M’Cheyne Bible Reading Plan
A léviták városai és legelői
35 Az Örökkévaló szólt Mózeshez, amikor Izráel Moáb síkságán táborozott, a Jordán mellett, Jerikóval szemben. 2-3 Ezt mondta: „Rendeld el, hogy amikor majd Izráel népe birtokba veszi területét, akkor adjanak abból a lévitáknak egyes városokat lakóhelyül. A városok körül fekvő legelőket is adják oda nekik, hogy állataikat legyen hol legeltetniük. 4 Ezek a legelők a város falától mind a négy égtáj irányában 1 000 könyök[a] távolságig terjedjenek. 5 Mérjétek ki a léviták legelőinek területét: annak keleti oldala legalább 2 000 könyöknyi legyen! Ugyanígy legalább 2 000 könyök hosszú legyen a déli, a nyugati és az északi oldal is. A város maga ennek a területnek a közepén helyezkedjen el.
6 A lévitáknak átadott városok közül hatot jelöljetek ki menedékvárosnak, hogy aki véletlenül megöl valakit, ezekbe menekülhessen. Ezen a hat városon kívül még további 42 várost adjatok át a lévitáknak. 7 Összesen tehát 48 várost adjatok nekik, a városok körül elterülő legelőkkel együtt. 8 Minden törzs adjon a maga területén városokat a lévitáknak. Amelyik törzsnek nagyobb terület jutott, az több várost, amelyiknek kisebb területe van, az kevesebbet adjon”.
A menedékvárosok(A)
9 Ezután az Örökkévaló ismét szólt Mózeshez: 10 „Mondd meg Izráel népének: Amikor majd átkeltek a Jordánon, Kánaán földjére, 11 jelöljetek ki menedékvárosokat, hogy aki véletlenül megöl valakit, ezekbe menekülhessen. 12 Ezek szolgáljanak arra, hogy aki véletlenül ölt meg valakit, az a vérbosszúra törekvő rokon elől oda menekülhessen, és ne öljék meg, mielőtt ügyében a közösség ítéletet nem hoz. 13-14 Összesen hat ilyen várost jelöljetek ki Kánaán földjén: hármat a Jordán egyik oldalán, és hármat a másikon. 15 Szolgáljanak ezek a városok menedékül Izráel népének és a közöttetek lakó idegeneknek, sőt, az átutazóknak is. Mindazok, akik nem szándékosan ölnek meg valakit, bemenekülhetnek ezekbe a városokba.
16 Aki megöl valakit, az a következő esetekben nem veheti igénybe a menedékváros védelmét: Ha vasból készült fegyverrel ölt meg egy embert, akkor gyilkosnak kell tekinteni, és halállal lakoljon. 17 Ha kővel ütött vagy dobott meg egy másik embert, úgy hogy az belehal, akkor gyilkosnak kell tekinteni, és halállal lakoljon. 18 Ha fából készült kézi szerszámmal vagy eszközzel üt meg egy másik embert, úgy hogy az belehal, akkor gyilkosnak kell tekinteni, és halállal lakoljon. 19 Ilyen esetekben a vérbosszuló rokon megölheti a gyilkost, ahol rátalál.
20-21 Ha valaki gyűlölettől indíttatva kézzel megüti, ellöki, vagy bármivel megdobja társát úgy, hogy az belehal, akkor az illetőt gyilkosnak kell tekinteni, és halállal lakoljon. Ilyen esetekben a vérbosszuló rokon megölheti a gyilkost, ahol rátalál.
22 Azonban, ha valaki véletlenül löki meg társát, vagy véletlenül dobja meg valamivel, 23 vagy úgy ejt rá egy súlyos követ, hogy nem látta, hogy a másik ott van, de nem voltak ellenségek azelőtt, és nem előre megfontolt szándékkal tette, 24 akkor a közösség ítéljen a tettes és a vérbosszuló rokon között, a fenti rendelkezések szerint. 25 Ha ártatlan a tettes, akkor a közösség mentse ki a vérbosszuló kezéből, és küldje vissza abba a menedékvárosba, amelybe először futott. Lakjon ott, amíg a szent olajjal fölkent főpap meg nem hal, de ne mozduljon ki a városból.
26 Ha mégis kimegy onnan, 27 és a vérbosszuló rátalál, megölheti a tettest. Ilyen esetben a vérbosszuló rokont nem terheli a gyilkosság bűne, 28 hiszen a tettesnek a főpap haláláig a menedékvárosban kell laknia, és csak a főpap halála után térhet vissza a maga birtokára. 29 Ezek a szabályok legyenek a számotokra törvényül nemzedékről nemzedékre, akárhol is laktok.
30 Ha valaki szándékosan meggyilkol egy embert, akkor tanúk vallomása alapján lehet csak halálra ítélni. De ehhez legalább két tanú szükséges, egy tanú vallomása alapján senkit nem szabad halálra ítélni.
31 A halálra ítélt gyilkos életéért nem lehet váltságdíjat elfogadni, hanem ki kell végezni az illetőt.
32 Ha valaki véletlenül ölt meg egy embert, azután menedékvárosba futott, attól nem szabad váltságdíjat elfogadni azért, hogy még a főpap halála előtt visszatérhessen otthonába.
33 Ne tegyétek tisztátalanná a földet, amelyen laktok! A meggyilkolt ember vére ugyanis tisztátalanná teszi azt a földet, amelyre kiömlött. A kiontott vér miatt nem lehet más váltságdíjat adni, mint annak a vérét, aki a gyilkosságot elkövette. 34 Ne tegyétek tisztátalanná a földet, amelyen laktok, és amelyen én is lakom! Mert én, az Örökkévaló, Izráel népével együtt lakom”.
Ászáf zsoltára.
79 Ó Istenünk, idegenek támadták meg népedet,
szent Templomodat meggyalázták,
Jeruzsálemet lerombolták.
2 Szolgáid holttestét a keselyűknek adták,
szentjeid testét vadállatok tépték szét.
3 Szolgáidat halomra gyilkolta az ellenség,
vérük patakokban folyt Jeruzsálem körül,
s nem volt senki, aki eltemesse őket.
4 A környező népek gyaláznak,
gúnyolnak és kinevetnek minket.
5 Meddig tart ez még, Örökkévaló?
Örökké haragszol ránk?
Örökké lángol féltékeny haragod[a] tüze?
6 Az idegen népeken töltsd ki haragod,
akik nem tisztelnek téged,
és a birodalmakon,
akik nem bíznak segítségedben!
7 Büntesd meg őket,
mert gyilkolták Jákób népét,
lerombolták lakóhelyüket.
8 Kérünk, ne büntess minket őseink bűneiért!
Fordulj hozzánk irgalommal,
hisz alig néhányan maradtunk meg!
9 Saját hírnevedért ments meg minket,
hiszen te vagy Megmentő Istenünk!
Szabadíts meg bennünket,
takard el bűneinket, önmagadért!
10 Ne mondhassák a nemzetek: „Hol van Istenetek?
Mentsen meg titeket, ha tud!”
Hadd lássuk meg, hogy bosszút állsz szolgáidért, Istenünk,
azokon, akik megölték őket!
11 Halld meg azok panaszát,
akiket ellenségeink rabságba hurcoltak!
Mentsd meg hatalmaddal a halálra ítélt rabokat!
12 Állj bosszút ellenségeinken hétszeresen
azért, amit velünk tettek!
Büntesd meg őket,
mert téged gyaláztak, Istenünk!
13 Hadd dicsérjünk téged ezért,
hiszen néped vagyunk, legelődnek nyája!
Nemzedékről-nemzedékre hirdetjük dicséreted!
27 Azon a napon az Örökkévaló kivonja
éles, erős és hatalmas kardját,
és a Leviátán[a] ellen fordítja.
Megbünteti őt, a gyors és tekergő kígyót:
megöli a tengerben lévő szörnyet.
Ének az Örökkévaló szőlőjéről
2 Azon a napon énekeljetek az Örökkévaló kedves szőlőskertjéről:
3 „Én, az Örökkévaló, művelem és őrzöm kertemet,
szüntelen gondozom, idejében öntözöm,
éjjel-nappal őrködöm felette,
hogy senki se bántsa.
4 Nincs bennem harag,
de aki töviseket és gyomokat hoz kertembe,
harcba szállok az ellen,
s a gazzal együtt elégetem!
5 De ha megragadja a kezem,
oltalmamra bízza magát,
s békét köt velem, megmenekülhet.
Hát kössön békét velem!
6 Mikor ők eljönnek,
Jákób népe gyökeret ver,
Izráel kivirul, kivirágzik,
a földkerekséget betöltik gyümölcsükkel.”
Az Örökkévaló újra összegyűjti Izráelt
7 Vajon úgy verte Izráelt az Örökkévaló,
ahogy azokat, akik Izráelt verték?
Úgy öldökölte saját népét,
mint azokat, akik népét öldökölték?
8 Mértékletesen fenyítetted népedet, Uram,
mikor száműzetésbe küldted:
így pereltél vele.
Elfújtad, elsodortad őket,
mint a viharos keleti szél.
9 Amikor megbocsátja az Örökkévaló Jákób népének vétkét,
a megbocsátás gyümölcse az lesz,
hogy a nép apróra töri a bálványok oltárait,
szobraikat és oszlopaikat ledönti.
10 Mert az erős várost elhagyják lakói,
magányosan pusztul, elfelejtik,
sivár lesz és néptelen, mint a sivatag.
A helyén tehenek legelnek,
lerágják a bokrokat, heverésznek.
11 Majd asszonyok jönnek,
rőzsét gyűjtenek,
száraz ágakat, tűzrevalónak.
Jaj, elpusztul ez a föld,
mert lakói értelmetlenek!
Ezért nem kegyelmez nekik Teremtőjük,
nem irgalmaz nekik Alkotójuk.
12 Azon a napon az Örökkévaló kicsépeli búzáját
az egész földön,
az Eufrátesztől Egyiptom patakjáig.[b]
Bizony, összegyűjti Izráel fiait,
szemenként, mint a búzát!
13 Azon a napon felharsan a sófár erős hangja:
visszajönnek, összegyűlnek megint,
akik egykor szétszóródtak és nyomuk veszett
Asszíriától Egyiptomig.
Együtt imádják az Örökkévalót
Jeruzsálem szent hegyén.
Hitünk legyőzi a világot
5 Aki valóban hiszi, hogy Jézus a Krisztus, az Istentől született. Aki az Atya-Istent szereti, az természetesen szereti mindazokat is, akik Isten gyermekei. 2 Hogyan lehetünk biztosak benne, hogy valóban isteni módon szeretjük az ő gyermekeit? Úgy, hogy valóban szeretjük Istent, és engedelmeskedünk parancsainak! 3 Mert Istent szeretni annyi, mint engedelmeskedni neki — ez pedig egyáltalán nem nehéz!
4 Ami Istentől született, az legyőzi a világot, ami pedig a világot legyőzte, az a hitünk. 5 Mert ugyan ki más győzhetné le a világot, mint az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?
Az örök élet a Fiúban van
6 Ő az a Jézus Krisztus, aki víz[a] által és vér[b] által jött. Tehát nemcsak víz által, hanem víz és vér által. A Szent Szellem bizonyítja, hogy ez igaz, mert a Szent Szellem az igazság. 7 Ez a három tanú bizonyítja az igazságot: 8 a Szent Szellem, a víz és a vér. S ez a három pedig ugyanazt mondja.
9 Ha az emberek tanúskodását elfogadjuk, mennyivel hitelesebb Isten tanúsága! Mert Isten maga tanúskodott a Fia mellett, 10 és aki hisz az Isten Fiában, elfogadja ezt a tanúságtételt. Aki viszont nem hisz, az egyúttal azt állítja, hogy Isten hazudik! Miért? Mert nem fogadta el Isten tanúságtételét, amellyel ő a Fia mellett tanúskodott. 11 Ez a tanúságtétel pedig így szól: Isten örök életet adott nekünk — és ez az élet Isten Fiában van. 12 Ebből következik, hogy akiben él a Fiú, annak örök élete van. Akiben viszont nem él az Isten Fia, annak nincs örök élete.
Imádkozz a testvéredért!
13 Ezeket nektek írom, akik már hisztek Isten Fiának nevében. Azért írom, hogy egészen biztosak legyetek benne: nektek már most örök életetek van! 14 Ezért teljes bizalommal fordulhatunk Istenhez: ha az ő akarata szerint kérünk valamit, biztos, hogy meghallgat bennünket! 15 Ha pedig biztosak vagyunk benne, hogy meghallgat — bármit is kérünk tőle —, akkor azt is tudjuk, hogy amit kértünk, azt meg is adta.
16 Ha valaki látja, hogy a testvére vétkezett, de nem halálos bűnt követett el, imádkozzon érte! Kérése szerint Isten életet fog adni annak, aki vétkezett. Van halálos bűn is, arra nem vonatkozik, hogy imádkozzatok azért, aki ilyet elkövet. 17 Minden gonosz tett bűn, de nem mindegyik bűn halálos.
18 Tudjuk, hogy akik Istentől születtek, azok nem maradnak a bűnben, mert Isten Fia megőrzi őket teljes biztonságban,[c] hogy a Gonosz[d] ne árthasson nekik. 19 Tudjuk, hogy mi Istenhez tartozunk, de a világ a gonosz hatalmában van. 20 Azt is tudjuk, hogy Isten Fia eljött a Földre, és ő tett bennünket képessé arra, hogy az igaz Istent megismerjük. Most pedig az igaz Istenben élünk, fia, Jézus Krisztus által. Igen, ő az igaz Isten és az örök élet.
21 Gyermekeim, őrizkedjetek és maradjatok távol a bálványoktól és a hamis istenektől!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center