M’Cheyne Bible Reading Plan

Elizeus meggyógyítja Naámánt a leprából

5 Naámán Arám királyának hadvezére volt. A király nagyra becsülte és kedvelte, mert az Örökkévaló sokszor adott Naámán által győzelmet Arám seregének. Ez a férfi maga is híres harcos volt, de egyszer leprás lett.

² Történt egyszer, hogy Arámból portyázó csapatok törtek be Izráel területére, és többek között egy kisleányt is elraboltak. Ez a kislány Naámán feleségének a szolgálója lett, ³ és egyszer azt mondta úrnőjének: „Bárcsak találkozhatna uram a prófétával, aki Samáriában él! Ő biztosan meggyógyítaná a leprából.”

⁴ Mikor ezt Naámán megtudta, bement a királyhoz, és elmondta neki.

⁵ A király ezt mondta: „Rendben van, menj el Samáriába, én meg levelet írok, s azt add át Izráel királyának!”

Naámán el is indult, és vitt magával ajándékba 10 talentum^[a] ezüstöt, 6 000 sékel^[b] aranyat és 10 öltözet ruhát. ⁶ Amikor megérkezett Izráel királyához, átadta neki Arám királyának levelét, amelyben ez állt: „Elküldtem hozzád a szolgámat, Naámánt, hogy gyógyítsd meg a leprából”.

⁷ Amikor Izráel királya ezt elolvasta, kétségbeesett, és megszaggatta a ruháját. Így kiáltott föl: „Hát Isten vagyok én, akinek hatalma van élet és halál fölött?! Miért küldi hozzám ezt az embert, hogy gyógyítsam meg őt a leprából? Gondoljátok csak meg: nyilván ürügyet keres, hogy a seregével megtámadjon bennünket!”

⁸ Azonban ez a hír Elizeushoz, Isten emberéhez is eljutott, aki — mikor meghallotta, hogy Izráel királya megszaggatta a ruháját — ezt üzente neki: „Ne ess kétségbe! Kérlek, küldd el hozzám azt az embert, hogy megtudja: van próféta Izráelben!”

⁹ Így is történt: Naámán a harci szekereivel elment Elizeus házához, s megállt a kapuban. ¹⁰ De Elizeus csak a szolgáját küldte ki hozzá ezzel az üzenettel: „Menj, merítkezz bele a Jordán folyó vizébe hétszer, és meggyógyul a bőröd, megtisztulsz a leprától.”

¹¹ Naámán erre nagyon megharagudott, és azt mondta: „Nahát, még ilyet! Azt gondoltam, a próféta biztosan kijön a házából, megáll előttem, és segítségül hívja Istenének, az Örökkévalónak a nevét! Azután a kezét a sebeim fölé helyezi, és úgy gyógyít meg! ¹² Vannak folyók Arámban is, még jobbak is, mint Izráelben! Ha már vízbe kell merítkeznem ahhoz, hogy meggyógyuljak, ott van az Abáná és a Parpar Damaszkuszban, azoknak a vizében is megmártózhatok!” Azzal mérgesen visszafordult, és hazafelé indult.

¹³ A szolgái azonban tisztelettel megkérdezték Naámántól: „Urunk, ha a próféta valami nagy és nehéz dolgot mondott volna, azt megtetted volna a gyógyulásodért, igaz? Akkor mennyivel inkább megteheted ezt a csekélységet. Csak belemerítkezel a vízbe, és meggyógyulsz!”

¹⁴ Naámán hallgatott rájuk, és elment a Jordánhoz. Belegázolt a vízbe, és hétszer egymás után megmerítkezett benne, ahogy az Isten embere mondta. A bőre azonnal teljesen egészséges lett, mint egy kisgyermeké. Megtisztult a leprából.

¹⁵ Ezután Naámán, kíséretével együtt visszatért Elizeushoz, Isten emberéhez, megállt előtte, és ezt mondta: „Nézd, most már tudom, hogy Izráel Istenén kívül nincs más Isten sehol a világon! Kérlek, fogadj el tőlem, a szolgádtól egy kis ajándékot!”

¹⁶ De Elizeus ezt válaszolta: „Amilyen biztos, hogy él az Örökkévaló, akit szolgálok, olyan biztos, hogy nem fogadok el tőled semmiféle ajándékot.”

Naámán még unszolta egy ideig, de Elizeus hajthatatlan maradt. ¹⁷ Akkor Naámán ezt kérte: „Ha már nem fogadsz el tőlem ajándékot, akkor kérlek, adj nekem ebből a földből annyit, amennyit két öszvér elbír! Mert szolgád ezentúl nem fog más istennek áldozatot bemutatni, csak az Örökkévalónak. ¹⁸ Csak azt az egyet bocsássa meg az Örökkévaló nekem, szolgádnak, hogy amikor uram, a király bemegy Rimmón templomába, hogy azt az istent imádja, akkor nekem is vele kell mennem, és meg kell hajolnom. Ezt nem kerülhetem el, mert a király ilyenkor az én karomra szokott támaszkodni. Csak ezt a dolgot bocsássa meg nekem az Örökkévaló!”

¹⁹ Elizeus így felelt erre: „Menj csak el békességben!”

Géházi megbűnhődik kapzsisága miatt

Ezután Naámán a kíséretével elindult, hogy hazatérjen Arám földjére. De még nem jutottak messzire, ²⁰ amikor Géházi, Elizeus szolgája azt gondolta: „Nahát, hogy az én mesterem semmi ajándékot nem fogadott el ettől az arám Naámántól! Esküszöm az Örökkévalóra, hogy utána futok, és szerzek tőle valamit magamnak!” ²¹ Így is történt: Géházi utána futott Naámánnak. Amikor az meglátta Géházit, leszállt a kocsijáról, és elébe ment. Megkérdezte: „Minden rendben van?”

²² „Nincs semmi baj — felelte Géházi —, csak mesterem utánad küldött, és ezt üzeni: »Nézd, most érkezett hozzám két fiatalember a próféták közösségéből, Efraim hegyvidékéről. Kérlek, küldj nekik egy talentum^[c] ezüstöt és két öltözet ruhát!«”

²³ Naámán ezt felelte: „Kérlek, vigyél nekik két talentum ezüstöt!” Rá is beszélte, és két zsákba töltve küldött vele két talentum ezüstöt, meg két öltözet ruhát. Két szolgájának parancsolt, hogy vigyék vissza az ajándékot Géházival. ²⁴ Amikor a két szolgával a dombhoz ért, Géházi elvette a csomagokat a kezükből, őket meg visszaküldte Naámánhoz. Azután a kincseket elrejtette a házban, ²⁵ ő meg visszament Elizeushoz.

Amikor belépett, ura megkérdezte: „Honnan jössz, Géházi?”

„Nem mentem sehová, uram” — mondta a szolga.

²⁶ „Amikor Naámán leszállt a szekeréről, hogy eléd menjen, bizony, ott volt az én szívem, és mindent láttam, hallottam! — válaszolta Elizeus. — Most van az ideje, hogy szerezz magadnak pénzt, ruhát, olajfa-ligeteket, szőlőskerteket, juhokat, marhákat és szolgákat?! ²⁷ Naámán betegségét azonban megszerezted magadnak és utódaidnak örökre!”

Amikor Géházi elment onnan, a bőre olyan fehér volt, mint a hó: leprás lett.

Imádkozzatok másokért!

2 Mindenekelőtt tehát arra kérlek benneteket, hogy imádkozzatok és könyörögjetek minden emberért, járjatok közben és adjatok hálát értük! ² Imádkozzatok a királyokért és mindazokért, akik hatalmat kaptak, hogy nyugodt és békés életet élhessünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. ³ Ez jó dolog és tetszik Istennek, Üdvözítőnknek.

⁴ Ő ugyanis azt akarja, hogy mindenki üdvösségre jusson és megismerje az igazságot. ⁵ Csak egyetlen Isten van és csak egyetlen közvetítő Isten és az emberek között: az emberré lett Krisztus Jézus. ⁶ Igen, Jézus áldozatul adta magát, hogy kifizesse a váltságdíjat minden emberért és tanúskodott Istenről a maga idejében. ⁷ Ennek a hirdetője és apostola vagyok én is, hogy tanítsam az Izráelen kívüli népeket a hitre és az igazságra. Ez a színtiszta igazság, nem hazudok!

Tanácsok férfiaknak és nőknek

⁸ Tehát azt akarom, hogy imádkozzanak a férfiak mindenhol! Amikor imádkoznak és felemelik a kezüket, szentek legyenek, ne legyen a szívükben harag, vagy neheztelés.

⁹ Az asszonyok és leányok pedig úgy öltözzenek és ékesítsék magukat, hogy az ne legyen kihívó vagy feltűnést keltő. Ne a különleges hajviselettel, aranyékszerekkel, gyöngyökkel vagy drága ruhákkal igyekezzenek ékesítseni magukat, ¹⁰ hanem azzal, hogy Istennek tetsző dolgokat tesznek, mert ez illik azokhoz, akik azt mondják, hogy Istent imádják.

¹¹ Az asszonyok és lányok a helyükön maradva csendben hallgassák a tanítást, így tanuljanak, és készségesen engedelmeskedjenek. ¹² Nem engedem meg nekik, hogy tanítsanak, sem azt, hogy uralkodjanak a férfiakon. Inkább viselkedjenek csendesen. ¹³ Miért mondom ezt? Mert Isten Ádámot teremtette először, és csak azután Évát. ¹⁴ Nem Ádámot csapta be a Kísértő, hanem az asszonyt,^[a] aki emiatt vétkezett. ¹⁵ Ennek ellenére az asszonyok is megmenekülnek a gyermekek szülése és felnevelése közben, ha józanul kitartanak a hitben, a szeretetben és az Istennek odaszánt életben.

Dániel közbenjáró imádsága

9 Ezek Dárius király, Ahasvérós^[a] fia uralkodásának első évében történtek. Dárius méd származású volt, és a káldeusok országának, vagyis Babilóniának a királya lett. ² Akkor én, Dániel, tanulmányoztam a könyvtekercseket,^[b] és észrevettem, hogy az Örökkévaló szava szerint, amelyet ő Jeremiás prófétának mondott, Jeruzsálem romjai fölött 70 esztendőnek kell eltelnie.

³ Akkor elhatároztam, hogy az Úr Istenhez fordulok, keresem őt imádsággal, könyörgéssel, böjtöléssel, zsákruhában és hamuban. ⁴ Tehát imádkoztam az Örökkévalóhoz, Istenemhez, és megvallottam bűneinket:

Ó Uram, hatalmas és csodálatos Isten, aki megtartod a szövetséget és hűséges szereteted azok iránt, akik szeretnek téged, és megtartják parancsaidat!

⁵ Bizony, vétkeztünk ellened, bűnöket követtünk el, megszegtük törvényedet és lázadtunk ellened, eltértünk parancsaidtól és rendeléseidtől. ⁶ Nem hallgattunk a prófétákra, szolgáidra, akik a te nevedben szóltak királyainkhoz, fejedelmeinkhez, őseinkhez, egész népünkhöz.

⁷ Igen, Uram, te minden tekintetben igazságosan bántál velünk, mi ellenben szégyenletesen kudarcot vallottunk mindannyian, és ma is ebben az állapotban vagyunk: Júda népe, Jeruzsálem lakosai, Izráel egész népe, akár közel vannak, akár távol, a messzi országokban, ahová szétszórtad őket, mivel megtörték a szövetséget, és hűtlenül vétkeztek ellened.

⁸ Szégyen borítja arcunkat, Örökkévaló! Szégyenkeznek királyaink, vezéreink és fejedelmeink, mivel mindannyian vétkeztünk ellened!

⁹ Istenünk, Urunk! Te kegyelmes vagy, és megbocsátasz, pedig lázadtunk ellened, ¹⁰ és nem hallgattunk az Örökkévaló Isten szavára, nem követtük törvényeit, amelyeket szolgái, a próféták által adott nekünk. ¹¹ Egész Izráel megszegte törvényedet, elfordult tőled, és nem engedett szavadnak. Ezért teljesedtek be rajtunk az átkok, és az esküvel erősített ígéretek^[c], melyek megírattak Mózesnek, Isten szolgájának könyvében. Igen, mert vétkeztünk ellened!

¹² Beteljesítetted rajtunk fenyegető ígéreteidet, amelyeket nekünk és vezetőinknek mondtál: nagy csapásokkal sújtottál bennünket.

Mert ami Jeruzsálemet érte, ahhoz hasonló még nem történt soha az ég alatt. ¹³ Bizony, utolért minket mindaz a veszedelem és baj, amely meg van írva Mózes könyvében!

Mi azonban mégis keményszívűek maradtunk: nem könyörögtünk az Örökkévaló Istenhez, nem hagytuk el bűneinket, s nem figyeltünk igazságodra. ¹⁴ De az Örökkévaló is készen tartotta számunkra a veszedelmet, majd ránk hozta azt. Bizony, az Örökkévaló Isten igazságosan bánt velünk, mert nem hallgattunk szavára! Amit ő tesz, az mind igazságos!

¹⁵ Urunk, Istenünk, aki kihoztad népedet Egyiptomból hatalmas karoddal, aki hírnevet szereztél ezzel magadnak mind a mai napig, beismerjük, hogy vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk! ¹⁶ Uram! Kérlek, éppen mivel igazságos vagy, ne haragudj tovább városodra, Jeruzsálemre, szüntesd meg felindulásodat szent hegyed ellen! Hiszen bűneink és őseink gonosz tettei miatt gyalázzák Jeruzsálemet és népedet a szomszédos nemzetek.

¹⁷ Most hát, hallgasd meg, Istenünk, szolgád imádságát és könyörgését! Saját magadért fordulj ismét jóindulattal lerombolt Templomod felé, és arcod ragyogásával világosítsd meg!^{[d] 18} Istenem, fordulj felém, és hallgass meg! Nézz ránk, és lásd meg, milyen rettenetes pusztulás ért bennünket, és a várost, amely nevedet viseli! Hiszen nem a magunk igazában bízunk, hanem nagy irgalmasságodban, azért könyörgünk hozzád! ¹⁹ Uram, hallgass meg! Uram, bocsáss meg! Figyelj rám, Uram! Avatkozz közbe, ne késlekedj! Tedd meg önmagadért, ó Istenem, városodért és népedért, amely nevedet viseli!

Gábriel üzenetet hoz Dánielnek

²⁰ Így imádkoztam az Örökkévaló Istenhez, megvallottam bűneimet és népem bűneit, és könyörögtem Istenem szent hegyéért. ²¹ De még be sem fejeztem, amikor Gábriel, az a férfihoz hasonló angyal, akit az előző látomásban láttam, sebesen hozzám repült, és megérintett. Ez az esti áldozat idején történt. ²² Megszólított, és megmagyarázta azokat a dolgokat, amelyeket nem értettem. Ezt mondta: „Dániel, azért jöttem, hogy bölcsességre tanítsalak, és segítsek neked megérteni ezeket a dolgokat. ²³ Amikor elkezdtél imádkozni és könyörögni, Isten máris válaszolt neked, és azért jöttem, hogy ezt elmondjam, mivel Isten számára nagyon kedves és értékes vagy. Értsd meg hát ezt a kijelentést, értsd meg a látomást!

²⁴ Isten meghatározott néped és a szent város számára egy időszakot, amelynek hossza 70 hét^[e]. Ez az idő arra szolgál, hogy vége legyen a törvényszegésnek, lezárják a bűn forrását, kiegyenlítsék a bűnös tettek miatti adósságot, megérkezzen az örökké tartó igazságosság, igazolják a látomások és próféciák hitelességét, és felkenjék a Szentek Szentjét.

²⁵ Tudd meg hát, és értsd meg: attól kezdve, hogy elhangzik az üzenet Jeruzsálem újjáépítéséről, 7 hét és 62 hét fog eltelni a felkent Fejedelemig.^[f] Újra fel fognak épülni a város utcái és falai, de sok nehézség közepette. ²⁶ A felkentet 62 hét múlva meg fogják ölni, és nem marad semmije és senkije. A várost és a szent helyet elpusztítja egy következő fejedelem hadserege: úgy lesz vége, mintha árvíz söpörné el. Folytonosan tart majd a háború egészen az időszak végéig. Ez a pusztulás véglegesen el van határozva.

²⁷ Megerősíti a szövetséget sokakkal egy hétig. A hét felénél azonban megszünteti a véres- és az ételáldozatot, és a Templom legmagasabb pontjára állít egy utálatos bálványt, amely szörnyű pusztítást visz végbe.^[g] Ez addig tart, amíg az elhatározott és bizonyos vég a pusztítóra nem szakad.”