Print Page Options
Previous Prev Day Next DayNext

Book of Common Prayer

Daily Old and New Testament readings based on the Book of Common Prayer.
Duration: 861 days
Hungarian New Translation (NT-HU)
Version
Zsoltárok 105

Ének Izráel történetéről(A)

105 Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!

Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!

Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az URat!

Folyamodjatok az ÚRhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen!

Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire,

ti, Ábrahám utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott!

Ő, az ÚR, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései.

Örökké emlékezik szövetségére, az ezer nemzedéknek parancsolt igére,

amit Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött.

10 Jákób elé tárta, elrendelte, Izráelnek örök szövetségül:

11 Neked adom - mondta Kánaán földjét kiosztott örökségül!

12 Akkor még alig néhányan voltak, kevesen éltek ott mint jövevények.

13 Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez.

14 De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk:

15 Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!

16 Azután éhséget idézett elő a földön, eltörte a kenyér botját mindenütt.

17 De elküldött előttük egy embert, a rabszolgának eladott Józsefet.

18 Lábát bilincsbe szorították, őt magát vasra verték,

19 míg jóslata be nem teljesedett, és az ÚR szava igazolta őt.

20 Üzent érte a király, és szabadon engedte, a népek uralkodója kiengedte őt.

21 Úrrá tette palotájában, egész vagyonának kormányzójává,

22 hogy a vezetőket tetszése szerint oktassa, a véneket bölcsességre tanítsa.

23 Így került Izráel Egyiptomba, Jákób Hám országában tartózkodott.

24 Igen szaporává tette népét az ÚR, erősebbé ellenségeinél,

25 akiknek szívét megváltoztatta, hogy gyűlöljék népét, és bánjanak álnokul szolgáival.

26 Elküldte szolgáját, Mózest és Áront, akit kiválasztott.

27 Ezek csodálatos dolgokat vittek véghez köztük, csodákat Hám országában.

28 Sötétséget küldött, és sötét lett, mégis ellenálltak szavának.

29 Vizeiket vérré változtatta, és elpusztította halaikat.

30 Békák hemzsegtek földjükön, még a király szobáiban is.

31 Szavára bogarak jöttek, meg szúnyogok egész területükre.

32 Eső helyett jégesőt adott nekik, földjükre lángoló tüzet.

33 Elverte szőlőjüket és fügefájukat, összetörte határukban a fákat.

34 Szavára sáskák jöttek és számtalan szöcske.

35 Felfaltak országukban minden füvet, felfalták földjük termését.

36 Végül megölt országukban minden elsőszülöttet, férfierejük első termését.

37 Őket pedig kihozta, megrakva ezüsttel, arannyal, és törzseikben nem akadt botladozó.

38 Örültek kivonulásuknak az egyiptomiak, mert rettegés szállta meg őket miattuk.

39 Felhőt terített rájuk oltalmul, és tűzzel világított éjjel.

40 Kérésükre fürjeket hozott, és mennyei kenyérrel tartotta jól őket.

41 Megnyitotta a kősziklát, és ömlött a víz, folyó áradt a szomjú földön.

42 Mert emlékezett szent ígéretére, melyet szolgájának, Ábrahámnak tett,

43 és kihozta népét örvendezve, választottait vigadozva.

44 Pogányok országát adta nekik, nemzetek munkájának gyümölcsét örökölték,

45 hogy megtartsák rendelkezéseit, és megfogadják tanításait. Dicsérjétek az URat!

Ezékiel 18:1-4

Tanítás az egyéni felelősségről

18 Így szólt hozzám az Úr igéje:

Hogy mondhattok ilyen közmondást Izráel földjéről: Az apák ettek egrest, és a fiak foga vásott el tőle?!

Életemre mondom - így szól az én Uram, az Úr -, hogy nem fogjátok többé ezt a közmondást mondogatni Izráelben!

Mert minden lélek az enyém: az apák lelke is, meg a fiak lelke is az enyém. Annak a léleknek kell meghalnia, aki vétkezik.

Ezékiel 18:19-32

19 Ti ezt mondjátok: Miért nem bűnhődik a fiú is az apa bűne miatt? Ez a fiú törvény és igazság szerint él, minden rendelkezésemet megtartja és teljesíti, ezért élni fog.

20 Annak kell meghalnia, aki vétkezett. A fiú nem bűnhődik az apa bűne miatt, az apa sem bűnhődik fia bűne miatt. Az igaz azt kapja, amit igazságáért érdemel, a bűnös pedig azt kapja, amit bűnéért érdemel.

Isten kegyelmes a megtérőkhöz

21 De ha a bűnös megtér, és nem követi el többé vétkeit, hanem megtartja minden rendelkezésemet, törvény és igazság szerint él: akkor élni fog, nem hal meg.

22 Azok a vétkek, amelyeket elkövetett, nem maradnak emlékezetben. Azokért az igaz tettekért, amelyeket véghezvitt, élni fog!

23 Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az Úr -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen.

24 Ha pedig az igaz eltér az igazságtól, és álnokul él, elköveti azokat az utálatos dolgokat, amelyeket a bűnös ember szokott, az ilyen éljen-e? Igaz tettei, amelyeket azelőtt véghezvitt, nem maradnak emlékezetben. Hűtlenségéért, amelyre vetemedett, és vétkéért, amelyet elkövetett, meg fog halni!

25 Ti azt mondjátok: Nem következetes az Úr. Figyeljetek ide, Izráel háza! Én nem vagyok következetes? Inkább ti nem vagytok következetesek!

26 Ha az igaz eltér az igazságtól, álnokul él, és meghal: azért hal meg, mert álnokul élt.

27 Ha pedig a bűnös megtér, és nem követi el többé bűnét, hanem törvény és igazság szerint él, akkor megmenti az életét.

28 Ha belátásra jut, és megtér, és nem követi el vétkeit, élni fog, nem hal meg.

29 De Izráel háza azt mondja: Nem következetes az Úr. Én nem vagyok következetes, Izráel háza? Inkább ti nem vagytok következetesek!

30 Ezért mindenkit a maga tettei szerint ítélek meg, Izráel háza! - így szól az én Uram, az Úr. Térjetek meg, hagyjátok el vétkeiteket, akkor nem fogtok elbukni bűneitek miatt.

31 Hagyjatok fel vétkeitekkel, amelyeket elkövettetek, és újuljatok meg szívetekben és lelketekben! Miért halnátok meg, Izráel háza?

32 Hiszen nem kívánom a halandó halálát - így szól az én Uram, az Úr -, térjetek hát meg és éljetek!

Zsidók 7:18-28

18 Ugyanis egy korábbi parancsolat eltöröltetik, mivel erőtlen és használhatatlan,

19 mert a törvény semmit sem tett tökéletessé. Viszont egy jobb reménységet támaszt, amely által közeledünk Istenhez.

20 Azután: Jézus nem eskü nélkül lett főpappá - azok ugyanis eskü nélkül lettek papokká -,

21 hanem annak esküjével, aki így szólt hozzá: "Megesküdött az Úr, és nem bánja meg; te pap vagy örökké."

22 Ezért ő jobb szövetségnek lett a kezesévé.

23 És azok többen lettek papokká, mivel a halál nem engedte őket szolgálatban maradni;

24 ő viszont, mivel megmarad örökké, átruházhatatlanul viseli a papságot.

25 Ezért üdvözíteni tudja örökre azokat, akik általa járulnak Istenhez, hiszen ő mindenkor él, hogy esedezzék értük.

26 Mert ilyen főpap illett hozzánk: szent, ártatlan, szeplőtlen, aki a bűnösöktől elkülönített, és aki magasabbra jutott az egeknél.

27 Neki nincs szüksége arra, mint a főpapoknak, hogy napról napra előbb saját bűneikért mutassanak be áldozatot, azután a nép bűneiért. Ugyanis ezt egyszer s mindenkorra megcselekedte, amikor önmagát adta áldozatul.

28 Mert a törvény erőtlen embereket rendelt főpapokká, a törvény utáni eskü igéje pedig a Fiút, aki örökre tökéletes.

Lukács 10:25-37

Az irgalmas samaritánus

25 Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse őt, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"

26 Ő pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?"

27 Ő pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat."

28 Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz."

29 Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?"

30 Válaszul Jézus ezt mondta neki: "Egy ember ment le Jeruzsálemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik kifosztották, meg is verték, azután félholtan otthagyva elmentek.

31 Történetesen egy pap ment azon az úton, de amikor meglátta, elkerülte.

32 Hasonlóképpen egy lévita is odaért arra a helyre, és amikor meglátta, ő is elkerülte.

33 Egy úton lévő samaritánus pedig, amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta;

34 odament, olajat és bort öntött sebeire, és bekötötte azokat. Aztán feltette őt a saját állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta.

35 Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és azt mondta neki: Viselj rá gondot, és ha valamit még ráköltesz, amikor visszatérek, megadom neked.

36 Mit gondolsz, e három közül ki volt a felebarátja a rablók kezébe esett embernek?"

37 Ő így felelt: "Az, aki irgalmas volt hozzá." Jézus erre ezt mondta neki: "Menj el, te is hasonlóképpen cselekedj."

Hungarian New Translation (NT-HU)

Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society