Revised Common Lectionary (Complementary)
A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.
64 Istenem, hallgass meg!
Védj meg ellenségeim fenyegetésétől!
2 Védj meg engem a gonoszok titkos terveitől,
amelyeket ellenem szőttek!
Rejts el a gonoszok elől!
3 Mert beszédük, mint az éles kard,
mérgezett szavakkal lövöldöznek rám,
célba vesznek nyilaikkal!
4 Lesből lőnek váratlanul,
félelem nélkül lövöldöznek az igazra.
5 Egymást biztatják a rosszra,
s arról beszélnek, hogyan állítsanak csapdát.
Azt mondják: „Ezt senki nem veszi észre!”
6 Felállítják a csapdát,
és várják, hogy áldozatuk beleessen.
Bizony, az emberek belseje
és szíve kiismerhetetlen.
7 De Isten is kilövi nyilait,
hirtelen-váratlan eltalálja,
8 saját szavaikkal ejti csapdába őket!
Akik csak látják vesztüket,
csodálkoznak, és fejüket csóválják,
9 félelem fogja el őket, és elismerik,
hogy ezt Isten tette a gonoszokkal.
Hirdetik Isten tetteit, és tanítják egymást,
hogy tiszteljék és féljék őt.
10 Az igazak pedig örülnek az Örökkévalóban,
bíznak benne, és dicsérik őt az igazszívűek!
Bildád prédikál Jóbnak
18 Ezután a súahi Bildád kezdett beszélni:
2 „Jób, mikor hagyod már abba az efféle beszédet?
Gondolkozz végre világosan, azután beszéljünk!
3 Miért tartasz bennünket oly ostobának, mint az ökröket?
Mind bolondok vagyunk a szemedben?
4 Haragoddal csak saját lelked szaggatod!
Ha elpusztítod is magad,
azért az élet nem fog megállni,
s a sziklák sem omlanak le!
5 Bizony, a bűnösök világossága elsötétül,
tűzhelyén a láng kialszik.
6 Otthonában a fény nem világít többé,
ágya mellett a mécses kihuny.
7 Erőteljes léptei megrövidülnek,
saját tervei miatt bukik el.
8 Lábai hálóba gabalyodnak,
és csapdába esik.
9 Sarkát a csapda megragadja,
lába hurokba szorul.
10 Ösvényén elrejtett csapda várja,
lába előtt háló feszül.
11 Mindenfelől rettegés veszi körül,
sarkában a rémület lohol.
12 Erejét éhség emészti fel,
veszedelem várja, amikor elbukik.
13 Betegség emészti bőrét,
a halál kezdete sorvasztja húsát.
14 Biztonságos otthonából kiszakítják,
fogolyként hajtják a Félelem Királya[a] elé.
15 Idegenek költöznek be otthonába,
kunyhójára kénkő hullik.
16 Mint a fának aszályban, kiszárad gyökere,
koronája pedig elfonnyad.
17 Még emléke is kivész a földről,
nem beszélnek róla az utcákon többé.
18 Elűzik a fényről, sötétbe taszítják,
kizárják a világból örökre.
19 Népe között nem marad utána sem fia, sem unokája,
lakóhelyén nem marad senkije.
20 Elszörnyednek sorsán a nyugaton lakók,
s elnémulnak az iszonyattól a keletiek.
21 Bizony, így jár annak otthona, aki istentelen,
ez történik azzal, aki tudni sem akar Istenről!”
Isten hatalma és bölcsessége Krisztusban rejlik
18 A keresztről szóló üzenet bolondság azok számára, akik elvesznek, de számunkra, akik az üdvösség felé haladunk, Istennek erejét jelenti. 19 Ahogyan az Írás mondja:
„Lerombolom a bölcsek bölcsességét,
az értelmesek értelmét pedig semmivé teszem.”[a]
20 Mire jut itt a „bölcs”? Mit akar az írástudó, vagy a divatos filozófus? Hiszen Isten már e korszak minden bölcsességéről bebizonyította, hogy bolondság! 21 A bölcs Isten úgy határozott, hogy a világ a saját bölcsessége által ne legyen képes őt megismerni. Ezért Isten abban leli örömét, hogy a bolondságnak látszó örömhír üzenetével menti meg azokat, akik ezt hittel elfogadják. 22 A zsidók csodás jeleket kívánnak, a görögök meg a bölcsességet keresik.
23 Mi azonban egyedül Krisztust hirdetjük, akit a keresztre feszítve megöltek! Ezen azonban a zsidók megütköznek, a nem zsidók pedig fel sem tudják fogni, hanem értelmetlenségnek tartják. 24 A meghívottak számára viszont — akár zsidók, akár nem — Krisztus valójában Isten ereje és bölcsessége. 25 Mert amit az emberek Isten „bolondságának” tartanak, az bölcsebb minden emberi bölcsességnél! Amit pedig az emberek Isten „gyengesége” jelének tartanak, az is erősebb minden emberi erőnél!
26 Testvéreim, amikor Isten elhívott benneteket, nem sokan voltak közöttetek — emberi megítélés szerint — bölcsek, hatalmasok, vagy előkelő származásúak. Gondolkozzatok el ezen! 27 Mert Isten azokat választotta, akiket ez a világ bolondoknak tart, hogy ezáltal megszégyenítse a bölcseket. Azokat választotta, akiket a világ gyengének tekint, hogy megszégyenítse azokat, akiket erősnek tartanak. 28 Azokat választotta, akiket a világ megvet és semmibe vesz, hogy semmivé tegye azokat, akiket a világ sokra tart. 29 Mindezt Isten azért tette, hogy előtte senki ne dicsekedhessen!
30 Isten az, aki véghezvitte, hogy ti Krisztusban vagytok. Így lett Krisztus a mi bölcsességünk, és általa fogadott el Isten bennünket. Krisztusban választott külön minket Isten a maga számára, és általa váltott meg bennünket. 31 Amint az Írás mondja: „Aki dicsekszik, csakis az Úrban dicsekedjék!”[b]
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center