Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. A „Messzi erdő galambja” kezdetű ének dallamára. Dávidé, abból az időből, amikor elfogták a filiszteusok Gát városában.
56 Istenem, könyörülj rajtam,
mert ellenségeim szüntelen üldöznek,
folyton szorongatnak!
2 Mindig lesben állnak, hogy megfogjanak,
egész nap zaklatnak.
Milyen sokan harcolnak ellenem,
ó, Felséges Isten!
3 Mikor rám tör a félelem,
én mégis benned bízom, Istenem!
4 Istenben bízom, nem félek,
halandó mit árthat nekem?
Dicsérem Istent szaváért és ígéretéért!
5 Ellenségeim szüntelen kiforgatják szavaimat,
folyton csak terveket szőnek ellenem.
6 Összefognak ellenem, lesben állnak,
minden lépésem figyelik, hogy megöljenek.
7 Istenem, gonoszságukért űzd el őket messzire,
küldd el őket idegenek közé,
hogy azok haragját szenvedjék!
8 Istenem, te láttad bujdosásaimat,
tudod, mennyit sírtam,
s megszámoltad könnyeimet!
9 Mikor Istenhez kiáltok segítségért,
ellenségeim sarkon fordulnak, és elfutnak!
Ebből tudom meg,
hogy velem vagy, Istenem!
10 Dicsérem Istent szaváért és ígéretéért!
Dicsérem az Örökkévalót szaváért és ígéretéért!
11 Istenben bízom, nem félek,
halandó mit árthat nekem?
12 Megadom Istennek, amit ígértem,
hálával áldozok neki!
13 Mert megmentette lelkemet a haláltól,
és lábamat az eleséstől,
hogy élhessek Isten jelenlétében,
s járhassak világosságában,
mely az élőkre ragyog!
11 Majd az Örökkévaló ezt kérdezte tőlem: „Jeremiás, mit látsz?”
Mandulafa ágát — feleltem.
12 „Helyes — mondta az Örökkévaló —, jól láttad, mert én éberen őrködöm[a] azon, hogy amit mondok, azt véghez is vigyem.”
13 Másodszor is megkérdezett az Örökkévaló: „Jeremiás, most mit látsz?”
Látok egy forrongó üstöt, amely észak felől éppen errefelé készül kiömleni — válaszoltam.
14 Akkor az Örökkévaló ezt mondta: „Igen, észak felől tör a veszedelem az ország egész népére. 15 Mert idehívom az északi királyságok összes nemzetségeit — mondja az Örökkévaló. — El is jönnek, királyaik felállítják trónjaikat Jeruzsálem falaival és kapuival szemben, és megostromolják a várost. Sőt, Júda összes többi városát is megostromolják.
16 Én pedig ítéletet mondok a városaitok fölött, minden gonoszságukért: mivel elhagytak engem, más isteneknek vittek illat-áldozatot, és saját kezük alkotásait imádták.
17 Jeremiás, készülj föl, indulj el, és hirdesd ki nekik mindazt, amit neked parancsolok! Meg ne rémülj tőlük, különben én rémítelek meg általuk!
18 Lásd, én ma fallal körülvett erős várrá, vasoszloppá és bronzfallá teszlek téged az egész országgal: Júda királyaival, fejedelmeivel, papjaival és egész népével szemben! 19 Bár harcolnak majd ellened, de nem tudnak legyőzni, mert én vagyok veled, és megmentelek” — mondja az Örökkévaló.
Jézus megsiratja Jeruzsálemet
41 Ahogy Jézus közeledett Jeruzsálemhez, egy olyan helyre ért, ahonnan az egész várost látta. Ekkor megsiratta Jeruzsálemet: 42 „Ó Jeruzsálem, bárcsak felismerted volna — legalább a mai napon — a békességedre vezető utat! De most el van takarva előled! 43 Bizony, eljön az idő, amikor majd ellenségeid körülvesznek és megostromolnak! Minden oldalról bekerítenek, 44 földig rombolnak, és megölik gyermekeidet! Nem marad kő kövön a falaidon belül, mert nem ismerted fel az alkalmas időt, amikor eljött hozzád az, aki meg akart menteni.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center