsaiás 40

Bátorítsátok népemet!

40 „Vigasztaljátok népemet, bátorítsátok!
    — mondja Istenetek. —
Beszéljetek a szívére Jeruzsálemnek!
Hirdessétek neki,
    hogy szolgaságának ideje letelt,
    hogy vétkeit az Örökkévaló megbocsátotta,
kétszeresen megbüntette már összes bűnéért
    az Örökkévaló.”

Halljátok meg a kiáltónak szavát:
„Készítsetek utat az Örökkévalónak a pusztaságban!
    Egyengessétek Istenünk útját a kietlenben!
Töltsétek föl mind a völgyeket,
    a hegyek és dombok legyenek rónává,
ami tekervényes, legyen egyenessé,
    ami göröngyös, legyen simává!
Akkor megjelenik az Örökkévaló dicsősége,
    és minden halandó látni fogja,
kivétel nélkül mindannyian!”
    — az Örökkévaló maga mondta ezt.

Egy hang szólt hozzám:
„Hirdesd, jó hangosan!”
    Kérdeztem: „Mit mondjak?”
Ezt mondd: „Minden halandó olyan,
    mint a fű a pusztán!
Minden emberi dicsőség,
    mint a mező virága.
Csak rálehel az Örökkévaló,
    és megszárad a puszta füve,
    elhull virága.
Bizony, mint a fű,
    olyan a nép!
Elszárad a fű,
    elhull a virág,
de Istenünk szava
    örökké érvényes marad!”

Nézzétek, Istenetek jön!

Sion, jó hírt viszel,
    hát magas hegycsúcsra menj fel!
Jeruzsálem, jó hírt kiáltasz,
    ereszd ki hát hangodat!
Ne félj, hirdesd bátran Júda városainak:
    „Nézzétek, Istenetek jön!”
10 Nézzétek, az Örökkévaló Isten jön hatalommal!
    Erős kézzel uralkodik.
Magával hozza népének jutalmát,
    de ellenségeinek megfizet érkezése előtt.
11 Mint pásztor, úgy vezeti nyáját.
    Gondjukat viseli,
karjára gyűjti a bárányokat, s ölébe veszi,
    a szoptatósakat gyengéden vezeti.

Kihez hasonlítanátok az Örökkévalót?

12 Ugyan ki mérte meg markával az óceán vizét?
    Ki mérte fel arasszal az egeket?
A föld porát ki szedte kosarába,
    vagy ki tette mérlegre a hegyóriásokat?
    Ki mérte le a dombokat?
13 Ki parancsolt valaha az Örökkévaló Szellemének?
    Tanácsot ki adott neki?
    Oktatta őt valaki?
14 Vagy kitől kért az Örökkévaló tanácsot valaha?
    Ki tanította ítélkezni?
Ki oktatta bölcsességre?
    Az értelem útjára ki vezette?
15 Lám, a nemzetek, mint vízcsepp a vödörben,
    csak annyit számítanak előtte!
Az összes sziget és tengerpart,
    mint porszem a mérlegen.
16 Az Örökkévalóhoz méltó áldozathoz nem elég
    Libanon egész erdeje sem a tűzre,
    összes vadállata sem az égőáldozatra.
17 Az Örökkévaló előtt a nemzeteknek
    semmi súlyuk sincs a mérlegen,
a semminél is kevesebbek
    az ő szemében.

18 Kihez hasonlítanátok az Örökkévalót?
    Lehet-e képmást készíteni róla?
19 Mégis van, aki bálványszobrot készít,
    fémből kiönti formáját,
arannyal bevonja,
    ezüstláncokkal ékesíti.
20 Akinek ilyen áldozatra nem telik,
    az nem korhadó fát választ,
keres hozzá ügyes faragó mestert,
    bálványszobrot készíttet vele,
    s felállítja magának.

21 Hát nem tudjátok,
    nem hallottátok?
Nem mondták nektek soha?
    Nem értitek, hogyan készültek a föld alapjai?
22 Az Örökkévaló az egyetlen igaz Isten!
    Ott ül trónján a földkerekség fölött!
Lába előtt a földi lakók,
    mint a sáskák a fűben,
    olyan aprók!
Ő feszítette ki az eget,
    mint fátylat, vagy lakósátrat a föld fölé.
23 Ő teszi semmivé a hatalmas fejedelmeket,
    megfosztja hatalmuktól a földi uralkodókat.
24 Alighogy helyükre ültették őket,
    hatalmuk épphogy kicsírázott,
    alig vertek gyökeret a földben
— ha az Örökkévaló rájuk fúj:
    máris elfonnyadnak, kiszáradnak,
s a vihar felkapja őket,
    mint polyvát a szél!

25 „Kihez akartok hasonlítani engem?
    Kivel mértek össze?”
    — kérdezi a Szent.

26 Nézzetek föl a magasba,
    tekintsétek a csillagokat!
Ki teremtette azokat?
    Ki teremtette az égi seregeket?
Bizony, ő néven szólítja valamennyit!
    Az Örökkévaló hatalma és ereje miatt
    egy sem hiányzik!

27 Miért mondod hát Jákób népe,
    hogyan mondhatod ezt Izráel nemzete:
„Nem látja az Örökkévaló a sorsomat,
    túl messze van,
    hogy megvédjen az igazságtalanságtól!”
28 Hát nem tudod,
    nem hallottad soha,
hogy Örökké Élő Isten az Örökkévaló,
    aki teremtette az egész földet,
figyelmével mindenkit követ,
    s nem fárad el soha!
Bölcsessége kifürkészhetetlen!
29 Ő ad erőt a megfáradottnak,
    s az erőtlen erejét megsokszorozza.
30 Mert elfáradnak még a fiatalok is,
    kimerülten összerogynak a legkülönbek.
31 De akik az Örökkévalóra várnak,
    akik benne bíznak,
új erőre kapnak,
    szárnyra kelnek, magasra szállnak,
    mint a sasok![a]
Futnak, de nem fáradnak el,
    járnak, de nem merülnek ki.

Jelenések 10

Az angyal és a kis könyvtekercs

10 Ekkor újra láttam: egy hatalmas angyal jött le a Mennyből. Felhőbe öltözött, és a feje körül szivárvány volt. Arca a naphoz, lábai pedig tűzoszlopokhoz hasonlítottak. Kezében egy kis, nyitott könyvtekercset tartott. Jobb lábával a tengeren, bal lábával a szárazföldön állt. Hatalmasat kiáltott, amely úgy hangzott, mint az oroszlán ordítása. Ekkor a hét mennydörgés is megszólalt. Már éppen le akartam írni, amit mondott, de hangot hallottam a Mennyből: „A hét mennydörgés szavait ne írd le, hanem tartsd titokban!”

Ekkor az angyal, aki egyik lábával a tengeren, a másikkal a szárazföldön állt, jobb kezét felemelte az égre. Megesküdött arra, aki örökké él, és aki teremtette a Mennyet és a benne élőket, a Földet és a rajta élőket, és a tengert és a benne élőket. Azt mondta: „Nem lesz több haladék! Azokban a napokban, amikor a hetedik angyal is trombitálni kezd, beteljesül Isten titkos terve — pontosan úgy, ahogy Isten örömüzenetként előre kijelentette szolgáinak, a prófétáknak.”

Ezután ugyanaz a mennyei hang szólt hozzám: „Menj, és vedd át a nyitott könyvtekercset az angyal kezéből, aki a tengeren és a szárazföldön áll!”

Ekkor odamentem az angyalhoz, és kértem tőle a kis könyvtekercset. Ő ezt mondta: „Fogd, és edd meg! A gyomrodban keserű lesz, de a szádban édes, mint a méz.” 10 Átvettem az angyaltól a tekercset és megettem. A számban édes volt, mint a méz, de miután lenyeltem, a gyomrom megkeseredett tőle. 11 Azután ezt hallottam: „Újra prófétálnod kell sok népről, nemzetről, nyelvről és királyról.”

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center