M’Cheyne Bible Reading Plan
A Szent Sátorhoz szükséges anyagok(A)
25 Az Örökkévaló szólt Mózesnek: 2 „Mondd meg Izráel népének, hogy akik szívesen hoznak nekem ajándékokat, azok most gyűjtsék össze, amit adni akarnak! Te pedig vedd át tőlük adományaikat. 3 Ezeket a dolgokat gyűjtsétek össze: aranyat, ezüstöt, bronzot; 4 kék, bíborpiros és skarlátvörös színű fonalat; finom fehér lenvásznat, kecskeszőrt, 5 vörösre festett kosbőrt, kikészített állatbőröket,[a] sittim fát[b], 6 világításra szolgáló olívaolajat; balzsamot és illatszereket a felkenetés szent olajához és a szent füstölőszerhez; 7 ónix-köveket és egyéb drágaköveket, az efódba és a hósenbe történő befoglaláshoz.
8 Készítsetek számomra szent helyet, hogy közöttetek lakhassam! 9 Pontosan úgy készítsetek el mindent, ahogyan neked megmutatom a szent hely elrendezését, és a Szent Sátor minden részletét és berendezését!
A Szövetségláda(B)
10 Készíts egy ládát sittim fából, amelynek hosszúsága két és fél, szélessége és magassága pedig egyaránt másfél könyök[c] legyen. 11 Borítsd be a ládát kívül-belül színarannyal, és készíts rá felülre aranyszegélyt. 12 Készíts 4 öntött aranykarikát, és erősítsd azokat a láda négy alsó sarkára. Két karika legyen az egyik oldalon, és kettő a másikon. 13 Készíts két rudat sittim fából, és azokat is borítsd be arannyal. 14 Ezeket helyezd bele a láda oldalain lévő karikákba, hogy azok segítségével a láda hordozható legyen. 15 Ezek a rudak állandóan maradjanak a karikákban, soha ne vegyétek ki onnan.
16 Helyezd a ládába a Szövetség bizonyítékát,[d] amelyet majd adok neked.
17 A láda fedelét[e] színaranyból készítsd. Ennek hossza és szélessége szintén két és fél, illetve másfél könyök legyen. 18 Készíts két kerub-formát aranyból, ötvösmunkával és kovácsolással: 19 egyet-egyet a fedél mindkét végére. A fedél és a két kerub egyetlen darab aranyból legyenek kialakítva. 20 Kiterjesztett szárnyakkal és egymás felé fordulva ábrázold a kerubokat. Arcuk a fedél felé nézzen, szárnyaikkal pedig takarják be a fedelet.
21 A ládába tedd bele a Szövetség bizonyítékát, amelyet majd adok neked, s azután a fedelet helyezd a láda tetejére.
22 Amikor találkozni akarok veled, ott jelenek meg neked, a Szövetségláda fedele fölött, a két kerub között, és onnan szólok hozzád. Így fogok veled beszélni mindarról, amit általad parancsolok Izráel népének.
A szent kenyerek asztala(C)
23 Készíts egy asztalt sittim fából: a hossza két, szélessége egy és magassága másfél könyök legyen. 24 Ezt is borítsd be színarannyal, és fölül készíts rá körös-körül aranyból 25 egy tenyérnyi széles[f] peremet. Erre pedig helyezz aranyszegélyt. 26 Készíts 4 öntött aranykarikát, és erősítsd azokat az asztal lábaira, a négy fölső saroknál, 27 a kerethez közel. Az aranykarikák tartják a rudakat, amelyekkel hordozzák az asztalt. 28 Készíts két rudat sittim fából, és azokat is borítsd be arannyal. Illeszd be azokat a karikákba, hogy az asztal hordozható legyen.
29 Készíts az asztalhoz színaranyból tálakat, csészéket, kanalakat, kancsókat és kelyheket az italáldozathoz. 30 Erre az asztalra helyezd a szent kenyereket, hogy mindig előttem legyenek.
Az arany mécstartó(D)
31 Készíts egy mécstartót színaranyból, ötvösmunkával. Egyetlen darab aranyból készüljön az egész, kalapáccsal formáljátok minden részét az ötvösök mestersége szerint: alapját, törzsét, oldalágait, gombjait és virág-formájú kelyheit.
32 A törzséből jobbra is, balra is 3-3 oldalág induljon, vagyis a törzsén kívül 6 ága legyen. 33 Mind a hat oldalágán 3-3 mandulavirág formájú kehely legyen, s benne egy-egy gömb, a belőle induló szirmokkal. 34 A középső törzsén is ugyanilyen kelyhek, gömbök és virágok legyenek, de négy rendben egymás fölött. 35 A törzsön lévő alsó 3 gömb fölött induljanak az ágak jobbra és balra. Így induljon a 3 gömbtől a hat oldalág. 36 Az egész mécstartó, ágaival, virágaival, gömbjeivel és minden részével együtt egyetlen darab tiszta aranyból készüljön, és kalapáccsal formáljátok az alakját.
37 Készíts hozzá 7 olajmécsest is. Ezeket úgy helyezd el a törzse és az ágai csúcsán, hogy előre világítsanak. 38 A mécsek gondozásához készíts aranyból szerszámokat és hamutartókat. 39 Az egész mécstartó — a hozzá tartozó eszközökkel együtt — egy talentum[g] színaranyból készüljön. 40 Ügyelj rá, hogy mindent a minta szerint készíts, amelyet a hegyen mutattam neked!”
Jézus beszélget a samáriai asszonnyal
4 Egyesek azt híresztelték a farizeusoknak, hogy Jézus több tanítványt merít be és vonz maga köré, mint Bemerítő János. 2 (Bár maga Jézus nem merített be senkit, csak a tanítványai.) 3 Mikor Jézus erről tudomást szerzett, elhagyta Júdeát, és újra visszatért Galileába. 4 Útközben keresztül kellett mennie Samárián.
5 Így jutott el egy samáriai város, Sikár szélére. Ez a hely közel volt ahhoz a birtokhoz, amelyet egykor Jákób adott a fiának, Józsefnek. 6 Mivel Jézus az utazástól elfáradt, leült a kút mellé, amelyet Jákób kútjának neveztek. Dél felé járt az idő. 7-8 A tanítványok éppen bementek a városba, hogy valami ennivalót vegyenek. Ekkor ért a kúthoz egy samáriai asszony, aki a városból jött, hogy vizet merítsen. Jézus megszólította: „Kérlek, adj nekem inni!”
9 A samáriai asszony csodálkozva kérdezte: „Hogy kérhetsz tőlem vizet zsidó létedre, mikor én samáriai asszony vagyok?!” (A zsidók ugyanis szóba sem álltak a samáriai lakosokkal.)
10 Jézus így válaszolt: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, akkor tudnád, hogy ki az, aki vizet kért tőled — s akkor te kértél volna vizet tőle, ő pedig friss forrásvizet[a] adott volna neked.”
11 Ekkor az asszony megkérdezte: „Uram, hogyan vennél forrásvizet? Hiszen vödröd sincs, a kút pedig mély. 12 Nagyobb lennél, mint Jákób atyánk, aki ezt a kutat adta nekünk? Ő maga is ebből ivott, a fiai is, meg a nyájai is.”
13 Jézus így válaszolt: „Akik ebből a vízből isznak, azok újra megszomjaznak, 14 de aki abból a vízből iszik, amelyet tőlem kap, az soha többé nem szomjazik meg. Sőt, az a víz, amelyet én adok neki, forrássá válik benne, s olyan víz ömlik majd belőle, amely örök életet ad.”
15 „Uram, adj nekem is abból a vízből, hogy ne legyek többé szomjas, és ne kelljen innen hordanom a vizet!” — kérte az asszony.
16 Jézus ekkor azt mondta neki: „Menj, hívd a férjedet, és jöjjetek vissza!”
17 Az asszony így válaszolt: „Nincs férjem.”
Jézus így felelt: „Ez valóban igaz, nincs férjed! 18 Öt férjed volt, de akivel most együtt élsz, az nem a férjed. Igazat mondtál.”
19 Ekkor az asszony így felelt: „Uram, látom, hogy próféta vagy! 20 Őseink ezen a hegyen imádták Istent. Ti, júdaiak, azonban azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben kell Istent imádni.”
21 Jézus így válaszolt neki: „Asszony, higgy nekem: eljön az idő, amikor nem kell sem Jeruzsálembe, sem erre a hegyre felmennie annak, aki a Mennyei Atyát akarja imádni. 22 Ti azt imádjátok, akit nem ismertek, mi pedig ismerjük azt, akit imádunk, mert az, aki a szabadulást hozza, a zsidók közül jön. 23 Eljön majd az idő, sőt, már itt is van, amikor az igazi imádók szellemben és igazán imádják a Mennyei Atyát, mert az Atya olyanokat keres, akik őt így imádják. 24 Isten szellem, ezért akik őt imádják, azoknak is szellemben és igazságban kell imádniuk őt.”
25 Az asszony így válaszolt: „Tudom, hogy egyszer eljön a Messiás, és amikor majd eljön, mindent megmagyaráz nekünk.”
26 „Én vagyok az, aki veled beszélek” — mondta neki Jézus.
27 Ebben a pillanatban érkeztek meg a tanítványok. Nagyon elcsodálkoztak, hogy Jézus egy asszonnyal beszélget. De egyikük sem kérdezte meg, hogy mit akart tőle, vagy miért beszélgetett vele.
28 Az asszony ekkor a kútnál hagyta a vizeskorsóját, visszament, és hívta a város lakóit: 29 „Gyertek, nézzétek meg azt a férfit, aki mindent elmondott nekem, amit tettem! Lehet, hogy ő a Messiás?” 30 Azok pedig kimentek Jézushoz.
31 Amíg az asszony a városba ment, a tanítványok kínálták Jézust: „Mester, egyél valamit!”
32 De ő ezt felelte: „Van mit ennem, de erről ti nem tudtok.”
33 A tanítványok egymást kérdezgették: „Hogy lehet ez? Talán valaki hozott neki ennivalót?”
34 Jézus így válaszolt: „Számomra az az étel, ha azt teszem, amit az Atya rám bízott, hiszen ezért küldött el. Az táplál engem, amikor egészen elvégzem, amivel megbízott. 35 A vetés idején azt szoktátok mondani: »Még négy hónap, és aratni fogunk.« Én pedig azt mondom nektek: nyissátok ki a szemeteket, és lássátok meg, hogy a gabona már megérett az aratásra! 36 Aki learatja, meg is kapja érte a bérét, mert az örök életre gyűjti össze a termést. Ezért együtt örül a vető és az arató. 37 A közmondás ráillik erre: »Az egyik vet, a másik meg arat.« 38 Én azért küldtelek el titeket, hogy learassátok, amit mások vetettek. Mert valóban mások dolgoztak vele, ti pedig folytatjátok, amit ők elkezdtek: learatjátok a munkájuk gyümölcsét.”
39 Abban a samáriai városban sokan hittek Jézusban, mivel az az asszony elmondta nekik: „Mindent megmondott nekem, amit csak tettem.” 40 Ezért a samáriaiak Jézushoz tódultak, kérték, hogy maradjon velük, és ő ott is maradt még két napig. 41 Ezalatt nagyon sokan hallgatták Jézust, és még többen hittek benne.
42 Később meg is mondták az asszonynak: „Először amiatt hittünk Jézusban, amit te mondtál róla. Most már magunk is hallottuk őt, és meggyőződtünk róla, hogy valóban ő az egész világ Üdvözítője.”
A fiad élni fog!(A)
43 Két nap múlva Jézus továbbment Galileába. 44 (Korábban azt mondta, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában.) 45 Amikor odaért, a galileaiak szívesen fogadták, ugyanis voltak közöttük olyanok, akik ott voltak Jeruzsálemben az ünnepen, és látták mindazt, amit Jézus tett.
46 Azután Jézus újra a galileai Kánába ment, ahol korábban a vizet borrá változtatta. Élt Kapernaumban egy magas rangú királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt. 47 Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, eljött hozzá. Kérte, hogy menjen vele, és gyógyítsa meg a fiát, aki már haldoklott. 48 Jézus azt felelte: „Ha nem láttok jeleket és csodákat, nem hisztek.”
49 De a királyi tisztviselő kérlelte: „Uram, gyere velem, mielőtt még meghalna a gyermekem!”
50 Jézus ezt mondta: „Menj csak haza, a fiad élni fog!”
Ő pedig hitt Jézus szavának, és hazament. 51 Útközben találkozott a szolgáival, akik azzal a hírrel jöttek elé, hogy a fia már jobban van.
52 Megkérdezte őket, mikor lett jobban a gyermek.
Azok mondták, hogy előző nap délután egy órakor múlt el a láza.
53 Az apa visszaemlékezett arra, hogy Jézus pontosan abban az órában mondta neki: „A fiad élni fog!” — és hitt Jézusban egész családjával együtt.
54 Ez volt a második csodálatos jel, amelyet Jézus tett, miután Júdeából Galileába érkezett.
Bevezetés
1 Ezek Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának bölcs mondásai.
2 Általuk ismerheted meg a bölcsességet,
helyreigazítanak és tanácsolnak téged,
segítenek megérteni a bölcs tanításokat.
3 Segítenek kiigazítani téged, hogy bölcs legyél,
megtanítanak helyesen cselekedni, igazságosnak lenni,
és becsületesen élni.
4 Az oktalan embert eszessé,
a fiatalokat is előrelátóvá és megfontolttá teszik.
5 Még a bölcsek is gyarapíthatják tudásukat,
ha megszívlelik.
Még az értelmesek is segítséget kapnak,
6 hogy megérthessék a bölcsek rejtett értelmű mondásait,
példázatait és hasonlatait.
7 Az Örökkévalót tisztelni és félni,
ez a bölcsesség forrása és kezdete!
Csak az öntelt ostobák gyűlölik a bölcsességet,
és vetik meg figyelmeztetését.
Kerüld a rossz társaságot!
8 Fiam,[a] kövesd apád útmutatását,
ne vesd meg, amire anyád tanított!
9 Ha megfogadod szüleid tanítását,
ékes korona lesz az a fejeden,
aranylánc a nyakadon.
10 Fiam, ha gonosztevők hívnak, hogy állj közéjük,
ne hallgass rájuk,
ne menj velük!
11 Azt mondják: „Gyere velünk, álljunk lesbe,
öljük meg, aki arra jön,
raboljuk ki az ártatlanokat!
12 Pusztítsuk el őket,
ahogy a halál elnyeli az élőket,
pusztítsuk el teljesen,
dobjuk őket sírgödörbe!
13 Drága kincseiket mind elvesszük,
hogy megtöltsük házainkat.
14 Állj be közénk, legyünk társak,
s minden zsákmányon osztozunk!”
15 Fiam, ne állj közéjük,
ösvényeikre rá se lépj,
16 mert csak rosszra igyekeznek,
gyilkolni sietnek!
17 Ha látja a madár, mikor hálót feszít a madarász,
nem repül bele, elkerüli.
18 De ezek a rablók a saját életük árán állnak lesbe,
mert saját csapdájukba esnek!
19 Bizony, mindenki így jár,
aki mohón rabolva gyűjt vagyont:
zsákmánya saját gazdáját pusztítja el!
Bölcsesség hívja az embereket
20 Bölcsesség[b] az utcákon kiált,
zsúfolt piactereken szól hangosan,
21 forgalmas kereszteződéseknél,
s a városkapuk előtt szól:
22 „Ó ti tudatlanok,
meddig ragaszkodtok még a tudatlansághoz?
Ti gúnyolódók,
meddig csúfolódtok még?
Ti öntelt ostobák,
meddig gyűlölitek az igazi tudást?
23 Bárcsak hallgatnátok figyelmeztetésemre,
akkor kijelenteném nektek titkaimat,
és megértetném veletek tanításomat!
24 De nem hallgattatok rám,
hiába ajánlottam fel segítségemet,
kezemet nyújtottam nektek,
de elfordultatok tőlem,
25 semmibe vettétek minden tanácsomat,
intésemmel nem törődtetek.
26 Ezért majd én is nevetek rajtatok,
mikor utolér a nyomorúság,
kigúnyollak,
mikor rátok szakad, amitől féltetek,
27 mikor lecsap rátok a rettegés, mint a vihar,
mint forgószél, zúdul rátok a veszedelem,
elborít a tengernyi baj és nyomorúság.
28 Akkor majd kiáltoztok utánam,
de nem felelek,
kerestek majd mindenütt,
de nem találtok.
29 Mivel gyűlöltétek a bölcsességet,
s nem tiszteltétek az Örökkévalót,
30 tanácsaimmal nem törődtetek,
és leráztátok fenyítéseimet,
31 aratjátok hát, amit vetettetek,
s jóllaktok azzal, amit gonoszul kifőztetek.
32 A tudatlanokat önelégültségük pusztítja el,
az öntelt ostobákat pedig elbizakodottságuk öli meg.
33 De aki engedelmesen hallgat rám,
biztonságban fog élni,
félelem nélküli nyugalomban,
távol a veszedelemtől.”
Záró figyelmeztetések és üdvözletek
13 Ez lesz a harmadik látogatásom nálatok. Emlékezzetek rá, hogy meg van írva: „Minden vádat két vagy három tanú szavának kell megerősítenie!”[a] 2 Legutóbb, a második látogatásom alkalmával figyelmeztettem azokat, akik a látogatásom előtt vétkeztek. Most, hogy távol vagyok, ismét figyelmeztetek mindenkit, aki vétkezik: amikor ismét hozzátok megyek, nem leszek elnéző a bűnösökhöz! 3 Szeretnétek biztosan tudni, hogy általam valóban a Krisztus szól? Meg fogjátok látni, hogy ő egyáltalán nem gyenge, hanem nagyon is erőteljes közöttetek! 4 Igaz ugyan, hogy amikor megfeszítették, akkor gyenge volt, de most már Isten ereje által él. Igaz, hogy Krisztusban mi is gyengék vagyunk, de az is igaz, hogy Krisztussal mi is erőteljesnek fogunk bizonyulni Isten ereje által, amikor közöttetek leszünk!
5 Vizsgáljátok meg magatokat, hogy valóban hitben éltek-e! Tegyétek próbára magatokat! Vagy talán nem tudjátok, hogy Jézus Krisztus bennetek él? Természetesen csak akkor, ha valóban hitben éltek. 6 Remélem, felismeritek, hogy mibennünk igazán Krisztus él! 7 Azért imádkozunk Istenhez, hogy semmi rosszat ne tegyetek. Nem az a fontos ugyanis, hogy rajtunk lássátok, és elismerjétek, hogy bennünk Krisztus él. Fontosabb, hogy valóban azt tegyétek, ami jó és helyes. Még akkor is, ha rólunk azt gondoljátok, hogy Krisztus nem él bennünk.
8 A valósággal szemben úgysem tehetünk semmit, csak a valóságért. 9 Mert ha mi gyengék vagyunk is, mégis örülünk, ha ti erősek vagytok! Azért imádkozunk, hogy ti egyre erősebbek és tökéletesebbek legyetek. 10 Ezeket a dolgokat azért írom most a távolból, hogy amikor megérkezem, ne kelljen szigorúan bánnom veletek. Mert az Úrtól a szellemi felépítésetekre és megerősítésetekre kaptam a hatalmat, nem arra, hogy romboljalak benneteket.
11 Testvéreim, most búcsúzom: törekedjetek a tökéletességre, vegyétek komolyan a figyelmeztetésünket, és tegyétek meg, amire kértelek benneteket! Legyetek egyetértésben, és éljetek békességben egymással, s akkor Isten, aki a szeretet és a békesség forrása, veletek lesz!
12 Köszöntsétek egymást szent csókkal! Az itteni testvérek köszöntenek benneteket!
13 Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, Isten szeretete és a Szent Szellem közössége[b] legyen veletek!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center