Revised Common Lectionary (Complementary)
Dávidé.
138 Teljes szívvel dicsérlek, Örökkévaló,
dicséretet éneklek neked az istenek előtt!
2 Imádlak téged szent Templomodban,
dicsérem neved hűségedért és kegyelmedért!
Dicsérlek, mert felemelted neved és beszéded
minden másnál magasabbra!
3 Mikor segítségért kiáltottam hozzád,
válaszoltál:
felbátorítottad lelkemet,
szívemben felkeltetted dicséreted énekét.
4 Dicsérnek téged a Föld összes királyai, Örökkévaló,
mikor hallják szavaidat!
5 Örömmel dicsérnek téged tetteidért,
és nagy dicsőségedért.
6 Milyen fenséges az Örökkévaló,
mégis törődik az alázatosokkal!
Jól ismeri a büszkéket is,
de távol marad tőlük.
7 Mikor veszélyek és bajok között kell járnom,
te tartod meg életem!
Kinyújtod karodat, és megvédesz
ellenségeim haragjától.
Bizony, jobb kezed megment tőlük!
8 Az Örökkévaló bosszút áll értem ellenségeimen,
hűséges szeretete örökké kísér!
Ne hagyj el Örökkévaló minket,
hiszen kezed alkotásai vagyunk!
15 Azon a napon, mikor sírba száll Asszíria — azt mondja Uram, az Örökkévaló —, meggyászoltatom őt a tengerekkel, bezárom fölötte a mélységes vizeket, elapasztom a folyókat, forrásaik kiszáradnak, még Libanon erdeje is gyászba öltözik, a mező fái pedig elepednek a szmjúságtól. 16 Zuhanása robajától a népek megremegnek, amikor a halottak országába hajítom Asszíriát — azok közé, akik a sírba szálltak. Megvigasztalódnak akkor a mélységben a többi fák, Éden összes fái, a legszebb libanoni cédrusok — mind, akiket a víz éltet. 17 Ezek is vele együtt szállnak a sírba, meg azok is, akiket fegyver ölt meg, Asszíria minden segítője és társa, s akik a népek közül árnyékában nyugodtak.
18 Lásd, Egyiptom, mennyi hatalmas fa nőtt Isten kertjében, Édenben! Melyik mérhető hozzád dicsőségben? Mégis az alvilágba hullasz alá a többi fával együtt, ott fogsz feküdni a körülmetéletlenek[a] között, a karddal megöltek között!
Bizony, ez lesz a sorsa a fáraónak, meg töméntelen seregének is!” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.
12 Mert mi nem akarunk versengeni ezekkel az önjelöltekkel, akik nem veszik észre, milyen ostobák, amikor a saját mércéjükhöz mérik magukat!
13 Mi azonban semmi mással nem dicsekszünk, csak azzal a munkával, amelyet Isten ránk bízott. Ebben azonban ti is benne vagytok, hiszen hozzátok is eljutottunk. 14 Mert mi nem lépjük át a megbízatásunk határait. Akkor léptük volna át, ha soha nem mentünk volna el hozzátok. De bizony elmentünk! Sőt, mi voltunk az elsők, akik a Krisztus örömhírét hozzátok vitték! 15 Csak arról beszélünk, amit magunk végeztünk, s nem dicsekszünk mások eredményeivel. Viszont abban reménykedünk, hogy hitetek megerősödésével ti is egyre jobban segíteni fogtok, hogy a szolgálatunk kiterjedjen. 16 Mert az a szándékunk, hogy a városotokon túli vidékeken is hirdessük az örömüzenetet. Semmiképpen sem akarunk azonban olyan munkával dicsekedni, amelyet más végzett a maga területén. 17 Mert meg van írva: „Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjen!”[a] 18 Mert nem az a megbízható, aki önmagát ajánlgatja, hanem az, akit az Úr ajánl.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center