M’Cheyne Bible Reading Plan
Jéhú kiirtja Aháb leszármazottjait és rokonait
10 Ahábnak 70 fia élt Samáriában. Jéhú leveleket írt Samáriába, a jezréeli vezetőknek,[a] és azoknak, akik Aháb fiait nevelték. Ez állt a levelekben: 2-3 „Amint megkapjátok ezt a levelet, válasszátok ki uratok fiai közül azt, aki a legderekabb és legméltóbb az uralkodásra! Ő legyen a királyotok. Erős falakkal védett városban laktok, vannak harci szekereitek, lovaitok, fegyvereitek — harcoljatok hát uratok, Aháb uralkodói családjáért!”
4 De ezek a vezetők mind nagyon megijedtek, amikor a levelet olvasták. Azt gondolták: „Lám két király sem tudott ellenállni Jéhúnak, akkor hogyan ellenkezhetnénk mi vele?”
5 A palota felügyelője, a városparancsnok, a vezetők és a királyfiak nevelői együttesen küldtek választ Jéhúnak: „Szolgáid vagyunk, engedelmeskedünk a parancsodnak! Nem választunk magunknak más királyt. Cselekedj belátásod szerint!”
6 Akkor Jéhú másodszor is levelet írt nekik: „Ha valóban velem vagytok, és hallgattok rám, akkor fejezzétek le uratok, Aháb fiait! Holnap ilyenkor küldjétek hozzám a levágott fejeket, Jezréelbe!”
Ahábnak 70 fia volt, akiket a város vezetőire bízott, hogy azok neveljék fel őket. 7 Amikor ezek a vezetők megkapták Jéhú levelét, kivégezték őket, s a levágott fejüket kosarakba rakták, és másnap elküldték Jéhúnak Jezréelbe. 8 Amikor a követ Jéhúhoz érkezett, s jelentette, hogy elhozták Aháb fiainak a levágott fejeit, ő azt mondta: „Rakjátok ezeket két rakásba a város kapuja előtt, s maradjanak ott holnap reggelig!”
9 Másnap reggel Jéhú kiment a város kapujához, és megállt a nép előtt. Ezt mondta nekik: „Ti ártatlanok vagytok! Nézzétek, én szőttem összeesküvést uram ellen, és megöltem őt. De ezeket a királyfiakat kik ölték meg? 10 Értsétek meg, és ne felejtsétek, hogy az Örökkévaló szava nem üres beszéd! Amit ő mondott Aháb családjáról, abból semmi sem marad el, hanem minden beteljesedik. Most hát láthatjátok, hogy az Örökkévaló beteljesítette, amit szolgája, Illés által megmondott!”
11 Ezután Jéhú még mindazokat megölette, akik Jezréelben még megmaradtak Aháb házából, beleértve minden tekintélyes embert, Aháb barátait és papjait is. Nem hagyott elfutni senkit.
Jéhú megöli Ahazjá rokonait
12 Azután Jéhú Samáriába ment. Útközben egy helyre ért, amelyet Pásztorok Táborának hívtak. 13 Ott találkozott Ahazjának, Júda királyának a rokonaival. Megkérdezte tőlük: „Kik vagytok?”
Ők ezt válaszolták: „Ahazjának, Júda királyának rokonai vagyunk. Látogatóba megyünk Izráel királyának fiaihoz, és a király anyjának fiaihoz.”
14 „Fogjátok meg őket élve!” — parancsolta Jéhú az embereinek.
Elfogták valamennyit, és a Pásztorok Táborának kútja mellett megölték őket: 42 férfit, Ahazjá rokonait. Egyet sem hagyott életben.
Jónádáb csatlakozik Jéhúhoz
15 Mikor Jéhú továbbment, találkozott Jónádábbal, Rékáb fiával. Köszöntötte, majd megkérdezte tőle: „Mondd meg nekem, olyan igaz szívvel vagy-e hozzám, mint én tehozzád?”
Jónádáb így felelt: „Igen!”
„Ha így van, akkor nyújtsd a kezed!” — mondta Jéhú, és maga mellé állította őt a harci szekerére.
16 Majd ezt mondta neki: „Gyere velem, és lásd meg, hogyan állok bosszút az Örökkévaló iránti féltékeny szeretetemtől hajtva!” Így Jónádábot Jéhú magával vitte Samáriába.
17 Amikor a városba érkeztek, Jéhú megölte Aháb összes rokonát, aki Samáriában lakott. Ahogyan az Örökkévaló megmondta Illés által, pontosan úgy történt: Jéhú kiirtotta Aháb egész családját.
A Baál tisztelőinek és papjainak kiirtása
18 Ezután Jéhú összehívta az egész népet, és kihirdette: „Figyeljetek rám! Aháb nem eléggé tisztelte Baált, Jéhú sokkal jobban akarja tisztelni! 19 Hívjátok hát össze hozzám Baál minden prófétáját, tisztelőjét, papját! Ne hiányozzon senki közülük, mert aki nem jön el, annak meg kell halnia! Nagy ünnepet tartunk, és nagy áldozatot akarok bemutatni Baálnak.”
Azonban ezt Jéhú csak azért tervezte, hogy Baál összes hívét kipusztítsa Izráelből. 20 Ezért mondta, hogy „Tartsunk szent ünnepet Baál tiszteletére!”
21 Tehát Jéhú követeket küldött Izráel minden részébe, akik kihirdették ezt az egész országban. Össze is gyűltek Baál tisztelői teljes létszámban, senki sem maradt el közülük. Így Baál temploma zsúfolásig megtelt.
22 Jéhú parancsolt a ruhák felügyelőjének: „Hozz ki a raktárból ruhákat Baál minden tisztelőjének!” Ki is hozták a ruhákat, és kiosztották a Baál-hívek között.
23 Ezután Jéhú és Jónádáb, Rékáb fia bementek Baál templomába a tömeg közé, és kihirdették: „Nézzetek alaposan körül, hogy semmi esetre se legyen közöttetek egyetlen egy se az Örökkévaló tisztelői közül! Itt most csak Baál hívei lehetnek!” 24 Ezután Baál tisztelői bementek a templomba, hogy áldozatokat mutassanak be Baálnak.
Ezalatt Jéhú a templom köré állította 80 katonáját, és ezt parancsolta nekik: „Vigyázzatok, hogy Baál tisztelőit mind egy szálig megöljétek! Senki se menekülhessen el közülük! Ha csak egyet is elszalaszt valaki, a saját életével felel érte!”
25 Ahogy befejezték az áldozatokat, Jéhú azonnal parancsot adott a támadásra a testőröknek és tiszteknek: „Most rohanjátok le őket! Menjetek be a templomba, és vágjátok le valamennyit! Senkit ne hagyjatok életben!”
A testőrök, tisztjeik vezetésével berohantak a templomba, és ott mindenkit lekaszaboltak, a holttesteket pedig kidobálták. Behatoltak a Baál-templom legbelső részébe is, 26-27 kihordták onnan a bálványoknak állított oszlopokat, összetörték és elégették azokat. Azután az egész templomot lerombolták, a helyén pedig nyilvános illemhelyet alakítottak ki, amely a mai napig is használatban van.
28 Így pusztította ki Jéhú Izráelből a Baál-kultuszt. 29 De mégsem fordult el Jeroboámnak, Nebát fiának a bűnétől. Jeroboám bűnbe vitte Izráel népét a bika-formájú aranybálványok imádatával, amelyeket Bételben és Dánban állított fel — és ezzel a bálványimádással Jéhú sem szakított.
Jéhú uralkodásának összefoglalása
30 Az Örökkévaló ezt mondta Jéhúnak: „Mivel azt tetted, amit én jónak tartok, és úgy bántál Aháb családjával, ahogy azt én akartam — ezért négy nemzedéken keresztül utódaid fognak uralkodni Izráel királyi trónján.”
31 Jéhú azonban nem igyekezett azon, hogy teljes szívvel az Örökkévaló, Izráel Istene törvénye szerint éljen, mivel nem szakított Jeroboám bűnével, amellyel ő bűnbe vitte Izráel népét.
32 Ebben az időben kezdte az Örökkévaló megcsonkítani Izráel területét. Ugyanis Hazáél, Arám királya a közös határ egész hosszában megverte Izráel seregét, és egyes országrészeket elszakított Izráelből. 33 Így vette el a Jordán folyótól keletre elterülő részeket: Gileád egész földjét, valamint Gád, Rúben és Manassé törzsének területeit, az Arnón-patak völgyében fekvő Aróér városától kezdve: vagyis egész Gileádot és Básánt.
34 Jéhú egyéb dolgait, mindazt, amit uralkodása idején tett, és hőstetteit följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben. 35 Azután meghalt Jéhú, és eltemették ősei mellé Samáriában. Utána a fia, Jóáház követte Izráel trónján. 36 Jéhú 28 évig uralkodott Samáriában, Izráel királyaként.
1 Üdvözlet Páltól, Jézus Krisztus apostolától. Isten akarta, hogy apostol legyek és hirdessem az örök életet, amelyet Isten megígért, és amely Jézus Krisztusban található.
2 Timóteusnak, szeretett fiamnak szól ez a levél. Az Atya-Isten és Urunk, Jézus Krisztus adjon neked kegyelmet, irgalmat és békességet.
Hálaadás és bátorítás
3 Amikor imádkozom — éjjel és nappal —, mindig érted is könyörgök, és hálát adok Istennek, akit tiszta lelkiismerettel szolgálok, akárcsak az őseim tették. 4 Eszembe jut, hogyan sírtál, és már nagyon szeretnék újra találkozni veled! Hogy fogunk örülni, ha megint láthatjuk egymást! 5 Eszembe jut, milyen igazi és őszinte hit lakik benned. Ugyanez a hit élt előbb nagyanyádban, Lóiszban, majd édesanyádban, Eunikében, és meg vagyok győződve róla, hogy benned is. 6 Ezért sürgetlek, hogy ismét lobbantsd lángra azt az ajándékot, amit Isten adott neked, amikor rád tettem a kezemet. 7 Hiszen a Szent Szellem, akit Isten adott nekünk, nem a félénkség, gyávaság szelleme, hanem az erő, az isteni szeret, a kiegyensúlyozottság és a fegyelmezettség Szelleme!
8 Tehát ne félj, hanem mindenki előtt bátran tanúskodj Urunkról! Ne szégyellj engem se, aki az Úrért vagyok fogságban! Vállald velem együtt az örömhírért való szenvedést, amelynek elviseléséhez Isten megadja az erőt!
9 Hiszen ő az, aki megmentett és elhívott, hogy szent népévé tegyen bennünket, de nem azért, mintha ezt bármivel is kiérdemeltük volna. Egyáltalán nem! Hanem azért, mert így látta helyesnek, és mert kegyelme erre indította, hiszen már az idő kezdete előtt elhatározta, hogy Jézus Krisztus által kegyelmébe fogad minket. 10 Most pedig Isten irántunk való kegyelme kézzelfoghatóan megnyilvánult abban, hogy Megváltónk, Jézus Krisztus eljött. Ő még a halált is legyőzte, és az örömhír által világosan megmutatta az örök és elpusztíthatatlan életre vezető utat.
11 Ennek az örömüzenetnek a hirdetésére választott ki engem Isten, s ő tett apostollá és tanítóvá. 12 Emiatt kell most elszenvednem a fogságot, de nem szégyellem, mert ismerem Jézust, akiben hiszek. Meg vagyok győződve, hogy az ő kezében biztonságban van a rám bízott kincs, amíg elérkezik az a Nap.[a] 13 Tekintsd mintának és kitartóan kövesd az egészséges tanítást, amelyet tőlem hallottál! Ragaszkodj hozzá a Krisztus Jézus iránti hittel és szeretettel! 14 A bennünk élő Szent Szellem segítségével őrizd meg azt a drága kincset, amelyet Isten rád bízott!
15 Amint te is tudod, a Kis-Ázsiából valók mind elfordultak tőlem, még Fügelosz és Hermogenész is. 16 Az Úr könyörüljön meg Onéziforosz családján, mert ő sokszor meglátogatott és felüdített engem, és soha nem szégyellte, hogy börtönben vagyok. 17 Sőt, amikor Rómába jött, addig keresett, amíg meg nem talált. 18 Az Úr könyörüljön rajta, amikor az a Nap elérkezik! S hogy Onéziforosz milyen sokféle módon segített nekem, amikor Efezusban voltam, azt te tudod a legjobban.
2 Akkor majd így szólítjátok[a] fiútestvéreiteket: »Népem vagytok« és leánytestvéreiteket: »Kegyelmet nyertetek.«”
Az Örökkévaló perel Izráel népével
2 „Pereljetek anyátokkal[b],
mert többé nem a feleségem,
és én sem vagyok férje!
Pereljetek vele,
hogy tüntesse el arcáról,
és mellei közül a házasságtörést!
3 Ha nem változik meg, letépem ruháit,
s ott hagyom szégyenszemre,
anyaszült meztelen.
Olyanná teszem, mint a puszta,
lakatlan száraz sivataggá teszem,
és szomjúsággal vesztem el.
4 Nem könyörülök gyermekein sem,
hiszen anyjuk paráznaságából születtek.
5 Házasságtörő az anyjuk,
gyalázatba merült szülőjük,
mikor ezt mondta: »Szeretőim[c] után járok,
mert tőlük kapom kenyeremet és vizemet,
a bort és az olajat,
ruhámhoz a gyapjút és a lenvásznat!«
6 Nézzétek hát, mit teszek vele:
én magam kerítem körül tövises sövénnyel,
s fallal zárom el ösvényeit,
hogy nem talál kiutat!
7 Hiába futkos majd szeretői után,
nem éri utol őket!
Keresi őket,
de egyiket sem találja.
Akkor magába szállva ezt mondja:
»Visszatérek első férjemhez,
visszamegyek hozzá,
mert mégis jobb dolgom volt nála,
jobb volt akkor, mint most!«
8 Hát nem fogta föl,
hogy tőlem kapta a búzát,
a bort és az olajat?!
Nem ismerte el,
hogy én adtam neki az ezüstöt, az aranyat,
amelyből ő bálványokat készített Baálnak!
9 Visszaveszem hát tőle búzámat az aratás idején,
elveszem boromat a szüret táján,
gyapjúmat és vásznamat is kiveszem kezéből,
nem lesz, mivel ruházkodjon,
s meztelenségét takarja.
10 Lecsupaszítom szeretői szeme láttára,
s nincs, aki kezemből kiszabadítsa!
11 Megfosztom minden örömétől,
s ünnepeit megszüntetem.
Nem tartja többé sem az Újhold,
sem a szombat ünnepét,
elmarad az ünnepi összegyülekezés.
12 Elpusztítom szőlőjét és fügefáit,
amelyekről ezt mondta:
»Szeretőimtől kaptam,
paráznaságom bére ez.«
Elvadulnak hát az elhagyott szőlők,
hadd legeljék gyümölcseit a vadak.
13 Megbüntetem minden ünnepért,
amikor bálványainak[d] áldozott,
fölvette gyűrűit és ékszereit!
Szeretői után járt,
s rólam elfeledkezett!”
— ezt mondja az Örökkévaló.
A reménység ajtaja
14 „Azután magamhoz csalogatom,
a pusztába vezetem,
és a szívére beszélek.
15 Visszaadom szőlőskertjeit,
és az Ákór völgyét[e] a reménység kapujává teszem.
Akkor hűségesen viszonozza szeretetem,
mint ifjúsága idején,
amikor Egyiptomból kivezettem.
16 Azon a napon így szólítasz engem: »Férjem!«
— mondja az Örökkévaló —,
s nem mondod többé: »Baálom!«[f]
17 Kiveszem a Baálok nevét a szájából,
említeni sem fogja Izráel többé.
18 Szövetséget kötök akkor népem javára
a mezei vadakkal, égi madarakkal,
még az apró állatokkal is.
Kigyomlálok minden fegyvert a földről,
eltörlök háborút és harcokat,
hogy mindenki békességben élhessen.
19 Eljegyezlek magamnak örökre,
eljegyezlek téged, Izráel népe,
az igazságosság, igaz ítélet,
a szövetséges szeretet
és az irgalom jegyajándékával.
20 Bizony, eljegyezlek,
hűségessé teszlek,
és megismered az Örökkévalót.
21 Abban az időben meghallgatom az eget
— mondja az Örökkévaló —,
meghallgatom, amikor esőt kér a földnek.
Az ég meghallgatja a földet,
22 az meg a búzát, bort és az olajat,
s azok meghallgatják Jezréelt.
23 Én pedig újra megszaporítom népemet,
ahogy a gazda beveti a földet.[g]
Megkegyelmezek annak, akit így hívtak egykor:
»Nincs kegyelem«,
s annak is, akit így neveztek:
»Nem vagytok népem«.
Azt mondom nekik:
Népem vagytok, szeretett népem!
Ő meg így felel:
»Istenem, én Istenem!«”
Mem
97 Mennyire szeretem tanításodat, Uram!
Egész nap azon gondolkodom.
98 Parancsaid bölcsebbé tesznek ellenségeimnél,
mert mindig megsegítenek!
99 Bölcsebb lettem még mestereimnél is,
mert bizonyítékaidon gondolkodom!
100 A város vezetőinél is bölcsebb lettem,
mert követem utasításaidat!
101 Gonosz utakra nem is lépek,
hogy engedelmeskedjek szavaidnak.
102 Nem fordulok el ítéleteidtől,
mert te tanítottál engem, Uram!
103 Milyen kedvesek nekem a szavaid,
édesebbek, mint nyelvemnek a méz!
104 Utasításaid tettek értelmessé,
ezért minden hamisságot utálok!
Nun
105 Beszéded, mint a lámpa fénye lábam előtt:
megvilágítja ösvényemet.
106 Megesküdtem, és meg is tartom,
hogy megőrzöm igazságos ítéleteidet!
107 Örökkévaló, sokáig szenvedtem.
Kérlek, eleveníts meg, ígéreted szerint!
108 Örökkévaló, fogadd el hála-áldozatomat,
és taníts engem ítéleteiddel!
109 Életem szüntelen veszélyben forog,
de tanításodat mégsem felejtem!
110 Csapdát állítottak nekem a gonoszok,
utasításaidtól mégsem tértem el!
111 Bizonyítékaidat kaptam örökségül,
szívemnek azokban telik öröme.
112 Szívvel-lélekkel igyekszem,
hogy törvényednek engedelmeskedjek,
minden időben és mindvégig.
Szamech
113 Gyűlölöm a kétszínűséget,
de szeretem tanításodat, Uram!
114 Te vagy menedékem és pajzsom,
bízom szavadban!
115 Távozzatok tőlem, gonoszok,
hogy Istenem parancsait megtartsam!
116 Segíts meg ígéreted szerint, hogy élhessek,
ne engedd, hogy csalódjak abban, amiben bízom!
117 Tarts meg, hogy megmeneküljek,
és örökké törvényedben gyönyörködhessek!
118 Uram, te elfordulsz azoktól, akik törvényedtől eltérnek,
és hamisságaikat leleplezed.
119 Elsöpröd a Földről mind a gonoszokat, mint a szemetet,
de én szeretem bizonyítékaidat.
120 Egész testem remeg az irántad való tisztelet és félelem miatt,
mert tisztelem és félem ítéleteidet.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center