Revised Common Lectionary (Complementary)
A zenészek vezetőjének. Dávidnak, az Örökkévaló szolgájának éneke, amelyet azon a napon szerzett, amikor az Örökkévaló megszabadította őt minden ellenségétől, még Saultól is. Ezt énekelte Dávid:
18 Szeretlek, Örökkévaló,
te vagy minden erőm forrása![a]
2 Az Örökkévaló az én Kősziklám
és erős kőváram!
Istenem a kősziklám,
hozzá menekülök!
Ő véd meg engem!
Benne van minden erőm,
ő vezet a győzelemre!
Ő a rejtekhelyem,
magasan fönn, a hegyeken.
3 Az Örökkévalóhoz kiáltok, aki dicséretre méltó,
és megszabadulok ellenségeimtől.
20 Megjutalmazott az Örökkévaló ártatlanságom szerint,
jóval fizetett kezeim tisztaságáért,
21 mert az Örökkévaló útjain jártam,
és nem vétkeztem Isten ellen.
22 Törvényeit mindig szem előtt tartottam,
parancsaitól el nem tértem.
23 Becsületesen és igazán éltem előtte,
a bűnöktől távol maradtam.
24 Meg is jutalmazott az Örökkévaló ártatlanságom szerint,
jóval fizetett kezeim tisztaságáért.
25 Istenem, aki hűséges,
ahhoz te is hűséges vagy!
Aki igaz,
ahhoz te is igaz vagy!
26 Aki jó és tisztaszívű,
ahhoz te is jó vagy és tisztaszívű!
De túljársz az eszén, és ellene állsz annak,
aki ravaszkodik!
27 Megszabadítod az alázatosakat,
de megalázod a büszkéket.
28 Örökkévaló, te gyújtod meg lámpámat,
te világítasz nekem a sötétben!
29 Veled együtt még az ellenséges seregen is áttörök!
Istenemmel minden akadályon átjutok!
30 Isten útja tökéletes!
Az Örökkévaló szava megbízható!
Pajzsa ő azoknak, akik benne bíznak!
31 Kicsoda Isten az Örökkévalón kívül?
Kicsoda Kőszikla Istenünkön kívül?
32 Istenem, te megerősítesz engem!
Tökéletessé teszed utamat!
Az Örökkévaló leteszi Sionban az alapkövet
14 Halljátok meg az Örökkévaló szavát, ti gúnyolódók, akik Jeruzsálemben e népet vezetitek! 15 Azt mondtátok:
„Szövetséget kötöttünk a halállal,
megegyeztünk a Seollal:
ha eljön a pusztító áradat,
minket ugyan el nem ér!
Mert a hazugság lesz a menedékünk,
elrejtőzünk a hamisságban.”
16 Ezért azt üzeni nektek az Örökkévaló Isten:
„Nézzétek! Én magam helyezek el
Sionban egy alapkövet.
Kipróbált ez a kő,
az épület drága sarokköve,
biztos alap, amely meg nem inog.
Aki benne bízik, nem csalódik soha.[a]
17 Erre építkezem,
az ítélet kezemben a mérőzsinór,
függőónom[b] az igazságosság.
De jégeső söpri el a hazugság-menedéket,
áradás sodorja el a hamisság-rejteket!
18 Szövetségetek a halállal mit sem ér,
egyezségetek a Seollal meg nem áll,
mert a pusztító áradat bizony elborít,
a földre tipor titeket is!
19 Valahányszor eljön az áradat,
elér benneteket!
Eljön minden reggel,
eljön délben, vagy éjjel.
Micsoda rettegés zuhan reátok,
amikor mindez beteljesül,
és végre megértitek!
20 Úgy jártok, mint a példázat mondja:
»Rövid az ágy, hogy kinyújtózz benne,
keskeny a takaró, hogy betakarjon.«”
21 Mert az Örökkévaló felkel, és harcolni fog,
mint egykor a Perácim-hegyen,
megharagszik, mint a Gibeon-völgyben,[c]
és szokatlan dolgot tesz.
Véghezviszi tervét,
amely mindenkit meglep.
22 Most azért ne gúnyolódjatok!
Különben köteleitek még szorosabbak lesznek,
mert hallottam, hogy Uram, a Seregek Ura
véglegesen határozott felőletek:
egész országotokra pusztulást rendelt,
visszavonhatatlanul!
Mire jó ez a pazarlás?(A)
6 Jézus Betániában, a leprás Simon házában vendégeskedett. 7 Amikor helyet foglalt az asztalnál, odalépett hozzá egy asszony, aki alabástrom edényben drága illatszert hozott magával, és azt Jézus fejére öntötte.
8 Ezt látva a tanítványok bosszankodtak, és azt mondták: „Mire jó ez a pazarlás?! 9 Ezt a drága illatszert jó áron el lehetett volna adni, a pénzt meg a szegények között szétosztani!”
10 Jézus észrevette, miről beszélnek, és ezt kérdezte: „Miért bántjátok ezt az asszonyt, hiszen jót tett velem? 11 Szegények mindig lesznek köztetek,[a] de én nem leszek mindig veletek. 12 Amikor rám öntötte ezt az illatszert, azzal már a temetésre készítette elő a testemet. 13 Igazán mondom nektek: az egész világon, ahol csak hirdetni fogják az örömüzenetet, azt is elmondják majd, amit ez az asszony tett, és emlékezni fognak rá.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center