Revised Common Lectionary (Complementary)
Dávidé.
26 Örökkévaló, ítélj meg engem,
mert ártatlanul éltem,
és benned bíztam, ingadozás nélkül!
2 Vizsgálj meg, Örökkévaló,
és próbálj meg,
tisztítsd meg szívemet és szándékaimat!
3 Mert mindig kegyelmedre nézek,
szereteted által élek.
4 Nem barátkozom bajkeverőkkel,
semmi közöm képmutatókhoz.
5 Utálom a gonoszok társaságát,
nem ülök közéjük sohasem.
6 Kezeimet mosom, ártatlan vagyok,
így jövök oltárodhoz, Örökkévaló,
7 hogy énekkel dicsérjelek,
és elmondjam csodás tetteidet!
8 Örökkévaló, szeretem házadat:
a helyet, ahol dicsőséged lakik!
9 Ne számíts engem a bűnösök közé,
ne pusztíts el a gyilkosokkal együtt!
10 Ők mindig gonoszat terveznek,
és markukat tartják, hogy megvesztegessék őket.
11 Én azonban ártatlanságban élek,
szabadíts hát meg, Istenem,
kegyelmezz nekem!
12 Lábam biztos talajon áll,
s áldalak a nagy gyülekezetben, ó, Örökkévaló!
10 Bizony, utolér téged a büntetés,
mindazért, amit testvéred,
Jákób ellen elkövettél.
Elborít a szégyen,
és mindörökre kiirtanak téged,
mert testvéredet öldökölted kegyetlenül!
11 Amikor Jeruzsálem kapuján
idegenek törtek be,
amikor kincseire sorsot vetettek,
amikor kirabolták,
és lakóit elhurcolták,
testvérednek nem segítettél,
hanem a rablókkal együtt zsákmányoltál!
12 Nem kellett volna
kárörvendőn nézned testvéredre!
Nem kellett volna örülnöd
Júda népe pusztulásán
büntetése napján!
Nem lett volna szabad
nagy hangon kérkedned
nyomorúságuk láttán!
13 Miért mentél be népem kapuján,
szerencsétlenségük idején?
Miért nézted gyönyörködve
népem romlását?
Nem lett volna szabad
vagyonukra kezed kinyújtanod
nyomorúságuk idején!
14 Hogy nem féltél az utakra állni,
hogy népem menekültjeit levágjad?!
Hogy merted a megmaradtakat
kiszolgáltatni ellenségeiknek?!
15 Bizony, közel az Örökkévaló napja,
és minden nemzetet elér!
Ezért, ahogy másokkal bántál,
úgy bánnak majd veled is, Edom!
Bizony, minden gonosztetted
visszaszáll a fejedre!
16 Ahogy ittatok[a] haragom poharából
szent hegyemen,
majd úgy isznak mind
az összes nemzetek is!
Bizony, megisszák egészen,
lenyelik, bármilyen keserű,
s úgy eltűnnek a föld színéről,
hogy még nyomuk sem marad!
A hetedik pecsét feltörése
8 Amikor a Bárány a hetedik pecsétet is feltörte, csend lett az egész Mennyben mintegy fél óráig. 2 Azután hét angyalt láttam, akik Isten előtt álltak. Mindegyiknek adtak egy-egy trombitát.
3 Ezután jött egy másik angyal, és megállt az illatáldozati oltárnál. Arany füstölő volt a kezében, és sok tömjént adtak neki, hogy Isten népének imádságaival együtt tegye a trón előtt álló arany illatáldozati oltárra. 4 A tömjén füstje Isten népének imádságaival együtt felszállt az angyal kezéből Isten elé. 5 Az angyal ezután izzó parazsat vett az oltárról, megtöltötte vele a füstölőt, majd ledobta a Földre. Erre mennydörgések és más hangok hallatszottak, villámlott, és földrengés támadt.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center