M’Cheyne Bible Reading Plan
Áldozatok a nem szándékos vétkekért
4 Az Örökkévaló így szólt Mózesnek: 2 „Ezt mondd Izráel népének: Ha valaki nem szándékosan vétkezik[a] az Örökkévalónak valamely parancsa ellen, és bármi olyat tesz, amit nem szabadna, akkor így kell eljárnia:
3 Ha egy fölkent pap[b] vétkezik, és emiatt az egész nép vétkessé válik, akkor a pap hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul[c] egy ép és egészséges bikát. 4 Vezesse az állatot az Örökkévaló elé, a Találkozás Sátorának bejáratához, azután tegye a kezét az áldozat fejére, majd vágják le a bikát az Örökkévaló előtt. 5 A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, 6 majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. 7 Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére.
8 Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt: a belső szerveken lévő zsíros részeket, 9 a két vesét, a rajtuk lévő zsírral együtt, és a máj zsíros részét — 10 éppen úgy, mint a hálaáldozati[d] bikánál. Ezeket a kövér részeket a pap égesse el az égőáldozati oltár tüzén.
11-12 A bika testének többi részét: bőrét, húsát, fejét, lábszárait, megmaradt belső részeit és ganéját — szóval mindazt, ami még megmaradt belőle, a pap vigye ki a táborból egy rituálisan tiszta helyre. Arra a helyre vigye, ahová a hamut szokták kivinni, és égesse el azokat teljesen egy meggyújtott farakáson.
13 Előfordulhat, hogy Izráel népének egész közössége vétkezik, de nem szándékosan. Olyat tesznek, amivel áthágják az Örökkévaló parancsát, de a közösség nem veszi észre, hogy amit tett, az vétek. 14 Ha azonban később fölismerik, hogy vétkeztek, akkor a közösség hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy bikaborjút. Vezessék az állatot a Találkozás Sátora elé.
15 Azután a közösség vezetői tegyék a kezüket az áldozat fejére az Örökkévaló előtt, majd vágják le a bikaborjút az Örökkévaló előtt. 16 A fölkent pap vigyen be a vérből a Találkozás Sátorába, 17 majd mártsa ujját a vérbe, és hintse a vért hétszer az Örökkévaló előtt a Szentek Szentjének kárpitja felé. 18 Azután kenje meg a vérrel az illatáldozati oltár szarvait, amely az Örökkévaló előtt van, a Találkozás Sátorában. Ami pedig a vérből megmarad, azt öntse a Találkozás Sátora előtt lévő égőáldozati oltár tövére. 19 Majd a pap válassza külön az áldozati állatból az összes kövér részt, és égesse el azokat az oltár tüzén. 20 Éppen úgy tegyen mindent, mint a vétekáldozati bikánál. Így tisztítsa meg a pap a szent helyet, és az Örökkévaló megbocsát népének.
21 A bika testének többi részét a pap vigye ki a táborból és égesse el, ahogyan az előbbi esetben[e] történt. Ez a közösség vétekáldozata.
22 Előfordulhat, hogy a fejedelem vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. 23 Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges kecskebakot. 24 Tegye a kezét a bak fejére, és vágják le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. Vétekáldozat ez. 25 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 26 Az áldozati állat belső részeiből az összes kövéret égesse el a pap az oltár tüzén, ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap a fejedelem vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a fejedelemnek.
27 Előfordulhat, hogy valaki a nép közül vétkezik, de nem szándékosan, és valami olyat tesz, amit Istene, az Örökkévaló megtiltott. 28 Amikor azonban tudtára adják, hogy vétkezett, hozzon az Örökkévalónak vétekáldozatul egy ép és egészséges nőstény kecskét. 29 Tegye a kezét a vétekáldozati kecske fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. 30 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 31 Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozatnál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén kedves illatú ajándékként, amelyet az Örökkévaló szívesen fogad. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.
32 Ha juhot hoz az Örökkévalónak vétekáldozatul, akkor ép és egészséges nőstény juh legyen az. 33 Tegye a kezét a vétekáldozati bárány fejére, és vágja le azt az Örökkévaló előtt, azon a helyen, ahol az égőáldozatokat szokták levágni. 34 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és az ujjával kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a vér maradékát pedig öntse az oltár tövéhez. 35 Az áldozati állat belső részeiből — ugyanúgy, mint a hálaáldozati báránynál — az összes kövéret válassza külön, és égesse el a pap az oltár tüzén az Örökkévalónak a többi ajándékkal együtt. Így tisztítsa meg a szent helyet a pap az illető vétkétől, és az Örökkévaló megbocsát a vétkesnek.
Első Könyv
(Zsoltárok 1–41)
1 Boldog és áldott,
aki nem jár az istentelenek útjain,
nem áll rá a bűnösök ösvényeire,
és nem ül együtt a gúnyolódókkal,
2 hanem abban leli örömét, ha az Örökkévaló tanítja,
és éjjel-nappal azon gondolkodik.
3 Olyan életerős lesz,
mint a folyópartra ültetett gyümölcsfa:
idejében hoz gyümölcsöt,
s levelei örökké zöldellnek.
Bizony, felvirágzik keze alatt minden,
amibe kezd!
4 Milyen más az istentelenek sorsa:
olyanok, mint a polyva,
melyet elsodor a szél:
5 az ítélet napján elítélik őket.
Bűnösök nem maradhatnak az igazak közösségében.
6 Az igazak lépéseit az Örökkévaló irányítja,
az istentelenek útja pedig a pusztulásba vezet.
2 Miért csődülnek össze dühösen a nemzetek?
Miért kovácsolnak ostoba terveket?
2 A föld királyai összegyűlnek,
a vezetők szövetkeznek
az Örökkévaló ellen
és Felkentje ellen:
3 „Lázadjunk fel ellenük,
szabadítsuk fel magunkat igájuk alól!”
4 Aki mennyei trónján ül, nevet rajtuk,
s kigúnyolja őket az Örökkévaló,
5 haraggal szól hozzájuk,
megrémíti, összezavarja őket:
6 „Én kentem fel őt, és tettem királyommá,
szent hegyemen, a Sionon!”
7 Halljátok meg az Örökkévaló törvényét!
Ő maga mondta nekem:
„Fiam vagy te, ma szültelek!
8 Csak kérjed tőlem örökséged,
és neked adom az összes nemzetet,
s birtokodul az egész földkerekséget!
9 Vaspálcával töröd össze a népeket,
széjjelzúzod őket, mint vas a cserepet!”
10 Ezért, királyok, térjetek észhez,
földi fejedelmek, fogadjátok meg tanácsom!
11 Imádjátok az Örökkévalót tisztelettel és félelemmel,
ujjongjatok neki reszketéssel!
12 Hódoljatok fia előtt,[a]
nehogy megharagudjon,
és hirtelen elpusztítson titeket,
mert haragja hamarosan lángra lobban!
Ó, milyen áldott és boldog, aki benne bízik!
19 Jobb szegényen, de becsületesen élni,
mint ostobának lenni, és hamisan beszélni.
2 A puszta lelkesedés tudás nélkül semmit sem ér,
és aki hirtelenkedik, hibát vét.
3 Az ostoba ember életét saját butasága teszi tönkre,
mégis az Örökkévalót okolja érte.
4 A gazdagság sok barátot szerez,
de a szegényt még barátai is elkerülik.
5 A hamis tanú nem ússza meg büntetlenül,
és aki folyton hazudik, nem menekül meg.
6 A bőkezű adakozónak sokan hízelegnek,
és aki ajándékot osztogat, annak mindenki barátja.
7 Aki szegény, azt a testvérei elkerülik,
elhagyják még barátai is,
segítséget kér tőlük, de hiába.
8 Szerezz bölcsességet, ha szereted az életet,
őrizd meg az értelmet, hogy jó dolgod legyen!
9 Aki hamisan tanúskodik, megkapja büntetését:
a hazug tanú tönkremegy.
10 Nem illik az ostobához a gazdagság és jólét,
még kevésbé a szolgához, hogy fejedelmeken uralkodjon.
11 Bölcs dolog, ha fékezed haragod,
és dicsőségedre válik, ha nem veszed fel a sértést.
12 Mint oroszlán-ordítás, olyan a király haragja,
de mint a frissítő harmat a fűnek, a jóindulata.
13 Az öntelt és ostoba fiú tengernyi bajt okoz apjának.
Az elégedetlen asszony pedig olyan,
mint a lyukas háztetőn folyton becsepegő eső.
14 Házat és vagyont örökölhetsz szüleidtől,
de jó feleséget csak az Örökkévaló adhat.
15 A lustaság mély álomba merít,
és a lomha ember éhezni fog.
16 Ha engedelmeskedsz az Örökkévaló parancsának,
az életed mented meg,
de ha elutasítod,
meghalsz.
17 Kölcsönadsz az Örökkévalónak, ha a szegényeken segítesz,
ő pedig visszafizeti neked.
18 Fegyelmezd meg a fiadat,
amíg még van remény,
de ne engedd, hogy haragod elragadjon,
és összetörd!
19 Akit erőszakos haragja elragad, büntetést kapjon érte,
különben még erőszakosabb lesz.
20 Hallgass a tanácsra, s fogadd el a helyreigazítást,
akkor végül te is bölccsé leszel.
21 Mennyi gondolat és szándék kavarog az ember lelkében,
de csak az Örökkévaló terve valósul meg!
22 Amit Isten a leginkább kíván tőled, az a hűség.
Jobb szegénynek lenni, mint hűtlennek.
23 Ha tiszteled és féled az Örökkévalót, utad az életre vezet,
s nyugodtan alhatsz, mert nem ér veszedelem.
24 A lusta még magával sem törődik,
még arra sem képes,
hogy az ételt a tálból a szájához emelje.
25 A beképzelt ostobát fenyíteni kell,
hogy okuljon belőle,
de az értelmes már abból is tanul,
ha valaki figyelmezteti.
26 Szégyenletes és gyalázatos,
aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját.
27 Fiam, ha nem hallgatsz a figyelmeztetésre,
eltávolodsz a bölcsességtől.
28 A hitvány tanú csúfot űz a törvényből,
és az istentelen szája igazságtalanságot terjeszt.
29 A büszke és öntelt embert ítélet várja,
a beképzelt ostobákat pedig verés.
2 Testvéreim, akarom, hogy tudjatok róla, milyen sokat küzdök értetek, és mindazokért a Laodicea városában és máshol élőkért, akik személyesen nem ismernek engem. 2 Azért küzdök, hogy mindannyian felbátorodjanak, és hogy az isteni szeretet kösse össze őket. Azt akarom, hogy megtapasztalják a valódi megértésből származó bizonyosságot, és hogy egyre mélyebben megértsék Isten titkát, amely nem más, mint maga Krisztus. 3 Őbenne rejtette el Isten a bölcsesség és tudás minden kincsét.
4 Mindezt azért mondom, hogy senki se csapjon be titeket a rábeszélő képességével. 5 Testben ugyan most távol vagyok tőletek, szellemben azonban közöttetek vagyok, és örülök, mert látom, hogy rend van köztetek, és rendíthetetlenül bíztok Krisztusban.
Krisztusban éljetek!
6 Éppen ezért, mivel befogadtátok Jézust, mint Krisztust és Urat, egész életmódotokat igazítsátok hozzá! 7 Mélyen gyökerezzetek bele Krisztusba — ő legyen az a szilárd alap, amelyre az életetek felépül! Erősödjön meg a benne való hitetek, és mindenben szüntelen adjatok hálát Istennek — ahogyan azt tanultátok!
8 Vigyázzatok, nehogy valaki félrevezessen benneteket valamilyen filozófiával, értelmetlen okoskodással, vagy emberi hagyományokkal, amelyek a világot uraló hatalmasságoktól, és nem Krisztustól származnak.
9 Mert Krisztusban lakozik Isten egész teljessége emberi testben, 10 ti pedig Krisztusban teljesedtetek be.
Krisztus az összes uralkodó és fejedelem fölött uralkodik.
11 A benne való hit által — szellemi értelemben — benneteket is „körülmetéltek”,[a] de ezt nem emberek tették veletek, hanem maga Krisztus. Ezzel a „körülmetéléssel” levetettétek a régi emberi természetet, 12 amikor bemerítkeztetek, és ezáltal Krisztussal együtt eltemettek titeket. Isten ugyanakkor Krisztussal együtt fel is támasztott benneteket — mivel hittetek a hatalmában, amelyet akkor mutatott meg, amikor feltámasztotta Krisztust a halottak közül.
13 Ti ugyanis szellemileg halottak voltatok a bűneitek miatt és azért, mert a régi emberi természet uralkodott rajtatok. Isten azonban Krisztussal együtt nektek is új életet adott, miután megbocsátotta minden bűnünket. 14 Adósság-listánkat — amely azzal vádolt bennünket, hogy felsorolta az Isten törvénye ellen elkövetett vétkeinket — odaszegezte a Keresztre, s ezáltal azt végleg eltörölte. 15 Ugyanakkor a szellemi világ fejedelmeit és uralkodóit Krisztus közreműködésével megfosztotta hatalmuktól, és diadalmenetében közszemlére tette őket, mint győztes hadvezér a foglyait.
A valóság Jézus Krisztusé!
16 Ezért ne engedjétek, hogy bárki is szabályok közé szorítson benneteket a tekintetben, hogy mit ehettek vagy ihattok, vagy hogy milyen zsidó vallási ünnepeket — például az Újhold[b] vagy a Szombat ünnepét — kell megtartanotok. 17 Mindezek a vallási szabályok a múltban csak előrevetített árnyékai voltak a közeledő valóságnak — vagyis Jézus Krisztusnak.
18 Ne veszítsétek el a győztesnek járó jutalmatokat olyan emberek miatt, akik élvezik az alázatoskodást, az angyalokat imádják, és mindig a látomásaikról beszélnek. Ezek ok nélkül nagyra tartják magukat, mert a régi emberi természetük szerint gondolkodnak. 19 Az ilyenek nem ragaszkodnak a „Fejhez”, vagyis Krisztushoz. Pedig Krisztus kapcsolja és tartja össze a „Test” részeit az izületek és inak által. Így növekszik a „Test”, amelyet Isten nevel föl.
20 Mivel Krisztussal együtt ti is meghaltatok, ezért felszabadultatok a világot uraló hatalmasságok alól. Akkor miért viselkedtek úgy, mintha még mindig ehhez a világhoz tartoznátok? Miért követtek olyan szabályokat, 21 amelyek ezt követelik: „Ne vedd a kezedbe!” „Ne egyél ilyet!” „Még csak hozzá se érj!” 22 Hiszen ezek olyan dolgokra vonatkoznak, amelyek elhasználásra valók és nem maradnak meg sokáig. Ha ilyen szabályokat akartok betartani, akkor csak emberek tanításait és parancsait követitek, és nem Isten gondolatait. 23 Ezek a szabályok bölcs dolgoknak látszanak, de csak a vallásoskodást szolgálják, amelyre a hamis alázatosság és a test gyötrése jellemző. Ezeknek azonban semmi hasznuk sincs, mert csak a régi emberi természet kívánságainak kielégítését szolgálják.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center