Revised Common Lectionary (Complementary)
Dávid zsoltára.
23 Az én pásztorom az Örökkévaló!
Minden jóval ellát engem:
2 dús legelőin megpihentet,
friss patakokhoz terelget,
3 felüdíti lelkem,
és az igazságosság útján vezet,
jóságos természete szerint.
4 Bizony, még ha a halál árnyékában,
sötét és mély völgyeken kell is átmennem,
akkor sem félek a gonosztól,
mert, te, Örökkévaló, ott is velem vagy.
Pásztorbotod megvéd, pálcád vezet.
5 Ellenségeim szeme láttára bőségesen megteríted asztalom,
mint szívesen látott vendéged előtt.[a]
Bizony, színig töltöd poharam!
6 Jóságod és szereteted körülvesz amíg csak élek,
az Örökkévaló házában[b] lakom, egész életemben.
8 Akkor az Örökkévaló elveszi védelmező kezét Júdáról,[a]
de ti azon a napon inkább a fegyverekkel törődtök,
amelyeket az Erdő-palotában[b] raktároztok.
9 Inkább a város falait vizsgáljátok,
s látjátok, hogy sok repedés van
Dávid városának kőfalán.
Vizet gyűjtötök a víztárolóba,
10 és a falat javítjátok.
Számba veszitek a házakat,
némelyiket még le is bontjátok,
hogy legyen mivel kijavítani a kőfalat.
11 Újabb víztárolót építetek a régi helyett
a két kőfal között,
s minden követ megmozgattok,
hogy védjétek a várost és magatokat.
Csak éppen arra nem néztek,
aki mindezt régen eltervezte,
s most csak véghezviszi!
Csak éppen őrá nem figyeltek!
12 Azon a napon Uram, az Örökkévaló, a Seregek Ura
felhív titeket gyászolásra és sírásra,
hogy öltözzetek zsákruhába,
és fejetek nyírjátok kopaszra.
13 Ehelyett ti vigadoztok és lakomáztok,
borjakat és juhokat vágtok,
húst esztek és bort isztok.
„Együnk-igyunk,
holnap úgyis meghalunk!”
14 Az Örökkévaló, a Seregek Ura kijelentette nekem, és a saját fülemmel hallottam: „Ezt a bűnötöket, nem bocsátom meg, amíg csak éltek!” Ezt mondta az Örökkévaló, a Seregek Ura.
4 Olyanok vagytok Isten iránt, mint a férjéhez hűtlen, házasságtörő asszony! Hát nem tudjátok, hogy a világot szeretni annyi, mint Istent gyűlölni?! Ha valaki a világ barátja akar lenni, Isten ellensége lesz. 5 Vagy azt gondoljátok, az Írás csak üres beszéd, amikor azt mondja, hogy a Szent Szellem — akit Isten adott, hogy bennünk lakozzon — féltékeny és szenvedélyes szeretettel kíván bennünket, hogy kizárólagosan őhozzá tartozzunk?
6 Isten azonban egyre nagyobb kegyelmet ad nekünk. Ezért mondja az Írás: „Isten ellenáll a büszkének, de kegyelmet ad az alázatosnak.”[a] 7 Adjátok hát oda magatokat Istennek, és engedelmeskedjetek neki! Ugyanakkor álljatok ellen a Sátánnak, és ő el fog futni tőletek! 8 Jöjjetek közel Istenhez, és ő is közeledni fog hozzátok! Ti bűnösök, takarítsátok ki a bűnöket az életetekből![b] Tisztítsátok meg a szíveteket, és ne próbáljátok többé Istent is, meg a világot is követni! 9 Ahogyan Istenhez közeledtek, szomorkodjatok, bánjátok meg a bűneiteket, és sírjatok! Nevetés helyett sírjatok, öröm helyett szomorkodjatok! 10 Alázzátok meg magatokat Isten előtt, és ő majd felemel benneteket!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center