Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Book of Common Prayer

Daily Old and New Testament readings based on the Book of Common Prayer.
Duration: 861 days
Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)
Version
Zsoltárok 89

Az ezráhi Étán tanítása.

89 Az Örökkévaló szeretetéről
    és kegyelméről énekelek örökké!
Nemzedékről nemzedékre
    hirdetem hűségedet, Uram!
Azt mondom: szereteted örökké tart,
    hűséged oly szilárd, mint a Menny!
Azt mondtad:
    „Szövetséget kötöttem választottammal,
    megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
örökké megerősítem fiaidat[a]
    örökre állandóvá teszem királyságodat.” Szela

Még a Menny is dicsér téged, Örökkévaló,
    csodálatos dolgaidért!
A szentek közösségében is csodálnak téged
    hűségedért!
Senki sem hasonlítható hozzád
    még a Mennyben sem, Örökkévaló!
Még a hatalmas erejű angyalok között
    sincs hozzád fogható!
A szentek gyűlésében is az Örökkévaló az,
    akit mindenki tisztel és fél!
Félelemmel csodálják az Örökkévalót mind,
    akik körülötte vannak!
Örökkévaló, Seregek Ura és Istene,
    kicsoda olyan erős, mint te?
Hatalmas Isten![b]
    Hűséged körülvesz téged!
Uralkodsz a dühöngő tengereken,
    s lecsendesíted viharos hullámait,
10 összetörted Ráhábot,
    erős karoddal szétszórtad
    ellenségeid seregét!

11 A Mennyekben és a Földön minden a tiéd,
    hiszen az egész világot kezed teremtette,
    s mindent, ami benne van!
12 Északtól délig mindent kezed alkotott!
    A Tábór és Hermón hegye is
    táncolva énekel örömében, ha nevedet hallja!
13 Milyen erős a karod!
    Milyen hatalmas vagy, milyen erős a kezed!
    Jobb karod magasra emelted!
14 Királyi trónod alapja igazságosság és jogosság,
    hűséges szeretet jár előtted!

15 Áldott az a nép,
    amely örömében hozzád kiált, Örökkévaló!
    Boldogok, akik arcod világosságában élnek!
16 Nevedben örvendeznek egész nap,
    jóságod és igazságosságod felemeli őket,
17     mert te vagy erejük dicsőséges forrása!
Hatalmunk folyton növekszik,
    mert szeretsz bennünket!
18 Örökkévaló, te vagy Védelmezőnk!
    Izráel Szentje a Királyunk!

19 Te mondtad egykor látomásban hűséges szolgáidnak:
    „Megerősítettem a vitéz harcost,
    felemeltem, akit a nép közül választottam.
20 Megtaláltam szolgámat, Dávidot,
    szent olajommal királlyá kentem fel őt.
21 Kezem állandóan segíti,
    karom erősíti,
22 hogy ellensége le ne győzhesse,
    a gonoszok el ne nyomhassák.
23 Ellenségeit összetöröm,
    gyűlölőit szétzúzom előtte!
24 Hűségem és szeretetem állandóan kíséri,
    nevem hatalma által növekszik ereje, uralma.
25 Kezére bízom a tengert,
    uralmát kiterjesztem a folyókra.
26 Azt mondja nekem: »Édesapám vagy, Istenem,
    Kősziklám és Szabadítóm!«
27 Én pedig elsőszülött fiammá teszem,
    elsővé a Föld királyai között.
28 Kegyelmem örökre állandó lesz iránta,
    szövetségem meg nem változik.
29 Családját is örökre állandóvá teszem,
    királysága örökké tart, mint a Menny.

30 Ha utódai eltérnek törvényemtől,
    s nem engedelmeskednek parancsaimnak,
31 ha rendelkezéseimet nem tartják meg,
    és nem utasításaim szerint élnek,
32 akkor vesszővel megfenyítem őket vétkeikért,
    és csapásokkal bűneikért,
33 de jóindulatom és szeretetem
    nem vonom meg Dávidtól.
    Hűséges maradok hozzá!
34 Vele kötött Szövetségem nem töröm meg,
    nem vonom vissza, amit igértem.
35 Megesküdtem saját szentségemre,
    amely változhatatlan,
    nem csaphatom be Dávidot:
36 Dávid utódai soha el nem fogynak,
    királyi uralma előttem örökké megmarad,
    mint a Nap az égen!
37 Bizony, örökre megerősítem őt,
    mint a Holdat!
Mindez oly biztos, mint a Menny,
    amely tanúm erre a Szövetségre!” Szela

38 Istenem, te mégis megharagudtál felkent királyodra,
    megvetetted és elhagytad őt!
39 Megvetetted szolgáddal kötött szövetséged,
    királyi koronáját a porba dobtad!
40 Lerontottad városának falait,
    erős városait romba döntötted.
41 Aki csak arra jár, mind fosztogatja,
    a szomszéd népek kigúnyolják és megvetik.
42 Istenem, királyod ellenségeit segítetted győzelemre,
    támadóinak szereztél örömet.
43 Királyod kardjának erejét elvetted,
    a harcban nem segítetted.
44 Véget vetettél dicsőségének,
    trónját földig romboltad.
45 Megrövidítetted a király ifjúságának napjait,
    szégyenbe borítottad. Szela

46 Örökkévaló, meddig tart még ez?
    Örökre elrejtőzöl előlünk?
    Meddig ég haragod tüze ellenünk?
47 Emlékezz, milyen rövid az ember élete!
    Milyen mulandónak teremtettél bennünket!
48 Kicsoda élhet örökké,
    hogy ne lásson halált soha?
A halál hatalmától
    ki tudja lelkét megmenteni? Szela

49 Uram, hol van korábbi szereteted?
    Hiszen megígérted Dávidnak,
    hogy hűséges leszel utódaihoz!
50 Nézd, Uram, mennyi szégyent
    kell szolgáidnak elszenvedniük!
Lásd meg, hogyan gyaláznak
    minket ellenségeink!
51 Nézd, Örökkévaló, hogyan gúnyolják
    felkent királyod minden lépését!

52 Áldott legyen az Örökkévaló örökké!
    Ámen, ámen!

Ezékiel 4

Prófécia Jeruzsálem ostromáról

„Ember fia! Fogj egy téglát, állítsd magad elé, és karcold rá egy város képét, Jeruzsálemét! Azután tégy úgy, mintha ostromolnád a várost! Vedd körül az ellenséges sereg táborával, építs körülötte sáncot, állíts fel faltörő kosokat[a] Jeruzsálemmel szemben! Majd fogj egy vasserpenyőt, és tedd azt a város és az arcod közé! Arcodat fordítsd a város ellen, vedd körül, és ostromold meg! Figyelmeztető jel ez Izráel egész népének.

4-5 Azután feküdj a bal oldaladra, és maradj úgy! Vedd magadra Izráel északi királyságának a bűneit! Addig fogsz a bal oldaladon feküdni, amíg viselned kell a bűneiket: 390[b] napig. Mert én határoztam meg bűneik súlya szerint az évek számát, és én nehezítettem rád bűneiket, hogy viseld azokat. Egy évet egy napnak számítottam neked. Így kell viselned Izráel királyságának bűneit.

Amikor ez az idő letelt, fordulj a jobb oldaladra, és maradj úgy 40 napig! Ezúttal Júda királyságának vétkeit kell viselned. Egy évet egy napnak számítottam neked.

Tehát irányítsd a tekinteted Jeruzsálemre, nyújtsd ki meztelen karodat a tégla fölé, mintha ostromolnád, és prófétálj Jeruzsálem ellen! Nézd, megkötözlek, hogy ne fordulhass egyik oldaladról a másikra, amíg be nem fejezed Jeruzsálem jelképes ostromát.[c]

Szerezz magadnak különféle magokat, és abból készítsd el mindennapi kenyeredet! Készíts elő búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt — tedd ezeket egy edénybe, és ebből készíts magadnak kenyeret! Amíg az oldaladon fekszel 390 napig, csak az ebből készült kenyeret edd! 10 De ebből is csak 20 sékel[d] súlyú kenyeret ehetsz naponta. Ezt oszd be az egész napra! 11 Vizet is csak mérték szerint ihatsz: naponta a hin[e] egyhatod részét. Ezt is be kell osztanod! 12 Minden nap készítsd el az aznapi kenyéradagodat! Úgy készítsd el, ahogyan az árpakenyeret szokták, és szárított emberi ganéj tüzénél süsd meg az emberek szeme láttára!” 13 Azután azt mondta az Örökkévaló: „Izráel népe is így fogja enni tisztátalan kenyerét az idegen népek között, ahová kiűzöm őket földjükről!”

14 Akkor felkiáltottam: „Jaj, Uram, Örökkévaló! Még sohasem szennyeztem be magam tisztátalan étellel! Gyermekkorom óta sohasem ettem olyan ételt, amelyet a Törvény szerint nem szabad megenni. Nem ettem olyan állat húsát, amely betegség miatt pusztult el, vagy amelyet vadállat szaggatott szét.”

15 Erre Isten így válaszolt: „Jól van, megengedem, hogy emberi ganéj helyett szárított marhatrágyán süsd meg a kenyeredet”.

16 Azután ezt mondta: „Ember fia, eddig elláttam Jeruzsálemet élelemmel, de most elveszem a kenyeret a kezükből. Csak nagyon szűkösen jutnak majd kenyérhez, és épp hogy csak éhen-szomjan nem halnak. Félve eszik azt a keveset is, és aggódni fognak a víz miatt is. Nagyon be kell osztaniuk, ami kevés élelmük és vizük marad a városban. 17 Mivel nagyon kevés kenyerük és vizük marad, rémülten nézik egymást, amint sorra elsorvadnak és meghalnak a gonoszságaik miatt.”

Zsidókhoz 6:1-12

Ezért hagyjuk el a Krisztusról szóló alapvető tanításokat, és igyekezzünk szellemileg felnőtté válni! Ne kezdjük el újra elölről az abc-t: az elemi tanítást az Istenben való hitről és a gonosz dolgok elhagyásáról, a bemerítkezésekről, a kézrátételről,[a] a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről! Tovább kell mennünk, és komolyabb tanításokkal kell foglalkoznunk. A továbbiakban ezt is fogjuk tenni, ha Isten megengedi.

4-6 Ha valaki elhagyja Krisztus útját, vajon visszatérhet-e hozzá megint? Olyanokról beszélek, akiket az igazság egyszer már megvilágosított, meg is ízlelték ajándékát, megkapták a Szent Szellemet, hallották Isten beszédét, megtapasztalták a következő korszak erejét, azután mégis elhagyták Krisztus útját. Ezek szinte ismét megfeszítik Isten Fiát, és szégyent hoznak rá az emberek előtt. Vajon az ilyen emberek ezután ismét visszatérhetnek Istenhez? Nem, ez lehetetlen!

Vannak, akik olyanok, mint a termőföld, amely beissza a gyakran ráhulló esőt, és hasznos növényeket terem azoknak, akik megművelik — ők áldást kapnak Istentől. Mások viszont olyanok, mint az a föld, amely folyton csak töviseket és gazt terem. Az ilyen föld haszontalan, átkot érdemel, és végül a tűz égeti meg.

Ezzel figyelmeztetni szeretnélek benneteket, kedves testvéreim, de biztos vagyok benne, hogy rátok jobb dolgok várnak, és azok közé tartoztok, akik üdvözülni fognak. 10 Mert Isten nem igazságtalan, hogy elfelejtkezzen a munkátokról. Nem felejti el azt a szeretetet sem, amellyel iránta vagytok, és amellyel segítettétek, és ma is segítitek népét. 11 Azt kívánjuk, hogy mindannyian szorgalmasan végezzétek ezt a munkát, egész életetekben. Így azután meg is fogjátok kapni, amiben most reménykedtek! 12 Ne legyetek lusták! Azokat kövessétek, akik hittel és türelemmel végül megkapták, amit Isten ígért nekik!

Lukács 9:51-62

Jézust nem fogadják be a samáriaiak

51 Amikor közeledett az idő, hogy visszatérjen a Mennybe, Jézus szilárdan elhatározta, hogy felmegy Jeruzsálembe. 52 Követeket küldött maga előtt egy samáriai faluba, hogy ott szállást készítsenek neki. 53 A samáriaiak azonban nem akarták befogadni Jézust, mert Jeruzsálembe igyekezett. 54 Amikor ezt két tanítványa — Jakab és János — megtudta, megkérdezték Jézustól: „Uram, akarod-e, hogy a Mennyből tüzet parancsoljunk rájuk, hogy megégesse őket?”[a]

55 De Jézus feléjük fordult, határozottan figyelmeztette és helyreigazította őket.[b] 56 Ezután egy másik faluba mentek.

Jézus követése(A)

57 Útközben valaki ezt mondta Jézusnak: „Bárhová mész, én követlek téged!”

58 Ő így válaszolt: „A rókáknak van tanyájuk, az égi madaraknak is van fészkük, de az Emberfiának nincs hol lehajtania a fejét.”

59 Egy másiknak ezt mondta: „Csatlakozz hozzám, és legyél a tanítványom!” De az kérte: „Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat!”

60 Jézus ezt felelte: „Hagyd, hogy a halottak temessék el a saját halottaikat! Te pedig menj, és hirdesd Isten Királyságát!”

61 Másvalaki így szólította meg: „Követlek, Uram, de előbb hadd búcsúzzam el a családomtól!”

62 De Jézus így felelt: „Aki egyszer szántani kezd, azután mégis visszafordul, az nem alkalmas arra, hogy Isten Királyságában éljen!”

Hungarian Bible: Easy-to-Read Version (ERV-HU)

Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center