Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

A zenészek vezetőjének. A „Ne pusztíts el” kezdetű ének dallamára. Dávidé.

¹⁵ Adok nektek szívem szerint való pásztorokat, akik okosan és bölcsen vezetnek, és gondot viselnek rátok. ¹⁶ Abban az időben megszaporodtok az országban, sok gyümölcsöt teremtek — mondja az Örökkévaló. —

Akkor már nem emlegetik többé az Örökkévaló Szövetségládáját, nem is gondolnak rá, elfelejtik, nem hiányolják, nem készítik el újra. ¹⁷ Abban az időben már nem a Szövetségládát, hanem Jeruzsálemet nevezik az Örökkévaló trónjának! Oda gyülekeznek mind a nemzetek, oda jönnek az Örökkévalót tisztelni, s többé nem követik gonosz és makacs szívük kívánságait. ¹⁸ Akkor majd Júda és Izráel népe együtt tér vissza az északi földről arra a földre, amelyet őseiteknek adtam örökségül.”

Hívj engem Atyádnak!

Térjetek vissza hozzám!

Páldázat a nagy vendégségről^(A)

¹⁵ Ekkor az egyik vendég ezt mondta Jézusnak: „Milyen boldog az, akit Isten Királyságában fognak vendégül látni!”

¹⁶ Jézus így válaszolt: „Egyszer valaki nagy vacsorát készített, amelyre sok vendéget meghívott. ¹⁷ Amikor eljött a vacsora ideje, elküldte a szolgáját. Ezt üzente vele a meghívottaknak: »Jöjjetek a vacsorára, mert már mindent elkészítettem!« ¹⁸ De azok egytől egyig mentegetőzni kezdtek. Az első azt mondta a szolgának: »Szántóföldet vettem, oda kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki a gazdádnál!«

¹⁹ A másik ezt mondta: »Öt pár igavonó ökröt vettem, és éppen most megyek kipróbálni őket. Kérlek, ments ki a gazdádnál!«

²⁰ Egy harmadik azt üzente: »Éppen most házasodtam, ezért nem tudok elmenni!« ²¹ A szolga visszatért urához, és mindezt elmondta. A házigazda ekkor megharagudott, és megparancsolta a szolgának: »Siess, és hozd be a város utcáiról és tereiről a szegényeket, a bénákat, a vakokat és a sántákat!«

²² Később a szolga jelentette: »Uram, megtettem, amit parancsoltál, de még mindig van szabad hely.« ²³ Ekkor az úr azt mondta: »Menj ki az országutakra, és az ösvényekre: sürgesd az embereket, hogy jöjjenek be! Azt akarom, hogy megteljen a házam vendégekkel! ²⁴ Mert mondom nektek: akiket először meghívtam, azok közül senki sem fog velem vacsorázni.«”