Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
Anna imádsága
2 Akkor Anna így imádkozott az Örökkévalóhoz:
„Szívem ujjong az Örökkévalóban,
mert Istenem[a] megerősített engem![b]
Nem hallgatok tovább,
hanem diadalmasan nevetek[c] ellenségeim fölött,
az Örökkévaló szabadításának örvendezem!
2 Nincs senki olyan szent, mint te, Örökkévaló!
Sőt rajtad kívül senki sincs!
Nincs más kőszikla, Istenünkhöz hasonló!
3 Ne szóljatok olyan kevélyen,
ne mondjatok kérkedő szavakat,
mert mindentudó Isten az Örökkévaló,
ő mérlegel minden tettet!
4 Eltöri a hatalmasok fegyverét,
de megerősíti a botladozót.
5 Akik dúskáltak az ételben,
béresnek szegődnek egy falat kenyérért.
Akik pedig éheztek,
terített asztalhoz ülnek.
Aki meddő volt, hét fiút szül,
a sokgyermekes asszony pedig magára marad.
6 Az Örökkévaló öl és megelevenít,
a Seolba taszít, de fel is hoz onnét,
7 szegénnyé tesz és meggazdagít,
megaláz és felmagasztal.
8 Felemeli a szegényt a porból,
felkarolja a koldust a szemétdombról,
s fejedelmek mellé ülteti,
dicsőség trónjára helyezi,
mert az Örökkévalóé az egész Föld,
s annak minden tartóoszlopa,
hiszen ő teremtette[d] azokat.
9 Megőrzi hűségeseinek lépéseit,
de a gonoszokat sötétségben pusztítja el,
mert saját erejével senki sem győzhet.
10 Az Örökkévaló ellenségei összetörnek,
a Felséges haragjában mennydörög fölöttük az égben.
Az Örökkévaló ítéli meg az egész föld lakóit.
Ő ad erőt királyának,
megnöveli fölkentjének hatalmát.”
21 Ezután Elkána ismét fölment az Örökkévaló házához, Silóba, hogy bemutassa egész családja évenkénti áldozatát és teljesítse, amit az Örökkévalónak fogadott. 22 Anna azonban nem ment vele, mert még szoptatta Sámuelt. Ezt mondta a férjének: „Ameddig Sámuelt szoptatom, nem megyek Silóba. Ha már elválasztottam, akkor majd felviszem őt az Örökkévaló elé, hogy ott maradjon, és fölajánlom őt, hogy egész életében nazír legyen.”[a]
23 Elkána ezt felelte: „Rendben van, tégy úgy, ahogy jónak látod.[b] Maradj a fiúnk mellett, amíg el nem választod. Az Örökkévaló teljesítse a szavadat”.[c] Így Anna otthon maradt, ameddig Sámuelt el nem választotta.
Anna Silóba viszi Sámuelt
24 Amikor eljött az ideje, Anna elválasztotta a fiát, és fölvitte az Örökkévaló házába, Silóba, bár a gyermek még igen kicsi volt. Magával vitt egy 3 éves bikát, egy éfá[d] lisztet és egy tömlő bort is az áldozathoz. 25 Amikor megérkeztek Silóba, Elkána az előírások szerint feláldozta a bikát az Örökkévalónak.[e] Utána Anna rábízta a gyermeket Élire, 26 és ezt mondta neki: „Uram, kérlek, hallgass meg! Amilyen biztos, hogy élsz, olyan igaz, hogy én vagyok az az asszony, aki itt álltam melletted, ezen a helyen, amikor az Örökkévalóhoz imádkoztam. 27 Nézd! Egy fiúért imádkoztam, és az Örökkévaló őt adta nekem! 28 Ezért hát elhoztam a gyermeket, hogy az Örökkévalónak adjam. Szolgálja az Örökkévalót[f] egész életében!”
Azután Anna Silóban hagyta a gyermeket, és imádta az Örökkévalót.[g]
Figyelmeztetések
11 Te azonban, Timóteus, Isten embere vagy! Tehát menekülj el, és maradj távol ezektől a dolgoktól! Teljes erővel azon igyekezz, hogy Isten tetszése szerint élj, és őt szolgáld! Küzdj a hitért, az isteni szeretetért, a türelmes kitartásért és a szelídségért — hogy ezek uralkodjanak benned! 12 Folytasd a küzdelmet a hit szép harcában! Ragadd meg és ne engedd ki a kezedből az örök életet — hiszen Isten erre hívott el, amikor sok ember előtt megvallottad, hogy hiszel Jézusban.
13 Isten előtt és Krisztus Jézus előtt meghagyom neked ezeket. Isten az, aki életet ad mindenkinek, és Jézus az, aki bátran tanúskodott Poncius Pilátus előtt. 14 Tehát azt parancsolom neked, hogy vidd véghez a megbízatásodat hiánytalanul és feddhetetlenül egészen addig, amíg Urunk, Jézus Krisztus vissza nem jön!
15 Mert ő vissza fog jönni! Mikor? A legalkalmasabb időpontban, amikor áldott Istenünk elküldi őt. Igen, ő az egyetlen uralkodó, a Királyok Királya és az Urak Ura! 16 Egyedül övé a halhatatlanság, aki az emberek számára megközelíthetetlen világosságban lakik, és akit ember még nem látott, és nem is láthat. Egyedül őt illeti a tisztelet, és övé az örök hatalom örökké! Ámen!
17 A gazdagoknak, akik a mostani világban sok vagyonra tettek szert, mondd meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban bízzanak! Sokkal inkább Istenben bízzanak, aki bőségesen megad mindent, amire szükségünk van. 18 Parancsold meg nekik, hogy a jó tettekben legyenek gazdagok! Legyenek nagylelkű adakozók, szívesen osszák meg másokkal, amijük van! 19 Ha ezt teszik, kincset gyűjtenek maguknak a Mennyben. Ez lesz a jövőjük biztos alapja, és képessé teszi őket, hogy megragadják a valóságos életet.
20 Timóteus, Isten sok dolgot bízott rád. Őrizd meg ezeket! Tartsd magad távol azoktól, akik ostoba dolgokat beszélnek, amelyek nem Istentől valók! Kerüld el azokat, akik az igazság ellen érvelnek! Ezek azt mondják, hogy ők tudják, mi az „igazi ismeret” — ez azonban csak üres fecsegés! 21 Egyesek, akik azt állítják, hogy bennük megvan ez az „igazi ismeret”, már el is fordultak a hittől.
Isten kegyelme legyen mindnyájatokkal!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center