Old/New Testament
Az Úr szereti a benne bízókat
16 Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv.
2 Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket.
3 Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.
4 Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.
5 Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen!
6 Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az Úrnak félelme távol tart a rossztól.
7 Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti.
8 Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.
9 Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.
10 Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania.
11 Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok.
12 Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt.
13 A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.
14 A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt.
15 A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.
16 Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!
17 A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz.
18 Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.
19 Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.
20 Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban.
21 A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.
22 Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság.
23 A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.
24 Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.
25 Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet.
26 A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.
27 A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz.
28 Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.
29 Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti.
30 Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.
31 Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.
32 Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.
33 Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés.
A bölcs ember meggondolja, mit beszél
17 Jobb a száraz falat ott, ahol békesség van, mint ha lakomával van tele a ház, de veszekednek benne.
2 Az eszes szolga föléje kerül a haszontalan fiúnak, és a testvérekkel együtt osztozik az örökségben.
3 Az ezüsthöz tégely kell, az aranyhoz olvasztó kemence, de a szívek vizsgálója az Úr.
4 A gonosztevő az álnok ajakra figyel, a hazug a gonosz nyelvre ügyel.
5 Aki gúnyolja a szegényt, Alkotóját gyalázza, és aki a veszedelemnek örül, nem marad büntetlen.
6 Az öregek koronája: az unokák, és a fiak ékessége: az atyák.
7 Nem illik a bolondhoz a választékos beszéd, de az előkelőhöz sem a hazug beszéd.
8 Drágakőnek véli ajándékát, aki adja, amellyel célt ér, bárhova forduljon is vele.
9 Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.
10 Jobban megrendíti a dorgálás az értelmes embert, mint száz botütés az ostobát.
11 Csak pártütésre törekszik a rossz ember, de kegyetlen követet küldenek ellene.
12 Inkább a fiát vesztett medvével találkozzék az ember, mint egy ostobával, amikor megzavarodik.
13 Aki rosszal fizet a jóért, annak a házából nem távozik el a baj.
14 A viszály kezdete olyan, mint amikor megindul az árvíz, azért tartsd távol magad a perpatvartól, mielőtt kitör.
15 Aki igaznak mondja a bűnöst, és aki bűnösnek mondja az igazat: mindkettőjüket egyaránt utálja az Úr.
16 Mire való a vételár az ostoba kezében, hogy bölcsességet vegyen, holott esze sincsen?
17 Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik.
18 Esztelen ember, aki kezet ad, és kezességet vállal a barátjáért.
19 A bűnt szereti, aki veszekedni szeret, és aki nagyra tátja száját, saját romlását keresi.
20 Az álnok szívű embernek nem lesz jó vége, és a csalárd nyelvű bajba kerül.
21 Az ostoba bánatot okoz szülőjének, és nem tud örülni a bolondnak az apja.
22 A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.
23 A bűnös elfogadja a titokban adott vesztegetést, és elferdíti az igazság ösvényét.
24 Az értelmes ember előtt ott van a bölcsesség, de az ostoba szeme a föld végén kalandozik.
25 Az ostoba fiú bosszantja apját, és keseríti anyját.
26 Nem való megbírságolni az igaz embert, és megverni az elöljárót, ha becsületes.
27 A tudós ember takarékoskodik beszédével, és aki értelmes, az higgadt lelkű.
28 Még az ostobát is bölcsnek gondolják, ha hallgat, és értelmesnek azt, aki csukva tartja a száját.
18 A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen.
2 Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének a fitogtatásában.
3 Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat.
4 Mély víz az ember szájának a beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása.
5 Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert.
6 Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő.
7 Az ostobának saját szája a romlása, és ajka önmagának a csapdája.
8 A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe.
9 Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.
10 Erős torony az Úr neve, oda fut az igaz, és védelmet talál.
11 A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli.
12 Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos.
13 Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják.
14 Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni?
15 Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik.
16 Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja.
17 Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja.
18 A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat.
19 A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint egy váron a zár.
20 Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia.
21 Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.
22 Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az Úr jóakaratát.
23 Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol.
24 Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.
Pál szolgálatának gyalázata és dicsősége
6 Vele együtt munkálkodva intünk is titeket; úgy éljetek, mint akik nem hiába kapták az Isten kegyelmét.
2 Mert ő mondja: "A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!"
3 Senkinek semmiféle megütközést nem okozunk, hogy ne szidalmazzák szolgálatunkat,
4 hanem úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái: sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban,
5 verésekben, bebörtönzésben, fáradozásban, virrasztásban, böjtölésben,
6 tisztaságban, ismeretben, türelemben, jóságban, Szentlélekben, képmutatás nélküli szeretetben,
7 az igazság igéjével, Isten erejével, az igazság jobb és bal felől való fegyvereivel,
8 dicsőségben és gyalázatban, rossz hírben és jó hírben, mint ámítók és igazak,
9 mint ismeretlenek és jól ismertek, mint halálra váltak, és íme, élők, mint megfenyítettek és meg nem öltek,
10 mint szomorkodók, de mindig örvendezők, mint szegények, de sokakat gazdagítók, mint akiknek nincsen semmijük, és akiké mégis minden.
Pál nyíltsága viszonzásra vár
11 Szánk megnyílt, szívünk kitárult előttetek, korinthusiak:
12 nem a mi szívünkben van kevés hely számotokra, hanem a ti szívetekben van kevés hely számunkra.
13 Viszonzásul pedig, mint gyermekeimhez szólok: tárjátok ki ti is szíveteket.
Krisztus vagy Beliál
14 Ne legyetek a hitetlenekkel felemás igában, mert mi köze egymáshoz az igazságnak és a gonoszságnak, vagy mi köze van a világosságnak a sötétséghez?
15 Vagy mi azonosság van Krisztus és Beliál között? Vagy milyen közösség van hívő és hitetlen között?
16 Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, ahogyan az Isten mondta: "Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek.
17 Ezért tehát menjetek ki közülük, és váljatok külön tőlük, így szól az Úr, tisztátalant ne érintsetek, és én magamhoz fogadlak titeket,
18 Atyátokká leszek, ti pedig fiaimmá és leányaimmá lesztek, így szól a mindenható Úr."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society