M’Cheyne Bible Reading Plan

Salamon királysága

4 Salamon király egész Izráel fölött uralkodott. ² A király fontosabb tisztségviselői a következők voltak:

⁷ Izráel területe tizenkét tartományra volt felosztva. Ezek élére Salamon egy-egy helytartót nevezett ki, akik a tartományuk terményeiből ellátták élelemmel a király egész udvartartását. Mindegyik tartomány évente egy hónapig gondoskodott a király és udvara ellátásáról. ⁸ A tizenkét helytartó a következő volt:

²⁰ Júdának és Izráelnek Salamon idejében olyan rengeteg lakosa volt, mint a homokszemek a tengerparton. Mind boldogan éltek: ettek, ittak, örvendeztek.

²¹ Salamon királyi uralma kiterjedt az Eufrátesz folyótól nyugatra a filiszteusok földjéig és Egyiptom határáig minden királyságra. Ezeknek az országoknak a királyai rendszeresen adót fizettek Salamonnak, és egész életükben szolgálták őt.

^22-23 A királyi udvar ellátására minden nap a következőket szállították: 30 kór finomliszt, 60 kór kenyérliszt,^[a] 10 hizlalt szarvasmarha, 20 legelőn tartott szarvasmarha, 100 juh, ezenkívül szarvasok, gazellák, őzek és hizlalt szárnyasok.

²⁴ Salamon király uralkodott az Eufrátesz folyótól nyugatra: Tifszahtól Gázáig minden ország fölött, a szomszédos királyságokkal pedig békében élt. ²⁵ Júda és Izráel népe Salamon uralkodás idején Dántól Beér-Sebáig biztonságban, nyugalomban és békességben élt, mindenki a saját birtokán, a saját szőlője és fügefája alatt.

²⁶ Salamonnak igen sok harci szekere volt. Ezeket és a hozzájuk tartozó lovakat 4 000^[b] istállóban tartották. A harci szekereken 12 000 harcos teljesített szolgálatot.^[c]

²⁷ Minden hónapban a soron következő helytartó gondoskodott a királyi udvar és a király vendégeinek bőséges ellátásáról — nem is volt hiányuk semmiben. ²⁸ Ugyancsak a helytartók látták el takarmánnyal a lovas katonák és a harci szekerek lovait: árpát és szalmát szállítottak rendszeresen szolgálatuk rendje szerint.

Salamon bölcsessége

²⁹ Isten rendkívüli bölcsességet és értelmet adott Salamonnak, és elméjének befogadóképességét pedig szerfölött kiszélesítette. ³⁰ Ezért Salamon bölcsebb volt mind a keleti országok,^[d] mind Egyiptom összes bölcseinél. ³¹ Minden embernél bölcsebb volt, még az ezráhi Étánnál is; még Máhól fiainál is: Hámánnál, Kalkólnál és Dardánál. Ezért híre-neve minden nép között elterjedt.

³² Salamon 3 000 példabeszédet és 1 005 éneket szerzett. ³³ Igen sok dologról szólt: növényekről — a cédrusfáktól kezdve, amelyek a Libanon-hegységben nőnek, az izsópig, amely a falak réseiből is kinő —, meg mindenféle vadállatokról, madarakról, hüllőkről, rovarokról és halakról.

³⁴ El is jöttek az emberek minden nép közül, hogy Salamon bölcsességét hallják. Még a királyok közül is eljöttek, akikhez Salamon bölcsességének híre eljutott.

Előkészületek a Templom építéséhez^(A)

5 Hírám, Tírusz királya megtudta, hogy Salamont királlyá tették,^[e] és hogy így apja, Dávid helyén most már Salamon uralkodik. Ezért elküldte a követeit Salamonhoz, merthogy korábban is mindig jó barátságban volt Dávid királlyal. ² Salamon pedig ezt üzente Hírámnak:

³ „Hírám király, te tudod, hogy apám, Dávid király nem építhetett Istene, az Örökkévaló nevének házat, mert minden oldalról háborúkkal volt elfoglalva, egészen addig, amíg az Örökkévaló Dávid hatalma alá nem kényszerítette az ellenségeit. ⁴ Most azonban Istenem, az Örökkévaló mindenfelől békességet és nyugalmat adott nekem és népemnek. Sem ellenség, sem veszély nem fenyeget bennünket.

⁵ Ezért elhatároztam, hogy Istenem, az Örökkévaló nevének templomot építek. Mert ezt mondta az Örökkévaló apámnak, Dávidnak: »A fiad, akit utánad a trónodra ültetek, ő fog majd házat építeni nevemnek.« ⁶ Ezért hát, Hírám király, parancsold meg szolgáidnak, hogy vágjanak ki cédrusfákat számomra a Libanon-hegységben! Szolgáim együtt fognak dolgozni a te szolgáiddal, és kívánságod szerint megfizetem munkájukat, hiszen tudod, hogy Izráelben nincsenek olyan gyakorlott favágók, mint a szidóniak között.”

⁷ Hírám nagyon megörült Salamon üzenetének, és ezt mondta: „Áldott legyen ma az Örökkévaló, aki Dávidnak ilyen bölcs fiút adott, hogy e nagy népen uralkodjon!” ⁸ Salamonnak pedig ezt üzente:

„Meghallgattam és teljesítem kérésed: küldök neked cédrus- és jegenyefenyő-törzseket. ⁹ Szolgáim majd kivágják a fákat, leviszik a fatörzseket a tengerhez, ahol tutajokat készítenek belőlük, és elszállítják azokat a tengeren abba a kikötőbe, amelybe óhajtod. Ott majd szétszedik a tutajokat, te pedig szállíttasd el a fatörzseket. Viszonzásul annyit kérek, hogy gondoskodj egész udvartartásom élelmezéséről!”

¹⁰ Így is történt: Hírám szállított Salamonnak annyi cédrus- és jegenyefenyő-gerendát, amennyire szüksége volt, ¹¹ Salamon viszont évről-évre szállított 20 000 kór búzát^[f] és 20 000 bat^[g] tiszta olívaolajat Hírám udvarának az ellátására.

¹² Az Örökkévaló tehát — ígérete szerint — bölcsességet adott Salamonnak. Hírám és Salamon békességben éltek egymás szomszédságában, sőt, szövetséget is kötöttek.

^13-14 Salamon király kijelölt Izráelből 30 000 férfit, akiket arra rendelt, hogy Hírám király szolgáinak segítsenek a Libanon-hegységben. Három csoportra osztotta őket, mindegyikbe 10 000 munkás tartozott. A csoportok felváltva dolgoztak egy-egy hónapig a Libanon hegyein, majd hazatértek, és két hónapig otthon tartózkodtak. Ezeknek a vezetője Adónirám volt.

^15-16 Rajtuk kívül 3 300 munkavezető irányításával 70 000 munkás végezte a teherhordást, 80 000 pedig a kőbányákban fejtette a követ Júda hegyei között. ¹⁷ A király parancsára a kőfaragók hatalmas méretű és nagyon értékes kőtömböket fejtettek és faragtak ki. Ezekből készült a Templom alapja. ¹⁸ Salamon építőmunkásai, Hírám építőmunkásai, meg a gebáli munkások együtt készítették elő ezeket a kőtömböket és a fagerendákat az Örökkévaló Temploma számára.

Halálból az életre

2 Régebben szellemileg halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, ² amelyekben éltetek, akárcsak a többi ember — a jelenlegi korszakhoz igazodva. Azt a gonosz szellemi fejedelmet^[a] követtétek, aki most a levegőbeli hatalmasságok felett uralkodik. Ez a szellem működik mindazokon keresztül, akik nem engedelmeskednek Istennek. ³ Valamikor mi is mindnyájan közéjük tartoztunk, és a régi természetünk kívánságai uralkodtak rajtunk. A saját elgondolásainkat törekedtünk megvalósítani, és igyekeztünk elérni, amit a régi természetünk megkívánt. Így tehát ránk is, mint mindenki másra, Isten jogos haragja következett volna.

⁴ Isten azonban telve van irgalommal, és nagyon szeret bennünket, ⁵ ezért, amikor még szellemileg halottak voltunk a bűneink miatt, Krisztussal együtt új életre keltett. Bizony, Isten kegyelme mentett meg minket! ⁶ Sőt, mivel Jézus Krisztus részei vagyunk, vele együtt feltámasztott a halálból, és vele együtt a mennyei helyekre ültetett bennünket. ⁷ Isten így akarta megmutatni — még a jövendő korszakoknak is — kegyelmének határtalan gazdagságát irántunk, akik a Krisztus Jézushoz tartozunk.

⁸ Mert egyedül Isten kegyelme tette lehetővé, hogy a hitetek által üdvösségre jussatok. Ez nem a ti érdemetek, hanem Isten ajándéka! ⁹ Nem a jó cselekedetek eredménye, hogy senki ne dicsekedhessen. ¹⁰ Hiszen minket Isten a saját kezével alkotott: arra teremtett bennünket a Krisztus Jézusban, hogy nemes tetteket vigyünk véghez. Ezeket pedig Isten már előre elkészítette a számunkra, hogy lépésről lépésre ezeken haladjunk.

Nem vagytok már idegenek!

¹¹ Emlékezzetek rá, hogy emberi származásotok szerint korábban ti az Izráelen kívüli népek közé tartoztatok. Ezért benneteket „körülmetéletlennek”^[b] neveztek azok, akik magukat „körülmetélteknek” nevezik, mivel a testükön emberkéz által körül vannak metélve. ¹² Emlékezzetek rá, hogy akkor még Krisztus nélkül éltetek, és nem tartoztatok Izráel népének közösségébe. Ezért semmi közötök nem volt Istennek a saját népével kötött szövetségeihez^[c], amelyekhez ígéretek is kapcsolódnak. Reménység nélkül éltetek ebben a világban, és nem ismertétek Istent. ¹³ Igen, valamikor Istentől távol éltetek, de most Krisztus Jézusban közel kerültetek hozzá. Valóban, Krisztus vére — vagyis halála — által jöttetek közel Istenhez.

¹⁴ Mert Krisztus Jézus a békességünk. Ő tette eggyé ezt a két csoportot, amelyet a kölcsönös ellenségeskedés fala választott el egymástól. Krisztus azonban ledöntötte ezt a falat, ¹⁵ amikor a kereszten a saját testét feláldozta. Félretolta az útból a Törvény szabályait és rendelkezéseit, hogy a saját uralma alatt ebből a két csoportból egyetlen új embert teremtsen, és így békesség legyen közöttük. ¹⁶ Azt akarta, hogy a saját élete árán a zsidókból és a nem zsidókból egy Test legyen, és hogy kibékítse őket Istennel. Amikor Krisztus meghalt a kereszten, akkor ezzel a két csoport közötti ellenségeskedésnek is véget vetett. ¹⁷ Eljött, és a békesség örömhírét hozta a zsidóságon kívüli népeknek, akik távol voltak Istentől. De ugyanígy a zsidóknak is békességet hirdetett, akik közel voltak Istenhez, ¹⁸ mert Krisztus által ugyanaz a Szent Szellem nyitott szabad utat az Atyához mindkettőnknek.

¹⁹ Ezért ti sem vagytok már többé idegenek, hanem polgártársai Isten népének és tagjai Isten nagy családjának. ²⁰ Isten szellemi értelemben beépített benneteket abba a templomba^[d], amelynek alapját az apostolok és próféták alkotják. Ennek a szellemi templomnak a sarokköve^[e] maga Krisztus Jézus, ²¹ aki által az egész harmonikus egésszé épül, és folyamatosan növekszik, hogy az Úrban szent templommá legyen. ²² Krisztusban ti is — mindazokkal együtt, akik őhozzá tartoznak — folyamatosan beépültök ebbe a templomba, amely Isten számára készül, hogy ő lakjon abban, a Szent Szellem által.

Prófécia Edom ellen

35 Az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ² „Ember fia, fordulj Széír hegye felé, és prófétálj ellene! ³ Ezt mondd neki: Ezt üzeni Uram, az Örökkévaló:

⁵ Örökösen gyűlölködtél! Izráel fiait kiszolgáltattad^[b] ellenségük fegyverének veszedelmük idején, végső megbüntetésük napján. ⁶ Ezért hát, életemre mondom, én is kiszolgáltatlak a vérontásnak és a halálnak! Bizony, üldözőbe vesz a halál téged, Edom! Szerettél vért ontani? Hát üldözzön téged is a vérontás és halál! — ezt mondja Uram, az Örökkévaló. — ⁷ Elpusztítom Széír hegyét, teljesen elpusztítom! Kiirtom belőle mind, aki kapuján kilép, s mind, aki városába visszatér. ⁸ Edom hegyeit megöltekkel borítom be, fegyver által elhullottak töltik meg völgyeit, halottai ott hevernek majd a dombokon és a folyók partján. ⁹ Városaid örökre lakatlanok lesznek, örökre puszta romhalmok maradnak. Akkor majd megtudod, hogy én vagyok az Örökkévaló!

¹⁰ Azt mondtad: »Júda és Izráel, ez a két ország az enyém lesz! Elfoglalom, megkaparintom őket magamnak!«”

De az Örökkévaló ott lakik Izráel földjén! ¹¹ Ezért azt mondja Uram, az Örökkévaló: „Életemre mondom, ahogy te bántál népemmel, én is úgy bánok veled, Edom: haraggal, féltékenységgel és gyűlölettel! Népemmel megismertetem magam, mikor megbüntetlek téged. ¹² Te pedig, Edom, megtudod, hogy én, az Örökkévaló, hallottam minden szót, mikor Izráel hegyeit gyaláztad! Mert azt mondtad: »Nézzétek, Izráel elpusztult! Országa nekünk jut zsákmányul!« ¹³ Kevély szavaiddal ellenem szóltál, nagy hangon, dicsekedve, sokszor. Én hallottam minden szavad!

¹⁴ Emiatt — azt mondja Uram, az Örökkévaló — elpusztítalak, Edom, az egész föld örömére. ¹⁵ Ahogy örültél Izráel öröksége pusztulásának, úgy bánok én is veled: elpusztítalak! Lakatlan rommá lesz Széír hegye, és egész Edom mindenestül. Akkor tudjátok meg, hogy én vagyok az Örökkévaló!”

A zenészek vezetőjének. Kórah fiainak zsoltára.