Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

M’Cheyne Bible Reading Plan

The classic M'Cheyne plan--read the Old Testament, New Testament, and Psalms or Gospels every day.
Duration: 365 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
5 Mózes 15

A szombatév törvénye

15 Mózes így folytatta: Minden hetedik esztendő végén el kell engedjétek adósaitok minden tartozását! Így járjatok el: ebben az évben minden hitelező törölje el minden Izráel népéhez tartozó adósának a vele szemben fennálló tartozását! Ne követelje vissza többé soha, mert ebben az évben az Örökkévaló az adósságok elengedését hirdeti meg. Ez a törvény azonban csak Izráel népére vonatkozik, az idegenekre nem, ezért tőlük továbbra is követelhetitek az adósság rendezését. Izráel népéhez tartozó testvéreiteknek azonban engedjétek el adósságukat!

Nem lesz közöttetek senki koldusszegény, mert Istenetek, az Örökkévaló biztosan megáld benneteket azon a földön, amelyet ő ad nektek örökségül. Csak engedelmeskedjetek Istenünk, az Örökkévaló szavának, és gondosan teljesítsétek mindazt, amit nektek ma parancsolok! Ha pedig az Örökkévaló megáld titeket, ahogyan megígérte, akkor ti fogtok más nemzeteknek kölcsönt adni, és nem lesztek rászorulva, hogy bárkitől kölcsönt kérjetek. Ti fogtok sok más nemzeten uralkodni, de ők nem uralkodnak rajtatok.

De ha mégis lesznek lakóhelyeiteken koldusszegények, olyanok, akik Izráel népéhez tartoznak, akkor legyetek készségesek megsegítésükre! Ne zárkózzatok el a testvéreitek elől, hanem segítsétek őket, hiszen ők is Izráel népéhez tartoznak! Bánjatok velük nagylelkűen, és adjatok nekik bőkezűen, ha kölcsönkérnek tőletek a saját szükségeik betöltésére!

Amikor közeledik a szombatév, amikor el kell engedned az adósságokat, vigyázz, nehogy elutasítsd, aki kér tőled! Ne légy szűkmarkú szegény izráeli testvéreddel szemben! Ne engedd, hogy a kapzsiság hatalmába kerítse a szívedet! Ha nem segítesz a rászorulón, panaszával az Örökkévalóhoz fordul miattad, és az Örökkévaló bűnnek számítja fukarságodat! 10 Adj neki szívesen és önzetlenül! Ne sajnáld, amit odaadtál, mert Istenünk, az Örökkévaló bőségesen meg fog áldani téged minden munkádban és minden vállalkozásodban, ha jó szívvel adsz a szegényeknek! 11 Izráel népéhez tartozó szegények mindig lesznek közöttetek minden lakóhelyeteken, ezért parancsolom nektek, hogy adjatok nekik nagylelkűen és bőkezűen!

A rabszolgák felszabadítása(A)

12 Ha közületek valaki olyan rabszolgát vásárol magának, aki Izráel népéhez tartozik, akkor szolgáljon nektek az a férfi vagy nő hat évig, de amikor eljön a szombatév, fel kell szabadítanotok! 13 Amikor az ilyen rabszolgát szabadon bocsátod, ne küldd el a házadtól üres kézzel! 14 Ajándékozd meg mindenből, amivel Istenünk, az Örökkévaló megáldott téged. Bőkezűen adj neki gabonát, bort és állatokat. 15 Emlékezz rá, hogy a mi népünk is rabszolga volt Egyiptomban, és Istenünk, az Örökkévaló az, aki megváltott bennünket a rabszolgaságból. Ezért parancsolom ma ezt nektek.

16 Lehet, hogy felszabadított rabszolgád nem akar elhagyni, mert jó dolga volt nálad, megszeretett téged és a családodat. 17 Ebben az esetben hadd maradjon nálad, és legyen a rabszolgád örökre. Ennek megerősítésére állítsd őt — akár férfi, akár nő — házad ajtaja elé, és egy árral szúrd át a fülét.

18 De ha a felszabadított rabszolga el akar menni tőled, ne essen nehezedre elengedni, hiszen tudod, hogy hat évig szolgált téged, és csak fele annyiba került az eltartása, mint amennyit egy béresnek fizettél volna. Ha így jársz el, Istenünk, az Örökkévaló megáld téged minden munkádban.

Háziállataid elsőszülötteit áldozd az Örökkévalónak!

19 Teheneid, juhaid és kecskéid kicsinyei közül az első hímet különítsd el a többiektől, és áldozd föl Istenünknek, az Örökkévalónak! Ezeket az állatokat semmilyen más célra ne használd: ne fogd a borjakat igába, és ne nyírd le a bárányok gyapját se! 20 Ezeket minden évben vigyétek fel arra a helyre, amelyet az Örökkévaló majd kiválaszt. Ott, az Örökkévaló jelenlétében fogyasszátok el azokat az ünnepi lakoma keretében egész családotokkal együtt.

21 Azonban, ha az ilyen elsőszülött hím állat nem ép és egészséges, hanem vak vagy sánta, vagy valami egyéb hibája van, akkor nem alkalmas áldozati állatnak. Az ilyen hibás állatot ne áldozd föl Istenünknek, az Örökkévalónak! 22 Közönséges ételt készíthetsz belőle, és otthon elfogyaszthatjátok, akárcsak a gazellát, vagy a szarvast, de áldozatra nem alkalmas. Mindenki ehet belőle, még az a személy is, aki éppen tisztátalan állapotban van. 23 Csak arra ügyeljetek, hogy az állat húsával együtt nehogy a vérét is elfogyasszátok! A vért öntsétek a földre, mint a vizet!

Zsoltárok 102

Egy szegény és szenvedő ember imádsága, aki kiönti szívét és kéréseit az Örökkévaló előtt.

102 Örökkévaló, halld meg imádságomat!
    Segélykiáltásom jusson eléd!
Kérlek, ne fordítsd el arcodat,
    mikor bajok vesznek körül!
Hallgass meg,
    mert hozzád kiáltok segítségért!
    Ments meg, jöjj hamar!
Életem kialszik, mint füstölgő hamu alatt a tűz,
    csontjaim, mint az üszkös fadarabok.
Minden kedvem és erőm elhagyott,
    s mint a lekaszált fű, kiszáradt szívem,
    még enni sem akarok!
Mióta szomorkodom,
    már csak csont és bőr vagyok.
Mint a pusztai bagoly, oly magányos vagyok,
    gubbasztok, mint bagoly a romok között.
Álmatlan virrasztok,
    mint magányos madár a háztetőn.
Ellenségeim gúnyolnak és gyaláznak,
    gyűlölőim minden nap átkoznak.
Szomorúságom a kenyerem,
    könnyekkel iszom italom.
10 Bizony, nagy haragodban felkaptál
    és messze hajítottál, Örökkévaló!

11 Életem, mint a megnyúlt árnyék,
    mint a lekaszált fű, elszáradok!
12 De te, Örökkévaló,
    örökké uralkodsz, mint király!
Neved dicsősége
    nemzedékről-nemzedékre ragyog!
13 Kelj fel, Örökkévaló,
    könyörülj meg a Sionon!
Mert itt az ideje,
    hogy megkegyelmezz neki!
    Bizony, a megszabott idő elérkezett!
14 Szolgáid még Sion lerombolt köveit is szeretik,
    még utcáinak porán is szánakoznak.
15-16 De újra felépíti az Örökkévaló Siont,
    és meglátják a népek dicsőségét!
Akkor a népek tisztelik az Örökkévaló nevét,
    és a népek királyai félik dicsőségét!
17 Mert az Örökkévaló meghallgatja
    a szegények imádságát,
    nem utasítja el kérésüket!
18 Jegyezzétek fel ezeket
    a jövendő nemzedéknek,
hogy a születendő gyermekek is
    dicsérjék az Örökkévalót!
19 Mert lenézett trónjáról,
    lenézett a Mennyből a Földre,
20 hogy meghallja a foglyok panaszát,
    és kiszabadítsa a halálraítélteket.
21 Bizony, kiszabadítja őket,
    hogy hirdessék az Örökkévaló nevét Sionban,
    és dicsérjék őt Jeruzsálemben,
22 mikor összegyűlnek minden népből és országból,
    hogy együtt tiszteljék és imádják az Örökkévalót.

23 Elfáradtam a hosszú úton,
    életem megrövidült,
24 ezért azt mondom: Istenem, kérlek,
    ne vigyél el életem delén,
    hiszen te örökkön-örökké élsz!
25 Te alapoztad meg kezdetben a Földet,
    és kezed alkotta a Mennyet.
26 Bár azok mind elpusztulnak egyszer,
    te örökké megmaradsz!
Mint a ruhák elkopnak,
    félreteszed, és újakra cseréled őket.
    Azok megváltoznak,
27 de te, Istenem, ugyanaz maradsz,
    éveid soha nem érnek véget!
28 Szolgáid fiai megmaradnak előtted,
    és utódaik is téged imádnak majd!

Ézsaiás 42

Az Örökkévaló Szolgája

42 „Nézzétek! Ő az én szolgám akit támogatok,
    őt választottam, mert gyönyörködöm benne.
Szellememmel töltöttem be,
    hogy igazságosságot hozzon a nemzeteknek.
Nem hangoskodik,
    nem mutogatja magát,
    nem lármázza fel az utcákat.
Aki megtört, mint a nád,
    ő nem töri össze.
Akiben már alig pislákol az élet,
    mint az olajmécs lángja,
    ő nem oltja ki.
Igazságot szolgáltat hűségesen.
Ő maga nem lankad el, s nem törik össze,
    hanem megszilárdítja az igazságosságot a földön.
Tanításában bíznak a távoli partok
    és messzi szigetek lakói.”

Ezt mondja az Örökkévaló, az Isten,
    aki teremtette és kiterjesztette az eget,
aki megalapozta a földet,
    és sarjasztott belőle élőket,
aki leheletet ad az embereknek,
    és az élet szellemét a föld lakóinak.

„Én, az Örökkévaló hívtalak el téged igazságban,
    megőrizlek, és fogom a kezed.
Szövetségül adtalak a népnek,
    világosságul a nemzeteknek.
Elhívtalak, hogy a vakok szemeit megnyisd,
    a foglyokat a börtönből kihozd,
    és a rabokat a sötétség fogságából kiszabadítsd.
Én vagyok az Örökkévaló,
    ez a nevem!
Dicsőségemet másnak nem adom,
    dicséretem a bálványoknak át nem engedem!
Lássátok meg, vegyétek észre,
    a régi dolgoknak örökre vége!
Most újakat hirdetek,
    s mielőtt kisarjadnak,
    tudatom veletek.”

Zsoltár

10 Énekeljetek az Örökkévalónak új éneket![a]
    Dicsérjétek őt a föld széléig mindenütt!
Énekeljetek, akik tengerre szálltok,
    és ti is, tengeri lények, mind!
Távoli partok lakói,
    ti is énekeljetek!
11 Zengjen a puszta és a városok,
    ujjongjanak Kédár falvai!
Kiáltsanak örömmel a sziklákon lakók,
    a hegycsúcsokról kiáltsanak!
12 Dicsőítsék az Örökkévalót,
    hirdessék dicséretét a szigetek
    és a távoli partok lakói!
13 Akkor az Örökkévaló kijön,
    mint hatalmas hős,
feltámad harci kedve,
    mint az erős harcosé,
csatakiáltása messze hangzik,
    felharsan félelmetes hangja,
s ellenségeit mind letiporja.

Vezetem a vakokat

14 „Régóta hallgattam,
    türtőztettem magam,
    nem szóltam.
De most kiáltok,
    mint a vajúdó asszony.
Nyögök és zihálok,
    mint aki szül.
15 Elpusztítok hegyeket és dombokat,
    kiszárítok erdőket és mezőket,
    kiszárítok folyókat és tavakat.
16 Vezetem a vakokat olyan úton,
    amelyet nem ismernek,
viszem őket olyan ösvényeken,
    ahol még nem jártak.
A sötétséget előttük világossággá teszem,
    a göröngyös utakat elegyengetem.
Bizony, ezeket teszem velük,
    s őket soha el nem hagyom.
17 De akik bálványokban bíznak,
és ezt mondják nekik: »Ti vagytok isteneink!«
    — mind meghátrálnak és megszégyenülnek.”

Nézzétek szolgámat!

18 „Ó ti süketek, hallgassatok rám!
    Ti vakok, nézzetek ide!
19 Nézzétek szolgámat!
    Van-e olyan vak, mint ő?
Nézzétek követemet!
    Kicsoda oly süket, mint ő?
Bizony, nincs más,
    aki ennyire vak lenne,
mint az Örökkévaló szolgája
    és szövetséges társa!”
20 Sokat láttál,
    de nem vetted észre!
Füled is nyitva volt,
    mégsem hallottad meg szavam!
21 Az Örökkévaló a legjobbat adta szolgájának:
    nagy és dicsőséges törvényét.[b]
22 De nézd a népet,
    hogy kirabolták, kifosztották!
Bilincsbe verték,
    tömlöcbe zárták őket!
Zsákmányul estek,
    és nem volt szabadítójuk!
Kifosztották őket mindenükből,
    és senki sem mondta:
„Add vissza nekik!”

23 Ki figyel rám közületek?
    Ki gondol azzal, ami következik?
24 Ki szolgáltatta ki
    Jákób népét ellenségeinek?
    Ki adta zsákmányul Izráelt kirablóinak?
Vajon nem az Örökkévaló,
    aki ellen vétkeztünk mindannyian,
    akinek útjain járni nem akartunk,
    s tanítására nem figyeltünk?
25 Ezért ránk zúdult izzó haragja,
    ezért támadtak ránk erős ellenségeink!
Lángolt körülöttünk a tűz,
    de észre sem vettük!
Már meg is perzselt lángja,
    mégsem vettük szívünkre,
    s nem tértünk észre!

Jelenések 12

A napba öltözött asszony és a vörös sárkány

12 Azután egy hatalmas jelkép tűnt föl az égen: egy asszony, aki a napba volt öltöztetve, lába alatt a hold, a fején pedig koszorú tizenkét csillagból. Az asszony terhes volt, és a vajúdás fájdalmai miatt kiáltozott, mert már közeledett a szülés ideje. Majd egy másik jelképet láttam az égen: egy óriási, vörös sárkányt, amelynek hét feje és tíz szarva volt, a fejein pedig hét korona. Farkával lesöpörte az égről, és a földre dobta a csillagok egyharmadát. A sárkány az asszony elé állt, aki már majdnem megszülte a gyermekét. A sárkány azonnal fel akarta falni a gyermeket, mihelyt megszületik.

Majd az asszony világra hozta a fiát, aki arra született, hogy vasjogarral uralkodjon minden nép fölött. Azután a fiúgyermeket felragadták Istenhez — a trónjához. Az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Isten helyet készített neki, hogy ott gondoskodjanak róla ezerkétszázhatvan napig.

Ezután háború kezdődött az égben. Mihály[a] és angyalai harcoltak a sárkánnyal és annak angyalaival. A sárkány vereséget szenvedett, és ezért sem ő, sem az angyalai nem maradhattak többé a Mennyben, hanem kihajították őket onnan. Ez a sárkány az a régi kígyó, akit Ördögnek, vagy Sátánnak is hívnak, és aki az egész emberiséget becsapja. A Sárkányt és angyalait ledobták a Földre.

10 Ekkor erős hangot hallottam a Mennyben. Ezt mondta:

„Most lett a győzelem Istenünké,
    most mutatta meg az erejét,
    most érkezett el királyi uralkodásának ideje!
Isten Messiása most kezdi gyakorolni királyi hatalmát,
    mert most dobták le a Mennyből testvéreink Vádlóját,
    aki éjjel-nappal vádolta őket Isten előtt.
11 Testvéreink legyőzték a Vádlót a Bárány vérével,
    legyőzték beszédükkel, mert tanúskodtak az igazságról,
    legyőzték, mert nem ragaszkodtak az életükhöz sem,
    s nem féltek a haláltól.
12 Örüljön a Menny,
    és ti mind, akik a Mennyben laktok!
De jaj nektek, föld és tenger,
    mert leszállt hozzátok a Sátán, aki őrjöng dühében,
    mert tudja, hogy már csak kevés ideje maradt!”

13 Amikor a Sárkány látta, hogy ledobták a Földre, üldözni kezdte az asszonyt, aki a fiúgyermeket szülte. 14 Az asszony azonban két sas-szárnyat kapott, a hatalmas sas szárnyait, hogy el tudjon menekülni. El is repült a pusztába, arra a helyre, amelyet Isten készített a számára. Ott, a Sárkánytól távol, gondot viseltek rá három és fél évig. 15 Ekkor a Sárkány[b] szájából egy folyó ömlött ki, hogy az asszonyt elsodorja. 16 De a föld segített az asszonynak: megnyitotta a száját, és elnyelte a vizet, amely a Sárkány szájából ömlött. 17 Erre a Sárkány nagyon megharagudott az asszonyra, és elment, hogy háborút indítson az asszony többi gyermeke ellen: azok ellen, akik megtartják Isten parancsait, és Jézusról tanúskodnak.

18 A Sárkány a tenger partjára állt.

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center