M’Cheyne Bible Reading Plan
Izráel harca a midjániak ellen
31 Ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: 2 „Állj bosszút a midjániakon azért, amit Izráel ellen tettek! Azután majd te is csatlakozol őseidhez!”
3-4 Tehát Mózes kihirdette a népnek: „Válasszatok ki mindegyik törzsből ezer-ezer harcost, és készüljetek a harcra! Támadjátok meg Midján népét, és álljatok bosszút az Örökkévalóért rajtuk!”
5 Így is történt: Izráel népe közül kiválasztottak 12 000 harcost, minden törzsből ezret. 6 Ezt a sereget küldte harcba Mózes a midjániak ellen. Elküldte velük Fineást, a papot, Eleázár fiát is, aki magával vitte a szent dolgokat és a trombitákat, amelyek jeladásra szolgáltak.
7 Izráel serege megtámadta a midjániakat, amint az Örökkévaló megparancsolta Mózesnek. Le is győzték őket, és minden midjáni férfit megöltek. 8 Ezek között volt Midján öt királya is: Evi, Rekem, Cúr, Húr és Reba. Megölték velük együtt Bálámot, Beór fiát is.
9-10 A midjániak városait és falvait fölégették, a midjáni asszonyokat és gyermekeiket pedig foglyul ejtették. Nagy zsákmányt is szereztek: sok háziállatot és nagy vagyont. 11-12 Összegyűjtötték a foglyokat, az állatokat és a hadizsákmányt, és mindezt odavitték Mózes, Eleázár főpap és Izráel népének közössége elé, a táboron kívül. Ebben az időben Izráel a Jordán keleti partja mellett, Moáb síkságán táborozott, Jerikóval szemben. 13 Mózes, Eleázár főpap és Izráel vezetői kimentek a sereg elé a táboron kívülre.
14 Amikor Mózes meglátta a foglyokat, nagyon megharagudott a sereg vezetőire, a századosokra és ezredesekre. 15 Ezt mondta nekik: „Miért hagytátok életben ezeket az asszonyokat? 16 Elfelejtettétek, hogy ők voltak azok, akik Bálám tanácsára Peór mellett elcsábították az izráeli férfiakat, hogy elforduljanak az Örökkévalótól és így vétkezzenek ellene? Nem emlékeztek, milyen szörnyű csapás sújtotta emiatt az Örökkévaló népét? 17 Most hát azonnal öljétek meg a fiúkat és minden asszonyt, aki már férfival hált. 18 De hagyjátok életben a magatok számára azokat a leányokat, akik még nem háltak férfival. 19 Ti magatok pedig maradjatok a táboron kívül még 7 napig. Aki közületek megölt valakit, vagy halotthoz ért, tisztítsa meg magát a harmadik és a hetedik napon is, a foglyokkal együtt. 20 Tisztítsátok meg a tárgyakat is: ruháitokat, és minden bőrből, kecskeszőrből és fából készült holmit”.
21 Eleázár főpap ezt mondta a katonáknak, akik a harcból tértek vissza: „A Törvény rendelkezése szerint, amelyet az Örökkévaló mondott Mózesnek, 22 a zsákmányolt fémtárgyakat meg kell tisztítani. Mindazt, ami aranyból, ezüstből, bronzból, vasból, ónból vagy ólomból készült, 23 tehát ellenáll a tűznek, tartsátok bele a tűzbe. Utána még a tisztító vízzel is meg kell tisztítani, s azután tiszta lesz, és használható. Ami pedig éghető anyagból készült, azt vízbe kell mártani, s azután tiszta lesz. 24 Ti magatok pedig a hetedik napon mossátok ki ruháitokat, azután már rituálisan tiszták lesztek, és visszajöhettek a táborba”.
25 Majd ezt mondta az Örökkévaló Mózesnek: 26 „Eleázár főpappal és a közösség vezetőivel együtt vegyétek számba a foglyokat és a zsákmányolt háziállatokat! 27 Mindezeket oszd két egyenlő részre. Az egyik azoké legyen, akik harcoltak, a másik rész pedig a többieké. 28 Mindkét csoportból vegyél ki egy-egy részt az Örökkévaló számára. A harcosoknak jutott csoportból, a foglyok közül válasszatok ki egy-egy főt minden 500 közül, és ugyanígy a szarvasmarhák, juhok, kecskék és szamarak közül is. 29 A kiválasztottakat adjátok át Eleázár főpapnak, ajándékul az Örökkévalónak. 30 A másik csoportból, amely a táborban maradt nép része, válasszatok ki egy-egy főt minden 50 közül, és ugyanígy a szarvasmarhák, juhok, kecskék és szamarak közül is. A kiválasztottakat adjátok át a Lévitáknak, akik az Örökkévaló Szent Sátora körüli őrző szolgálatokat végzik”.
31 Mózes és Eleázár főpap mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.
32 Ezeket zsákmányolta Izráel serege:
675 000 juh és kecske,
33 72 000 szarvasmarha,
34 61 000 szamár,
35 32 000 szűz leány.
36 Ebből az a rész, amely a hadseregnek jutott:
337 500 juh és kecske,
37 ebből az Örökkévaló része 675 darab,
38 36 000 szarvasmarha,
ebből az Örökkévaló része 72 darab,
39 30 500 szamár,
ebből az Örökkévaló része 61 darab.
40 16 000 szűz leány,
közülük az Örökkévaló része 32 leány,
41 Mózes átadta az Örökkévaló részét mindezekből Eleázár főpapnak, az Örökkévaló parancsa szerint.
42-46 Az a rész, amely a táborban maradottaknak jutott:
337 500 juh és kecske,
36 000 szarvasmarha,
30 500 szamár,
16 000 szűz leány.
47 Mózes kiválasztotta közülük az Örökkévaló részét mindezekből: minden 50 fogoly közül egyet, és minden 50 állat közül egyet. Az Örökkévaló részét pedig átadta a lévitáknak, akik az Örökkévaló Szent Sátora körüli gyakorlati szolgálatokat végzik. Mindent úgy tett, ahogy az Örökkévaló parancsolta.
48 A hadsereg tisztjei, a századosok és ezredesek 49 jelentették Mózesnek: „Mi, a te szolgáid, számba vettük a vezetésünk alatt álló egységek legénységét, és azt találtuk, hogy a midjániak elleni harcban senki sem esett el közülünk: egyetlen izráeli harcos sem hiányzik! 50 Ezért elhoztunk ajándékul az Örökkévalónak minden aranyból készült karperecet, pecsétgyűrűt, fülbevalót és nyakláncot, amelyet a harcosok zsákmányoltak. Ezt az ajándékot megváltási áldozatul hoztuk az Örökkévalónak”.
51-54 Mózes és Eleázár főpap átvette a hadsereg vezetőitől az arany ékszereket, amelyeket áldozatul hoztak az Örökkévalónak, és elhelyezte azokat a Találkozás Sátorában, az Örökkévaló jelenlétében, hogy emlékeztetőül szolgáljon Izráel népe számára az Örökkévaló előtt. Az ékszerek súlya összesen 16 750 sékel[a] volt. Ez azonban nem az összes zsákmány volt, mert abból minden harcos magának is megtartott valamennyit.
A zenészek vezetőjének: a „Ne pusztíts el” kezdetű ének dallamára. Ászáf zsoltáréneke.
75 Dicsérünk téged, Istenünk!
Dicsérünk és hálát adunk neked,
mert közel vagy azokhoz,
akik hirdetik csodálatos tetteid.
2 Isten mondja: „Én határozom meg az ítélet idejét,
és igazságosan ítélkezem.
3 Mikor remeg az egész Föld,
és minden lakója reszket,
én tartom meg annak oszlopait!” Szela
4 Azt mondom a büszkéknek:
„Ne legyetek olyan gőgösek!”
A gonoszoknak: „Ne dicsekedjetek erőtökkel!
5 Ne kérkedjetek hatalmatokkal,
ne szóljatok olyan magabiztosan!”
6 Mert a felemelkedés nem keletről, sem nyugatról,
sem a sivatag hegyeiről származik,
hanem Istentől!
7 Mert Isten a Bíró, aki felemel valakit,
vagy megaláz.
8 Az Örökkévaló kezében a serleg,
haragjának habzó, erős borával tele:
ha tölt belőle,
minden bűnösnek inia kell a Földön!
Bizony, az utosó cseppig ki kell inniuk!
9 Én pedig dicséretet éneklek Jákób Istenének,
örökké hirdetem dicséretét!
10 Isten mondja: „Letöröm az istentelenek szarvát,
de hatalmat adok az igazaknak.”
A zenészek vezetőjének. Húros hangszerre. Ászáf zsoltára, éneke.
76 Tisztelik és ismerik Istent Júdában,
dicsérik őt Izráelben.
2 Sálemben[a] van sátora,
Sion hegyén lakóhelye.
3 Ott törte össze a tüzes nyilakat,
a pajzsokat, a kardokat és minden fegyvert. Szela
4 Istenünk, ragyogó és dicsőséges vagy,
hatalmasabb, mint a hegyek,
ahol legyőzted ellenségeidet!
5 Halálos álomba merültek az erős harcosok mind,
a kezüket sem emelhették,
holttestüket kifosztották.
6 Ló és lovasa halálos álomba zuhant
Jákób Istenének haragos szavától!
7 Bizony, félelmetes vagy, Isten!
Ki állhat meg előtted, mikor haragszol?
8 Mikor ítéletet hirdettél a Mennyben,
félelmében megnémult a Föld.
9 Mert felállt Isten, hogy ítéljen,
s hogy megvédje a szegényeket és alázatosakat. Szela
10 Téged magasztal, Isten, még az emberek haragja is,
mikor általa bünteted meg ellenségeidet.[b]
11 Tegyetek fogadalmat az Örökkévalónak, Isteneteknek,
és teljesítsétek!
Hozzatok ajándékot neki, ti népek, mindannyian,
és tiszteljétek őt, mert félelmetes!
12 Megbénítja a büszke fejedelmeket,
s minden földi király féli őt.
Prófécia Tírusz pusztulásáról
23 Súlyos kijelentés Tíruszról:
Jajgassatok tíruszi hajósok!
Sírjatok, kik Társisból tértek haza,
mert elpusztultak otthonaitok,
nincs ott már sem ház, sem kikötő!
Cipruson tudtátok meg ezt a hírt.
2-3 Némuljatok el a rémülettől,
akik a parton laktok, szidóni kereskedők,
akiknek hajói bejárták a széles tengereket,
hogy titeket gazdagítsanak!
Hiszen számotokra kereskedtek
Nílus-völgyi gabonával,
sihóri búzával, hogy ti meggazdagodjatok.
Így lettetek az egész világ kalmárai.
4 Gyászolj Szidón, mert így szól a tenger,
ezt mondja a Tenger Bástyája:[a]
„Nem vajúdtam, nem is szültem,
nem neveltem fiakat, sem leányokat!”[b]
5 Tírusz pusztulásának hírére
gyötrődve bánkódik Egyiptom is.
6 Ti parton lakók, meneküljetek Társisba!
Jajgassatok, és sirassátok Tíruszt!
7 Mi lett a híres városotokból?
Mivé lett a vidám Tírusz,
amelynek gyökere az ősidőkbe nyúlik,
s amelynek kereskedői
oly sok távoli vidéken megtelepedtek?[c]
8 Ki határozta el, s vitte véghez Tírusz vesztét,
a koronás város pusztulását,
amelynek kereskedői fejedelmek voltak,
és kalmárait az egész föld tisztelte?
9 Az Örökkévaló, a Seregek Ura, ő határozott így,
hogy megalázza a büszkék dicsekedését,
s megszégyenítse,
akiket nagyra tartanak a földön.
10 Szabad vagy már, Társis népe,
mint a gátak nélküli folyó!
Lehullott rólad, s nem szorítja derekad
Tírusz öve többé.
11 Kinyújtotta karját az Örökkévaló a tenger fölé,
és királyságokat döntött le.
Parancsolt a népeknek,
hogy pusztítsák el Tíruszt és környékét,
s annak összes erődítményét.
12 Ezt mondja az Örökkévaló:
„Szidón, te szűz,[d] nem fogsz többé örülni,
mert ellenségeid letaposnak!
Kelj fel, menekülj át Ciprus szigetére,
de ott sem lelsz nyugalmat!”
13 Nézzétek a káldeusok országát!
Hogy elpusztult!
Nincs többé!
Asszíria megostromolta Babilont,
földig rombolta palotáit,
elvadult pusztasággá tette.
14 Jajgassatok tíruszi hajósok!
Sírjatok, kik Társisból tértek haza,
mert elpusztult Tírusz erődítménye!
15 Tíruszra akkor a feledés homálya borul,
s így marad hetven évig: elfeledve,
egy király éveinek száma szerint.
Azután ismét felkel Tírusz,
mint az ének mondja:
16 „Fogd a citerát és énekelj,
járd körül a várost,
te rég elfeledett szajha!
Pengesd csak citerád,
énekeld a régi dalokat,
hátha emlékszik még rád valaki!”
17 Mikor letelik a hetven év, az Örökkévaló ismét talpra állítja Tíruszt. Az pedig megint kereskedni fog a világ összes országával, mint azelőtt — akárcsak az idős prostituált, aki folytatja mesterségét, és megkapja bérét. 18 De Tírusz akkor már az Örökkévalónak fogja szentelni a nyereségét. Nem gyűjti többé vagyonát kincstárába, hanem azokat szolgálja vele, akik az Örökkévaló jelenlétében élnek. Arra használja majd nyereségét, hogy az Örökkévaló szolgáinak bőségesen legyen mit enniük, és szép ruhákba öltözzenek.
1 Arról írunk nektek, aki már a világ kezdete előtt létezett, az Igéről,[a] aki maga az Élet. Arról,
akit magunk hallottunk,
saját szemünkkel láttunk,
egészen közelről figyeltünk,
sőt, kezünkkel érintettünk.
2 Ő, aki az Élet, nyilvánvaló lett — mi láttuk őt, tanúskodunk róla, és hirdetjük nektek az Örök Életet, aki öröktől fogva az Atya-Istennel volt, most azonban látható módon megjelent nekünk. 3 Amit láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek, hogy titeket is bevonjunk abba a szeretet-közösségbe[b] amelyben az Atyával és a Fiával, Jézus Krisztussal élünk. 4 Azért írunk most nektek erről, hogy ti is együtt örüljetek velünk.
Jézus vére megtisztít minden bűntől
5 Az üzenet, amelyet Jézus Krisztustól hallottunk, és amelyet most nektek hirdetünk, így szól: Isten világosság,[c] és benne nincs semmi sötétség. 6 Ezért, ha azt mondjuk, hogy közösségben vagyunk Istennel, de továbbra is a sötétségben élünk, akkor hazudunk, és nem követjük az igazságot. 7 Ha pedig valóban abban a világosságban élünk, amelyben maga Isten is él, akkor közösségben vagyunk egymással. Akkor Jézusnak, Isten Fiának a vére — vagyis áldozati halála — megtisztít, és tisztán tart bennünket minden bűntől.
8 Ha nem akarjuk elismerni, hogy bűnösök vagyunk, akkor csak magunkat csapjuk be, és nincs bennünk igazság. 9 Ha viszont beismerjük bűneinket, akkor megtapasztaljuk, hogy Isten hűséges és igazságos: megbocsátja bűneinket, és teljesen megtisztít minden gonoszságtól. 10 Ha azt mondjuk, hogy nem követtünk el semmi bűnt, akkor valójában azt állítjuk, hogy Isten hazudik, és üzenetének nincs helye a szívünkben.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center