Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. Dávidé.
14 Azt gondolják az ostobák:
„Nincs Isten, nem is létezik!”
Mind romlottak, tetteik is utálatosak,
nincs közöttük egy sem, aki jót tenne.
2 Az Örökkévaló letekint a Mennyből az emberekre,
hogy lássa, van-e közöttük értelmes,
Istent kereső.
3 De mind elfordultak Istentől,
megromlottak mindannyian,
nincs, aki jót tenne, nincs egy sem!
4 Nem értik ezt a gonoszok?
Pusztítják népemet, mint a kenyeret,
az Örökkévalót pedig nem tisztelik!
5 De meg fognak rettenni,
egyszer nagyon megijednek,
mert Isten az igazakkal van!
6 A gonoszok elutasítják a szegény tanácsát,
akinek az Örökkévaló a biztos menedéke!
7 Bárcsak eljönne Sionból a Szabadító!
Az Örökkévaló az, aki Izráelt megszabadítja!
Mikor az Örökkévaló visszahozza népét a fogságból,
örül majd Jákób, és vigad Izráel!
13 Nézzétek! Úgy közeledik, mint a forgószél!
Harci szekerei száguldanak, mint a vihar!
Lovai gyorsabbak a sasoknál!
Jaj nekünk, végünk van,
elvesztünk!
14 Jeruzsálem, tisztítsd meg szíved a gonosztól,
hogy megmenekülj a pusztulástól!
Meddig adsz még helyet a szívedben
gonosz gondolatoknak?
15 Hiszen már a hírnök szava hallatszik Dán[a] városából,
Efraim[b] hegyéről is közelgő veszedelmet jeleznek!
16 Hirdessétek a nemzetek között:[c]
„Már itt is vannak!”
Mondjátok Jeruzsálemnek:
„Messze földről sereg jön ellened,
harci kiáltás hallatszik Júda városai ellen!”
17 „Bizony, körülvesznek téged, Jeruzsálem,
mint a mezők őrzői!
Megostromolnak téged,
mert ellenem fordultál!”
— mondja az Örökkévaló.
18 Amint éltél, s amit tettél,
azért történt ez veled!
Gonoszságod büntetése,
jaj, milyen keserű!
Egészen szívedig hatol a csapás!
Jeremiás vészkiáltása
19 Jaj nekem! Gyötrődik a lelkem,
háborog a szívem,
egész bensőmet fájdalom szaggatja!
Jajgatok és kiáltozom, nem hallgathatok,
mert hallom a sófár hangját,
és a harci kiáltást!
20 Egyik vészhír a másikat követi:
pusztulás mindenfelé!
Romokban hever az ország!
Milyen hirtelen omlottak össze sátraink!
Milyen váratlanul pusztultak el!
21 Meddig kell még harci zászlókat néznem,
meddig hallgassam a sófár riadó hangját?
29 A lovasok és íjászok kiáltása elől
minden város lakói elfutnak,
menekülnek az erdőkbe és a sziklák közé.
Üresen maradnak a házak,
lakatlanok a városok.
30 Júda, te mihez kezdesz,
mikor elpusztítanak?
Felveszed legszebb ruhádat,
arannyal-ezüsttel ékesíted magad,
kifested arcodat?
Bizony, hiába szépítkezel,
mert szeretőid megvetnek,
és életedre törnek!
31 Sion leányának jajszavát hallom:
mint aki vajúdik, úgy kiált!
Jajgat, mint aki először szül,
sikoltozik, és kezét tördeli:
„Jaj nekem, végem van!
Roskadozik lelkem a gyilkosok előtt!”
11 Én vagyok a Jó Pásztor, aki a saját életét adja a juhokért. 12 A bérért dolgozó szolga nem gazdája a juhoknak, de nem is a pásztoruk. Ezért, amikor látja, hogy jön a farkas, magára hagyja a nyájat, és elmenekül. Azután a farkas elragadja a juhokat, és szétkergeti a nyájat. 13 A béres azért fut el, mert csak a fizetésért dolgozik, és valójában nem törődik a juhokkal.
14-15 Én vagyok a Jó Pásztor, és gondot viselek a juhaimra. Ismerem őket, ahogyan az Atya ismer engem. Juhaim is ismernek engem, ahogyan én ismerem az Atyát. Az életemet adom a juhokért. 16 Más juhaim is vannak, akik nem ebből az akolból valók. Őket is elő kell vezetnem majd, és hallgatni is fognak a szavamra. Így végül majd egyetlen nyáj lesz belőlük, az élükön egyetlen pásztorral.[a] 17-18 Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy azután újra visszakapjam. Senki nem veheti el tőlem: önként adom oda, azután majd újra visszaveszem. Jogom van arra, hogy odaadjam, és arra is, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól.”
19 Jézus szavai miatt a júdeaiak újra vitatkozni kezdtek egymással. 20 Sokan azt mondták: „Gonosz szellem lakik benne, és megbolondult. Minek hallgatjátok?”
21 „De akiben gonosz szellem lakik, az nem így beszél! Ha valakit megszáll a gonosz szellem, az nem tudja meggyógyítani a vakok szemét!” — mondták mások.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center