M’Cheyne Bible Reading Plan
23 „Ne terjessz hazugságot, se rágalmat! Ne fogj össze azzal, aki bűnös, és ne tanúskodj mellette hamisan!
2 Ha a többség akar valami rosszat, te akkor se állj közéjük! Ne tanúskodj hamisan, még akkor se, ha mindenki más ezt teszi!
3 Ne légy részrehajló a peres ügyben, még a szegény javára se!
4 Ha rátalálsz ellenfeled elkóborolt ökrére vagy szamarára, feltétlenül vidd vissza hozzá! 5 Ha látod, hogy ellenséged szamara összeroskadt a teher alatt, ne hagyd magára, hanem segíts rajta!
6 Szegény embert ne fossz meg igazságától a peres ügyben, csak azért, mert szegény.
7 Ne keveredj bele igazságtalan ügybe vagy vádaskodásba!
Ne ítélj halálra ártatlan és igazságos embert, mert aki ilyen gonoszságot követ el, azt én ítélem el!
8 Megvesztegetésre szánt ajándékot ne fogadj el, mert különben elveszted a tisztánlátásodat, és nem érvényesül az igazak igazsága!
9 A közöttetek lakó idegen nemzetiségű lakosokat ne nyomjátok el, mert ti magatok is jól tudjátok, mit jelent jövevényként élni idegen országban! Emlékezzetek rá, hogy így laktatok Egyiptomban.”
A három nagy ünnep(A)
10 „Szántóföldjeidet hat éven keresztül műveld meg: szánts, vess és arasd le termését. 11 De minden hetedik évben hagyd parlagon[a] a földet, hadd pihenjen! Amit ekkor magától terem, azt se gyűjtsd be, hanem hagyd ott néped szegényeinek, amit pedig ők meghagynak, az legyen a mezei vadaké. Így bánj szőlőskerteddel és olajfáiddal is.
12 Hat napon keresztül végezd a munkádat, de a hetedik napon tarts szünetet! Hadd pihenjenek meg az ökreid, szamaraid, és szolgáid is! Még szolgálód fia és az idegen béres is hadd lélegezzen fel egy kissé!
13 Gondotok legyen rá, hogy engedelmesen kövessétek mindazt, amit én, az Örökkévaló mondtam nektek! Ne imádjatok más isteneket, ne kérjétek a segítségüket vagy áldásukat! Még a nevüket se említsétek!
14 Évente háromszor szenteljetek nekem ünnepet!
15 Tartsátok meg a Kovásztalan Kenyerek ünnepét az Abib hónapban, a kijelölt időben, mert ebben a hónapban jöttetek ki Egyiptomból. Ilyenkor hét napig csakis kovásztalan kenyeret ehettek, ahogyan megparancsoltam nektek, és mindenki hozza elém a maga áldozatát. Amikor elém járultok, senki ne jöjjön üres kézzel!
16 Tartsátok meg az Aratás ünnepét, amikor az első termést betakarítod abból, amit a földedbe vetettél.
Tartsátok meg a Sátorok ünnepét ősszel, amikor végleg betakarítod és leszüreteled munkád gyümölcsét a mezőről és a kertekből.
17 Ezen a három ünnepen minden egyes férfi jelenjen meg a kijelölt helyen, az Örökkévaló Úr[b] előtt, hogy imádja őt!
18 Az áldozati állat vérét ne tedd az oltárra kovászos kenyérrel együtt! Az áldozati állatok zsíros részeit még aznap égesd el az oltáron, soha ne hagyd meg a következő napra!
19 Földed termésének legjavát mindig vidd be Istened, az Örökkévaló házába!
Kecskegida húsát soha ne főzd meg az anyja tejében!”
Utasítás Kánaán elfoglalására
20 „Nézd, elküldöm angyalomat, hogy előtted menjen, megőrizzen útközben, és bevezessen arra a földre, amelyet számotokra készítettem. 21 Vigyázz, hogy tisztelettel bánj vele, engedelmeskedj a szavának! Ne lázadj ellene, mert nem nézi el bűnös tetteiteket, hiszen az én nevem[c] lakik benne! 22 Ha engedelmeskedsz szavának, és megteszed mindazt, amit én mondok neked, akkor ellensége leszek ellenségeidnek, és ellenfele ellenfeleidnek.
23 Angyalom bevezet titeket arra a földre, amelyet most az emóriak, hettiták, perizziek, kánaániak, hivviek és jebúsziak birtokolnak, én pedig kiirtom ezeket a népeket.
24 De vigyázz, meg ne hajolj isteneik előtt, és ne imádd azokat! Ne kövesd azoknak a népeknek a vallásos szokásait! Bálványisteneiket teljesen pusztítsd el, és emlékköveiket törd össze!
25 Ti egyedül az Örökkévalót imádjátok, Isteneteket! Akkor meg fog áldani titeket bőséggel, enni-innivalóval, egészséggel, és eltávolít tőletek minden betegséget. 26 Nem lesz közöttetek meddő, sem aki elvetél, és hosszú élettel áldalak meg titeket.
27 Amerre vonultok, ott a nemzeteket megrémítem, hogy féljenek tőlem, és ne bántsanak titeket. Akik között átvonultok, azokat összezavarom, ellenségeiteket pedig megfutamítom. 28 Darazsakat[d] is küldök előttetek, amelyek kiűzik előletek arról a földről a hivvieket, kánaániakat és hettitákat. 29 De nem egy év alatt fogom kiűzni őket, mert akkor a lakatlan földön elszaporodnának a vadállatok. 30 Fokozatosan űzöm el őket, hogy legyen időtök benépesíteni és birtokba venni a földet.
31 Nektek adom azt a földet a Vörös-tengertől a filiszteusok tengeréig,[e] és a déli sivatagtól az Eufrátesz folyóig. Annak a földnek lakóit a hatalmatokba adom, és kiűzitek őket onnan.
32 De vigyázzatok, ne kössetek szövetséget se velük, se isteneikkel! 33 Ne engedjétek, hogy azok a népek megmaradjanak országotokban! Ha ezt mégis megengeditek nekik, akkor arra fognak csábítani benneteket, hogy vétkezzetek ellenem. Vigyázzatok! Ha isteneiket fogjátok imádni, akkor bizony csapdába kerültök!”
A kánai lakodalom
2 Két nappal később lakodalom volt a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is részt vett. 2 Meghívták Jézust és a tanítványait is. 3 A lakodalom közben elfogyott a bor, s ekkor Jézus anyja szólt a fiának: „Nincs több boruk!”
4 Jézus azonban ezt válaszolta: „Mi közünk nekünk ehhez? Nem jött még el az én időm.”
5 Jézus anyja mégis szólt a szolgáknak: „Akármit mond nektek, tegyétek meg!”
6 Volt ott hat nagyméretű, kőből készült víztartó, amelyet a zsidók a szertartásos tisztálkodáshoz[a] szoktak használni. Ezekbe egyenként kb. 80–120 liter víz fért.
7 Jézus szólt a szolgáknak: „Töltsétek meg az edényeket vízzel!” Azok pedig színig töltötték a víztartókat.
8 Azután Jézus mondta nekik: „Merítsetek belőle, és vigyétek a násznagynak!”
A szolgák így is tettek. 9 A násznagy megkóstolta a borrá változott vizet. (Ő nem tudta, honnan van a bor, de a szolgák, akik hozták, tudták.) Akkor a násznagy odahívta a vőlegényt, 10 és azt mondta neki: „Mindenki a legjobb bort szolgálja fel először, és amikor a vendégek már részegek, akkor hozzák az olcsó bort. Te meg mostanáig tartogattad a legjobb borodat?”
11 Jézus jelei és csodái közül ez volt az első, amelyet a galileai Kánában mutatott meg. Kézzelfoghatóan megmutatta a dicsőségét, a tanítványai pedig hittek benne.
12 Ezután Kapernaumba ment anyjával, testvéreivel és tanítványaival együtt, és ott maradtak néhány napig.
Jézus kikergeti a kereskedőket a Templomból(A)
13 Közeledett már a júdeaiak páska ünnepe, ezért Jézus felment Jeruzsálembe. 14 Látta, hogy a Templom udvarában marhákat, juhokat, galambokat árulnak, és pénzváltók ülnek az asztalaiknál. 15 Ekkor felragadott néhány kötelet, azokat marokra fogta, mint egy korbácsot, és kizavarta a kereskedőket a Templom területéről, a juhokkal és a marhákkal együtt. A pénzváltók pénzét szétszórta, és asztalaikat felborította. 16 A galambárusoknak is mondta: „Ki innen! Vigyétek el ezeket! Ne tegyétek Atyám házát piactérré!”
17 Tanítványainak eszébe jutott, hogy az Írás ezt mondja:
„Templomod iránti féltékeny, szenvedélyes szeretet emészt engem.”[b]
18 Egyes júdeaiak, ezt mondták Jézusnak: „Mutass nekünk valami csodás jelet annak bizonyítására, hogy jogod van ilyeneket tenni!”
19 Jézus ezt felelte: „Romboljátok le ezt a templomot, és én három nap alatt újra felépítem!”
20 Erre azok így válaszoltak: „Negyvenhat évig építették a Templomot, te meg három nap alatt újjáépítenéd?!”
21 De nem értették meg, hogy Jézus nem a Templom épületeiről, hanem a saját testéről beszélt. 22 Később, már Jézus feltámadása után, tanítványai visszaemlékeztek mindarra, amit ekkor mondott, és hittek az Írásban és Jézus szavaiban.
23 Amíg Jézus Jeruzsálemben volt a páska ünnepén, sokan hittek és bíztak benne, mert látták a csodákat, amelyeket tett. 24 Ő azonban nem bízta magát rájuk, mert ismerte őket. 25 Nem volt szüksége rá, hogy valaki megmondja neki, mi van az emberekben, mert eleve jól ismerte mindegyiküket.
41 Jób, nézd csak a Leviátánt![a]
Kihúzhatod-e horoggal a vízből, mint a halat?
Nyelvét lekötözheted-e kötéllel?
2 Orrába tennél-e karikát, s kötelet,
vagy horgot az állába, hogy azzal vezesd?
3 Gondolod, hogy könyörögni fog neked?
Vagy hízelegve kérlel, hogy engedd szabadon?
4 Azt hiszed, megegyezhetsz vele,
talán szolgádnak fogadod örökre?
5 Vagy játszanál vele, mint egy kismadárral,
megkötnéd, hogy gyermekeid pórázon vezessék?
6 Talán eladnád a halászoknak,
hogy alkudozzanak fölötte a piacon?
Vagy feldarabolnád, hogy
szétosszad a kereskedők között?
7 Döfhetsz-e a hátába lándzsákat,
vagy a fejébe szigonyt?
8 Ha megpróbálod,
többé esélyed sem lesz harcolni vele!
Gondold meg, mi történne veled!
9 Aki megtámadja, halálosan téved,
már a puszta látványától is összerogy a vakmerő!
10 Ki olyan bátor és bolond,
hogy a Leviátánt megharagítsa?
Akkor hát, kicsoda merne velem szembeszállni?
11 Kicsoda adott nekem előbb,
hogy én tartozzam neki?!
Hiszen minden az enyém az ég alatt!
12 Nézd a Leviátán lábait,
nézd hatalmas erejét, formáját,
az egész milyen tökéletes!
13 Ki foszthatja meg a páncéljától?
Ki tudná átdöfni kettős pajzsait?
14 Hatalmas állkapcsát ki feszítheti fel?
Fogai milyen rémületesek!
15 Hátát erős pajzsok sora védi,
összekapcsolva szorosan és szilárdan,
16 oly tökéletesen, hogy még
levegő sem jut közéjük.
17 Egyik a másikhoz annyira jól illik,
erősen kapcsolódnak, szét nem választhatók.
18 Mikor a Leviátán tüsszent,
mintha villám lobbanna fel,
szeme úgy ragyog, mint a hajnal fénye.
19 Lángnyelvek csapnak ki szájából,
torkából tüzes szikrák szállnak.
20 Orrából füst száll a magasba,
mint forró fazékból a gőz.
21 Lehelete meggyújtja a szenet,
szájából láng lövell.
22 Nyakán az erő nyugszik,
orra előtt rettegés ugrál.
23 Testének részei úgy összetartanak,
mintha egyben öntötték volna, oly szilárd.
24 Szíve kemény, mint a szikla,
mint az alsó malomkő, oly kemény.
25 Mikor a Leviátán felkel,
még a hatalmasok is remegnek,
mikor farkával csapkod,
elfutnak a hősök is.
26 Ha eltalálja is a fegyver, nem árt neki,
lepattan róla kard, nyíl és lándzsa.
27 Annyiba veszi a vasat, mint a szalmaszálat,
a rezet, mint a korhadt fát.
28 Nyílvesszők meg nem futamítják,
lepattannak páncéljáról a parittyakövek,
29 a buzogány sem árt neki jobban, mint egy pihe,
a felé süvítő dárdát csak neveti.
30 Hasán a pikkelyek, mint éles cserépdarabok,
felkavarja az iszapot, mint a szeges borona.
31 Nyomában fortyog a mélység, mint fazék a tűz fölött,
bugyborékol a tenger, mint forró olaj.
32 Fehér tajtékot hagy maga után a vízen,
azt hinnéd, megőszült a tenger mögötte.
33 Nincs hozzá hasonló az állatok között,
mert Isten úgy teremtette, hogy senkitől se féljen!
34 Bátran szembenéz mindenkivel,
ő a király minden büszke állat fölött!”
Védekezés a hamis apostolok ellen
11 Kérlek, viseljetek el tőlem egy kis „bolondságot” — sőt, engem is! 2 Isten szenvedélyes, féltő szeretetével szeretlek benneteket, mivel a Vőlegény számára akarlak titeket felkészíteni, ahogyan a menyasszonyt[a] eljegyzik. Igen, én „eljegyeztelek” benneteket Krisztusnak, és arra törekszem, hogy úgy állítsalak elé, mint tökéletes menyasszonyát. 3 Attól félek azonban, hogy a gondolataitok eltávolodnak a Krisztus iránti egyenességtől és őszinte odaadástól. Ez történt akkor régen Évával is, amikor a „Kígyó”, vagyis a Sátán ravaszul félrevezette — és ez megtörténhet veletek is! 4 Mert látom, hogy amikor egy idegen megy hozzátok, őt szívesen fogadjátok! Amikor közöttetek „másféle” Jézust hirdet, mint akit mi hirdettünk nektek — azt is elfogadjátok! Ha másféle szellemet vagy „másfajta örömüzenetet” kínál fel nektek, mint amit mi — azt is befogadjátok!
5 Pedig — úgy gondolom — semmivel sem vagyok alábbvaló azoknál a híres „szuper-apostoloknál”! 6 Lehet, hogy nem vagyok képzett a szónoklás művészetében, de ismeret és tudomány dolgában nem maradok el tőlük — ezt már minden tekintetben bizonyítottam előttetek.
7 Ingyen hirdettem nektek Isten örömüzenetét, és megaláztam magam, hogy ti legyetek fontosak. Talán rosszul tettem?! 8 Más helyi gyülekezetektől elfogadtam a pénzbeli támogatást, hogy titeket ingyen szolgálhassalak. 9 Amikor pedig nálatok voltam, és szükségem volt valamire, nem szóltam senkinek. A Macedóniából jött testvérek azonban támogattak az adományaikkal. Így nem voltam a terhetekre, de nem is leszek ezután sem. 10 Akhája egész tartományában senki sem veheti el tőlem ezt a dicsekedést! Ezt úgy mondom, mint akiben Krisztus igazsága lakik. 11 Mit gondoltok, miért nem akartam elfogadni tőletek semmit? Talán azért, mert nem szeretlek benneteket?! Dehogyis! Isten jól tudja, mennyire szeretlek titeket.
12 De továbbra is ezt fogom tenni, hogy elvegyem a dicsekvés lehetőségét azoktól „apostoloktól”, akik el akarják elhitetni veletek, hogy az ő munkájuk is ugyanaz, mint a miénk. 13 Mert ezek hamis apostolok! Csalók, akik becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők Krisztus apostolai. 14 De ez nem is csoda, hiszen maga a Sátán is elhiteti az emberekkel, hogy ő a világosság angyala.[b] 15 Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit a tetteik szerint megérdemelnek.
Pál szenvedései és „dicsekedése”
16 Megint csak azt mondom, hogy senki se tartson engem bolondnak! Ha mégis annak gondoltok, akkor fogadjatok el így, hadd dicsekedjek egy kicsit, mint a bolondok! 17 Ezt most nem úgy mondom, mintha az Úr szólna, hanem úgy, mintha a dicsekedés miatt valóban bolond lennék. 18 Sokan dicsekednek emberi módon, hadd dicsekedjek hát én is! 19 Hiszen ti olyan bölcsek vagytok, hogy eltűritek a bolondokat. 20 Igen, eltűritek, ha valaki szolgáivá tesz benneteket. Eltűritek, ha kihasznál, élősködik, vagy uralkodik rajtatok, ha azt hiszi, hogy sokkal különb nálatok. Eltűritek még azt is, ha pofon üt titeket. 21 Szégyenkezve mondom, hogy mi „túl gyengék” voltunk, hogy ilyen dolgokat tegyünk veletek!
Ha valaki merészel dicsekedni, akkor én is dicsekedni fogok! Úgy mondom ezt, mintha bolond lennék. 22 Ha ezek a hamis apostolok héberek[c] — hát, én is az vagyok! Izráel népéhez tartoznak? — én is! Ábrahám leszármazottjai? — én is az vagyok! 23 Ha ők Krisztus szolgái, én még inkább az vagyok! (Milyen bolond dolog így dicsekedni!) Hiszen többet dolgoztam, mint ők! Többször zártak börtönbe, többször korbácsoltak meg, többször forogtam halálos veszedelemben, mint ők.
24 A zsidóktól ötször kaptam 39 korbácsütést, 25 háromszor bottal vertek meg, egyszer megköveztek, háromszor szenvedtem hajótörést, egy éjszakát és egy napot hányódtam a tenger hullámain. 26 Folyton úton vagyok, sokszor voltam veszélyes helyzetekben: folyókon, rablók között, a saját népem között, a nem zsidók között, városban, pusztában, tengeren és hamis testvérek között.
27 Sokat fáradoztam és vesződtem, gyakran átvirrasztottam az éjszakát, éheztem és szomjaztam, sokszor nem volt mit ennem, sokszor fáztam, vagy nem volt ruhám. 28 A külső bajok és nehézségek mellett állandóan hordozom az összes helyi gyülekezet gondját-baját. 29 Ha valaki a testvérek között erőtlen, én is viselem a gyengeségét! Ha valaki vétkezik, vele együtt engem is éget a szégyen!
30 Ha már dicsekednem kell, akkor a gyengeségeimmel dicsekszem. 31 Az Úr Jézus Istene és Atyja, aki örökké áldott, tudja, hogy igazat mondok.
32 Amikor Damaszkusz városában voltam, el akartak fogni. Ezért Aretász király helytartója őriztette a várost. 33 Akkor az ablakon keresztül egy kosárban leeresztettek a városfalon kívülre, és így menekültem meg a kezéből.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center