Book of Common Prayer

Dávid zsoltára.

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára.

Ajin

Pe

Cádé

Az összegyűjtés ígérete

¹⁴ Akkor az Örökkévaló szava érkezett hozzám: ¹⁵ „Ember fia! A rokonságodról, a testvéreidről és Izráel egész elűzött népéről, akik most a száműzetésben éltek, ezt mondják azok, akik Jeruzsálemben laknak: »Ők már messzire eltávolodtak az Örökkévalótól és ettől a földtől, ezért az Örökkévaló nekünk adta Izráel földjét — ez most már a mi birtokunk.«

¹⁶ Te viszont ezt feleld: Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: »Igaz, hogy messzire hajítottam el őket, idegen népek közé. Valóban szétszórtam őket a messzi országokba. Mégis, én magam vagyok a templom a számukra — arra az időre, amíg idegen földön laknak.« ¹⁷ Ezt mondja Uram, az Örökkévaló: »Izráel népe, én magam foglak összegyűjteni a népek közül, egybegyűjtelek benneteket a messzi földekről, ahová szétszóródtatok, és visszaadom nektek Izráel földjét!

¹⁸ Amikor majd hazatértek, elpusztítotok minden utálatos és gyalázatos bálványt, amely most e földön található. ¹⁹ Akkor majd egy szívet adok nektek, és új szellemet adok belétek, eltávolítom belőletek a kőszívet, és a helyébe valódi hús-szívet adok, ²⁰ hogy engedelmeskedjetek törvényeimnek és parancsaimnak, s hogy azok szerint éljetek. Akkor lesztek népemmé, én pedig Istenetekké. ²¹ De azoknak, akiknek szíve az utálatos bálványokhoz ragaszkodik, és akik undorító bálványaikat követik, megfizetek tetteik szerint — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.«”

Az Örökkévaló dicsősége elhagyja Jeruzsálemet

²² Ekkor a kerubok kiterjesztették szárnyaikat, és felszálltak. A kerekek is mellettük repültek. Izráel Istenének dicsősége a kerubok fölött foglalt helyet. ²³ Az Örökkévaló dicsősége felemelkedett, elhagyta a várost, majd megállt a hegy^[a] tetején, amely a várostól keletre fekszik. ²⁴ Engem pedig felemelt a Szellem, és visszavitt Káldeába^[b], a száműzöttek közé. Mindezt látomásban láttam, amelyet Isten Szellemétől kaptam. Itt ért véget ez a látomás. ²⁵ Azután mindent elmondtam a száműzötteknek, amit az Örökkévaló a látomásban mutatott.

Melkisédek és Ábrahám

7 Ez a Melkisédek Sálem királya és a Magasságos Isten papja volt. Ábrahám éppen hazafelé tartott abból a csatából, amelyben több királyt is legyőzött. Ekkor találkozott Melkisédekkel, aki megáldotta őt, ² Ábrahám pedig neki adta a hadizsákmánya tizedrészét.

Melkisédek neve kettős jelentésű. Először is: „igazságosság királya”, azután „Sálem királya”, vagyis „békesség királya”. ³ Apjáról, anyjáról, vagy származásáról semmit sem tudunk.^[a] Életének sem a kezdete, sem a vége nem ismert. Akárcsak Isten Fia, Melkisédek is örökké pap marad.

⁴ Látjátok hát, milyen hatalmas ez a Melkisédek, hogy még Ábrahám ősapánk is neki adta a hadizsákmánya tizedét! ⁵ A Törvény azt parancsolja, hogy Izráelben a papok — Lévi utódai — szedjenek tizedet a néptől, vagyis saját testvéreiktől, akik szintén Ábrahám utódai. ⁶ Melkisédek nem volt Lévi utóda, mégis tizedet kapott Ábrahámtól, és megáldotta őt — azt, aki Istentől ígéreteket kapott. ⁷ Pedig nyilvánvaló, hogy aki áld, hatalmasabb annál, akit megáld.

⁸ Izráelben a papok, akik a tizedet kapják a többiektől, maguk is halandó emberek. Melkisédekről viszont azt mondja az Írás, hogy örökké él. ⁹ Úgy is mondhatnánk, hogy a tizedet szedő Lévi Ábrahámon keresztül tizedet adott Melkisédeknek. ¹⁰ Hiszen, amikor Ábrahám Melkisédekkel találkozott, Lévi még meg sem született, hanem Ábrahám testében volt.

¹¹ A Törvényt Isten a lévita papsággal^[b] együtt adta a népnek. De ezen az úton a szellemi tökéletességet nem lehet elérni. Ezért volt szükség arra, hogy egy teljesen másféle pap jöjjön el. Ez az új pap pedig Melkisédek rendjéből, és nem Áron rendjéből való! ¹² Ha pedig a papság rendszere megváltozik, akkor vele együtt a Törvény is megváltozik — legalábbis a papságra vonatkozó része. ¹³ Jézus Krisztus, akiről beszélünk, nem Lévi törzséből származott, hanem egy másikból, amelyből senki sem végzett papi szolgálatot az oltárnál. ¹⁴ Mert nyilvánvaló, hogy Urunk, Jézus, Júda törzséből származott. Mózes pedig semmit nem mondott Júda törzsével kapcsolatban a papokról.

Jézus is főpap, Melkisédek rendje szerint

¹⁵ Még világosabb, hogy milyen nagy változást is jelentett mindez, amikor Jézus — a Melkisédekhez hasonló, másfajta pap — megjelent. ¹⁶ Jézus ugyanis nem az emberi származása alapján lett pap, hanem a benne lévő elpusztíthatatlan élet hatalma által. ¹⁷ Hiszen róla ezt mondja az Írás: „Örökké pap vagy, Melkisédek rendje szerint.”^[c]

Láttam a Sátán bukását

¹⁷ Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért, azt mondták Jézusnak: „Uram, még a gonosz szellemek is engedelmeskednek, amikor a nevedben rájuk parancsolunk!” ¹⁸ Jézus erre így felelt: „Láttam a Sátán bukását, ahogy a Mennyből lezuhant, mint a villám! ¹⁹ Figyeljetek rám! Igaz, hogy hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon tapossatok, s ez a hatalom nagyobb, mint az ellenség minden ereje, és semmi sem árthat nektek. ²⁰ De mégse annak örüljetek, hogy a gonosz szellemek engedelmeskednek nektek, hanem annak, hogy a nevetek fel van írva a Mennyben!”

Jézus hálát ad az Atyának^(A)

²¹ Akkor Jézus a Szent Szellem által ujjongott, örült, és így dicsérte Istent: „Dicsőítelek, Atyám, Menny és Föld Ura, hogy ezeket elrejtetted a bölcsek és okosak elől, de megmutattad azoknak, akik olyanok, mint a kisgyermekek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak!

²² Atyám mindent átadott nekem. Senki más nem ismeri a Fiút igazán, csak az Atya — ahogyan az Atyát is csak a Fiú ismeri igazán, és azok, akiknek a Fiú kijelenti őt.”

²³ Amikor maguk között voltak, a tanítványokhoz fordult: „Boldogok és áldottak vagytok, hogy ezeket láthatjátok! ²⁴ Mert mondom nektek: sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látták; és szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallották.”