Book of Common Prayer
Könyörgés győzelemért
20 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Hallgasson meg téged az Úr a veszedelem napján, legyen oltalmad Jákób Istenének neve!
3 Küldjön neked segítséget szentélyéből, erősítsen a Sionról!
4 Gondoljon sok ételáldozatodra, égőáldozatodat fogadja szívesen. (Szela.)
5 Adja meg szíved vágyát, teljesítse minden tervedet!
6 Akkor örvendezünk győzelmednek, és zászlót emelünk Istenünk nevében. Teljesítse az Úr minden kérésedet!
7 Jól tudom, hogy az Úr győzelmet ad felkentjének, felel neki szent egéből győzelmes jobbjának hőstetteivel.
8 Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az Úrnak a nevét.
9 Ők térdre rogynak és elesnek, mi pedig felkelünk és talpon maradunk.
10 Uram, segítsd meg a királyt! Hallgass meg minket, ha hozzád kiáltunk!
Hálaadás a királyért
21 A karmesternek: Dávid zsoltára.
2 Uram, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted!
3 Megadtad neki szíve kívánságát, ajka óhajtását nem tagadtad meg. (Szela.)
4 Hiszen gazdag áldással fordulsz feléje, fejére színarany koronát teszel.
5 Életet kért tőled, és megadtad neki, hosszú életet, örökké tartót.
6 Nagy a dicsősége, mert megsegítetted, fenséget és méltóságot adtál neki.
7 Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted.
8 Bízik a király az Úrban, szereti a Felséges, ezért nem tántorodik meg.
9 Kezed utoléri minden ellenségedet, jobbod utoléri gyűlölőidet.
10 Olyanokká teszed őket, mint a tüzes kemence, ha megjelensz, Uram. Haragod elnyeli őket, és tűz emészti meg.
11 Magzataikat kipusztítod a földről, utódaikat az emberek közül.
12 Ha rosszat forralnak ellened, és cselt szőnek, nem mennek semmire,
13 mert megfutamítod őket, célba veszed íjaddal.
14 Mutasd meg hatalmadat, Uram! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről!
A Messiás pap és király
110 Dávid zsoltára. Így szól az ÚR az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!
2 Hatalmad pálcáját kinyújtja az ÚR a Sionról: Uralkodj ellenségeid között!
3 Néped önként követ szent öltözetben, ha sereget gyűjtesz. Mint hajnal méhéből jött harmat, olyan a te ifjúságod.
4 Megesküdött az ÚR, nem bánja meg: Pap vagy te örökké, Melkisédek módján.
5 Az Úr van jobbodon: királyokat zúz össze haragja napján.
6 Ítéletet tart a népek fölött, mindenfelé holttestek lesznek, összezúzza sok ország fejét.
7 A patakból iszik útközben, azért emeli föl a fejét.
Hálaadás és fogadalom
116 Szeretem az URat, mert meghallgatja könyörgésem szavát.
2 Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek.
3 Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el engem, nyomorúságban és bánatban vagyok.
4 De az ÚR nevét hívom segítségül: Ó URam, mentsd meg életemet!
5 Kegyelmes és igazságos az ÚR, irgalmas a mi Istenünk.
6 Megőrzi az ÚR az együgyűeket, elesett vagyok, de ő megsegít.
7 Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR!
8 Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól,
9 az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén.
10 Hittem, ha így szólok is: Igen nyomorult vagyok!
11 Kétségbeesésemben mondtam: Minden ember hazug!
12 Mit fizessek az ÚRnak a sok jóért, amit velem tett?
13 A szabadulásért fölemelem a poharat, és az ÚR nevét hirdetem.
14 Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat, egész népe jelenlétében.
15 Drágának tekinti az ÚR híveinek halálát.
16 Ó, URam, én a szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia: levetted rólam a bilincset.
17 Hálaáldozatot mutatok be neked, és az ÚR nevét hirdetem.
18 Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat egész népe jelenlétében,
19 az ÚR házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem! Dicsérjétek az URat!
Dicsérje az URat minden nép
117 Dicsérjétek az URat mind, ti népek, dicsőítsétek mind, ti nemzetek!
2 Mert nagy az ő szeretete irántunk, az ÚR hűsége örökké tart. Dicsérjétek az URat!
Mózes halála
34 Ezután fölment Mózes a Móáb síkságáról a Nebó hegyére, a Piszgá csúcsára, amely Jerikóval szemben van, és az Úr megmutatta neki az egész országot: Gileádot Dánig,
2 az egész Naftálit, Efraim és Manassé földjét, meg Júda egész földjét a nyugati tengerig,
3 továbbá a Délvidéket a Jordán környékét és a pálmák városának, Jerikónak a völgyét Cóarig.
4 És mondotta neki az Úr: Ezt a földet ígértem oda esküvel Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak, és ezt mondtam: a te utódaidnak adom. Megmutattam neked, de nem mehetsz be oda.
5 Ott halt meg Mózes, az Úr szolgája, Móáb földjén, az Úr akarata szerint.
6 És eltemette őt a völgyben, Móáb földjén, Bét-Peórral szemben. Senki sem tudja még ma sem, hogy hol van a sírja.
7 Százhúsz éves volt Mózes, amikor meghalt, nem homályosodott meg a szeme, és nem hagyta el életereje.
8 Izráel fiai harminc napig siratták Mózest a Móáb síkságán, amíg el nem telt Mózes siratásának és gyászolásának az ideje.
9 Józsué, Nún fia pedig megtelt bölcs lélekkel, mert Mózes reá helyezte a kezét. Izráel fiai hallgattak is rá, és úgy cselekedtek, ahogyan az Úr megparancsolta Mózesnek.
10 Nem is támadt többé Izráelben Mózeshez hasonló próféta, akivel szemtől szemben érintkezett volna az Úr.
11 Mert őt küldte el az Úr mindazoknak a jeleknek és csodáknak a véghezvitelére, amelyeket tett Egyiptom földjén a fáraóval, minden szolgájával és egész országával;
12 és minden erős kézzel megteendő, minden nagy és félelmes dolog véghezvitelére, amelyeket megtett Mózes egész Izráel szeme láttára.
A hit hallásból van
14 De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül?
15 És hogyan hirdessék, ha nem küldettek el? Így van megírva: "Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!"
16 Csakhogy nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak, ahogyan Ézsaiás mondja: "Uram, ki hitt a mi beszédünknek?"
17 A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által.
18 Kérdem: talán nem hallották? Sőt nagyon is! "Az egész földre elhatott az ő hangjuk, és a földkerekség széléig az ő beszédük."
19 De tovább kérdem: Izráel talán nem értette meg? Először is ezt mondja Mózes: "Titeket egy olyan néppel teszlek féltékennyé, amely nem az én népem, értetlen néppel haragítlak meg titeket."
20 Ézsaiás pedig nyíltan beszél, és így szól: "Megtaláltak azok, akik engem nem kerestek, megjelentem azoknak, akik nem tudakozódtak utánam."
21 Izráelről viszont így szól: "Egész nap kitártam karjaimat az engedetlen és ellenszegülő nép felé."
32 "Okuljatok a fügefa példáján: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár.
33 Így ti is, amikor mindezt látjátok, vegyétek észre, hogy közel van ő, az ajtó előtt.
34 Bizony, mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik.
35 Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el."
36 "Azt a napot viszont, vagy azt az órát senki nem tudja: sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül.
37 Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is.
38 Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába,
39 és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is.
40 Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik,
41 két asszony őröl a kézimalommal: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik.
42 Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok!"
43 "Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába.
44 Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!"
Az okos és a gonosz szolga(A)
45 "Ki tehát a hű és okos szolga, akit azért rendelt szolgái fölé az úr, hogy kiadja nekik az eledelt idejében?
46 Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön!
47 Bizony, mondom néktek, hogy egész vagyona fölé rendeli őt.
48 Ha pedig a gonosz szolga így szólna szívében: Késik az én uram,
49 és szolgatársait verni kezdené, és együtt enne és inna a részegekkel:
50 megjön annak a szolgának ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyben nem is gondolja;
51 akkor kettévágatja, és a képmutatók sorsára juttatja: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society