Revised Common Lectionary (Complementary)
8 Jóságos az Örökkévaló, és kegyelmes,
türelme hosszan tart, szeretete hatalmas!
9 Jóindulatú és nagylelkű mindenkihez,
irgalmas minden teremtményéhez!
14 Felemeli az Örökkévaló az elesetteket,
felsegíti az elnyomottakat!
15 Minden élő tőled várja ételét,
te pedig idejében adsz nekik!
16 Megnyitod kezed, enni adsz nekik,
megelégítesz minden élőt bőségesen!
17 Bizony, mind jó és igazságos, amit az Örökkévaló tesz!
Minden tette hűséges szeretetéből fakad!
18 Közel van mindenkihez, aki segítségül hívja őt,
aki tiszta szívből hozzá kiált!
19 Teljesíti azok kívánságát, akik tisztelik és félik őt,
meghallgatja segélykiáltásukat, és megsegíti őket.
20 Az Örökkévaló megvédi, akik szeretik őt,
de a gonoszokat elpusztítja.
21 Az Örökkévaló dicséretét hirdetem!
Szent nevét áldja örökké, aki él!
Ébredj föl, kelj föl, Jeruzsálem!
17 Ébredj föl!
Ébredj föl, kelj föl, Jeruzsálem,
aki az Örökkévaló haragját elszenvedted,
elvetted kezéből poharát, és kiittad!
Bizony, ki kellett innod a büntetés öblös kelyhét,
amelytől tántorogsz.
18 Fiúkat szültél,
de egy sem akadt köztük,
aki vezetett volna.
Felnevelted őket,
de egy sem fogta meg a kezed.
19 Kétszeres csapás ért,
mégsem szánt meg senki.
Pusztítás és rombolás tört rád,
éhínség és fegyver ért utol,
de ki vigasztal téged?
20 Ájultan hevertek fiaid az utcákon szerteszét,
mint hálóba gabalyodott vadak[a],
tehetetlenül.
Megrészegedtek az Örökkévaló haragjától,
beteltek büntetésével.
21 Halld meg hát, Jeruzsálem,
te megalázott!
Figyelj rám, aki megrészegedtél,
de nem a bortól!
22 Ezt üzeni neked Urad, az Örökkévaló,
és Istened, aki felkarolja népe ügyét:
„Nézd, kivettem kezedből a poharat,
amely megrészegített!
Nem kell többet innod
haragom öblös kelyhéből,
elég már ennyi!
23 De kínzóid kezébe adom,
hogy ők igyák meg.
Azok, akik ezt mondták neked:
»Feküdj csak a földre,
hadd tapossunk rajtad!«
Te pedig eltűrted,
hogy a földre tapossanak.
Úgy tiporták hátadat,
mint járókelő az utat.”
6 Szomorú vagyok Izráel népe miatt, de nem azért, mintha Isten nem teljesítette volna a nekik adott ígéreteit. Hiszen nem mindenki számít Izráel népéhez tartozónak, aki származása szerint Izráel, vagyis Jákób utódja. 7 Ugyanígy, nem számítanak mindannyian Ábrahám igazi gyermekeinek, akik testileg tőle származtak. Hanem ahogyan Isten megígérte Ábrahámnak: „Utódaid Izsáktól származnak majd.”[a] 8 Tehát Ábrahámnak nem az összes utódja számít Isten gyermekének, hanem csak azok, akik Isten ígérete szerint születtek. 9 Mert így hangzott az ígéret: „A megfelelő időben visszajövök, és akkor Sárának fia születik.”[b]
10 Így volt ez Rebeka esetében is, akinek két fia volt. Mindkettőnek ősapánk, Izsák volt az apja. 11-12 Mielőtt azonban ez a két fiú megszületett volna, Isten azt mondta Rebekának: „Az idősebb fiú szolgálni fog a fiatalabbnak.”[c] Ez a születésük előtt történt, ezért akkor még a két fiú semmi jót vagy rosszat sem tehetett. Azért történt így, hogy Isten megmutassa: választása nem attól függ, hogy az emberek mit tesznek, hanem egyedül tőle magától. 13 Ezért mondja az Írás: „Jákóbot szerettem, Ézsaut ellenben gyűlöltem.”[d]
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center