Old/New Testament
Az el nem foglalt területek
13 Amikor Józsué megöregedett, és megvénült, ezt mondta neki az Úr: Te megöregedtél, megvénültél, pedig még igen sok birtokba veendő maradt az országban.
2 Ez van még hátra az országból: a filiszteusok egész területe és a gesúriaké mind;
3 az Egyiptomtól keletre fekvő terület, Sihórtól észak felé a kánaániakhoz tartozó Ekrón határáig; a filiszteusok öt fejedelme: a gázai, asdódi, askelóni, gáti és ekróni; továbbá az avviak;
4 délen a kánaániak egész földje és a szidóni Meárá egészen Áfékig, az emóriak határáig.
5 Azután a gebaliak földje és keleten az egész Libánon, a Hermón-hegység lábánál fekvő Baal-Gádtól egészen a hamáti útig;
6 a hegység egész lakossága a Libánontól Miszrefót-Majimig, az összes szidóni. Én magam űzöm ki őket Izráel fiai elől. Oszd csak ki sorsvetéssel Izráelnek örökségül, ahogyan megparancsoltam neked.
7 Most azért oszd el ezt a földet örökségül a kilenc törzs és Manassé fél törzse között.
A Jordánon túli terület felosztása
8 Ugyanakkor a rúbeniek és gádiak is megkapták örökségüket, amit Mózes adott nekik a Jordánon túl keleten. Úgy osztották fel, ahogyan Mózes, az Úr szolgája adta nekik:
9 Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, a várost a patak középső folyásánál és Médebának egész fennsíkját Díbónig,
10 meg az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak összes városát az ammóniak határáig;
11 Gileádot, meg a gesúriak és maakátiak területét, az egész Hermón-hegységet és az egész Básánt Szalkáig;
12 Básánban Óg egész királyságát, aki Astárótban és Edreiben uralkodott. Ő maradt meg a refáiak utódai közül, akiket Mózes vert le, és űzött el.
13 De Izráel fiai nem űzték ki a gesúriakat és maakátiakat, ezért Gesúr és Maakát lakói ott vannak Izráel között még ma is.
14 Csak Lévi törzsének nem adott örökséget: Izráel Istenének, az Úrnak tűzáldozatait kapta örökségül az ígéret szerint.
Rúben öröksége
15 Rúben fiai törzsének ezt adta Mózes nemzetségenként.
16 Övék lett a következő terület: Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, maga a város a patak középső folyásánál és Médebának egész fennsíkja,
17 Hesbón és a hozzátartozó városok a fennsíkon, Díbón, Bámót-Baal és Bét-Baal-Meón,
18 Jahcá, Kedémót, és Méfaat,
19 Kirjátaim, Szibmá és Ceret-Hassahar a völgyből kiemelkedő hegyen,
20 továbbá Bét-Peór, a Piszgá dombvidéke és Bét-Hajjesímót.
21 A fennsík összes városa és az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak egész királysága. Őt is megverte Mózes meg Midján fejedelmeit: Evít és Rekemet, Cúrt és Húrt is, meg Rebát, a Szíhónnak alárendelt vezéreket, akik az országban laktak.
22 Bálámot, Beór fiát, a jóst is fegyverrel ölték meg Izráel fiai a többi lemészároltakkal együtt.
23 Rúben fiainak területe tehát a Jordán és vidéke lett. Ez Rúben fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.
Gád öröksége
24 Gád törzsének, Gád fiainak is Mózes adott örökséget nemzetségenként.
25 Ez a terület jutott nekik: Jazér és Gileád összes városa és az ammóniak országának fele Aróérig, amely Rabbával szemben van,
26 azután Hesbóntól Rámat-Hammicpéig és Betónímig, meg Mahanaimtól Lódebár határáig.
27 A völgyben pedig Bét-Hárám, Bét-Nimrá, Szukkót és Cáfón, ami megmaradt Hesbón királyának, Szíhónnak a királyságából. Tehát a Jordán és vidéke, a Kinneret-tenger végéig a Jordánon túl keleten,
28 ez Gád fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt.
Manassé öröksége
29 Manassé törzse felének is Mózes adott örökséget. Ez jutott a Manassé fiai törzse felének nemzetségenként:
30 az ő területük lett Mahanaimtól kezdve az egész Básán, Ógnak, Básán királyának az egész királysága és Jáírnak összes faluja, amely Básánban van, hatvan város.
31 Továbbá Gileád fele és Astárót meg Edrei, Óg királyságának a városai Básánban. Ez jutott a Manassétól származó Mákír fiainak, Mákír fiai felének, nemzetségenként.
32 Ezeket adta Mózes örökségül Móáb mezőségén, a Jordánon túl, Jerikótól keletre.
33 Lévi törzsének azonban nem adott Mózes örökséget. Maga az Úr, Izráel Istene az ő öröksége, ahogyan megígérte neki.
A Jordánon inneni terület felosztása
14 Ez lett Izráel fiainak az öröksége Kánaán földjén. Eleázár pap és Józsué, Nún fia meg a törzsek családfői adták örökségül Izráel fiainak.
2 Sorsolással osztották ki a kilenc és fél törzs örökségét, ahogyan megparancsolta az Úr Mózes által.
3 Mert két és fél törzsnek még Mózes adott örökséget a Jordánon túl. Viszont a lévitáknak nem adott örökséget közöttük.
4 Mivel József fiaiból két törzs lett, Manassé és Efraim, ezért a lévitáknak nem adtak osztályrészt az országban, hanem lakóhelyül városokat, az azokhoz tartozó legelőket pedig jószáguk és javaik részére.
5 Úgy tettek Izráel fiai, és úgy osztották fel a földet, ahogyan az Úr parancsolta Mózesnek.
6 Júda fiai Gilgálban Józsué elé járultak, és a kenizzi Káléb, Jefunne fia ezt mondta neki: Te tudod, hogy mit mondott az Úr Mózesnek, az Isten emberének rólam és rólad Kádés-Barneában.
7 Negyven esztendős voltam, amikor elküldött engem Mózes, az Úr szolgája Kádés-Barneából, hogy kémkedjem ebben az országban. Én olyan hírt hoztam neki, amilyen a szívemből jött.
8 Társaim azonban, akik velem együtt jöttek, megrémítették a nép szívét. De én teljes mértékben követtem Istenemet, az Urat.
9 Azon a napon így esküdött meg Mózes: Bizony, a te örökséged lesz és a te fiaidé mindörökké az a föld, amelyre lábad lépett, mivel teljes mértékben követted az én Istenemet, az Urat.
10 Mostanáig életben tartott engem az Úr, ahogyan megígérte. Negyvenöt éve annak, hogy ezt az ígéretet tette az Úr Mózesnek, amikor a pusztában járt Izráel. Most, éppen ma vagyok nyolcvanöt esztendős.
11 Még ma is olyan erős vagyok, mint amikor Mózes elküldött engem. Amilyen akkor volt az erőm, olyan az erőm most is: harcba vonulok, és visszatérek.
12 Most azért add nekem azt a hegyvidéket, amit megígért az Úr azon a napon, hiszen te is hallottad akkor, hogy anákok vannak ott és megerősített nagy városok. Talán velem lesz az Úr, és kiűzöm őket, ahogyan megígérte az Úr!
13 Józsué megáldotta őt, és örökségül adta Hebrónt Kálébnak, Jefunne fiának.
14 Ezért lett Hebrón a kenizzi Kálébnak, Jefunne fiának az öröksége mind a mai napig, mert teljes mértékben követte az Urat, Izráel Istenét.
15 Hebrón neve azelőtt Kirjat-Arba volt. Arba volt a legnagyobb ember az anákok között. Azután béke lett az országban, nem volt háború.
Júda határai
15 Ez jutott sorsolással Júda fiai törzsének nemzetségenként: Edóm határánál a Cin-puszta, Témán szélétől a Délvidék felé.
2 Déli határuk a Sós-tenger végétől, a Délvidékre néző tengeröböltől indul ki,
3 és délen az Akrabbím-hágó felé halad, majd átmegy Cin felé, azután fölmegy délről Kádés-Barneához. Áthalad Hecrónon, fölmegy Addár felé, és Karka felé kanyarodik.
4 Majd Acmón felé halad, kiér Egyiptom patakjáig, és a határ a tengernél végződik. Ez a déli határotok.
5 Kelet felé a Sós-tenger a határ a Jordán torkolatáig. Az északi határvonal a tengeröbölnél, a Jordán torkolatánál kezdődik,
6 és fölmegy a határ Bét-Hoglának, és északra Bét-Arábá mellett megy el. Azután fölmegy a határ a rúbeni Eben-Bóhanra.
7 Azután az Ákór-völgytől Debír felé megy föl a határ, és észak felé fordul Gilgálnál, amely a pataktól délre eső Adummím-hágóval szemben van. Azután a Semes-forrás mellett halad el a határ, és vége a Rógél-forrásnál van.
8 Innen fölmegy a határ a Ben-Hinnóm-völgynek a jebúszi hegyhát déli oldalánál, azaz Jeruzsálemnél. Majd fölmegy a határ a hegytetőre, amely a Hinnóm völgyével szemben van nyugatra, és a Refáim-völgy északi szélén van.
9 A hegycsúcsról lekanyarodik a határ a Mé-Neftóah-forráshoz, és az efróni hegyvidék városaihoz ér ki. Majd lekanyarodik a határ Baalá, azaz Kirjat-Jeárim felé.
10 Baalától nyugatra fordul a határ a Széír-hegység felé, áthalad a Jeárim-hegy, azaz a Keszálón északi oldalán. Innen lemegy Bét-semesnek, és Timná felé halad.
11 Azután továbbmegy a határ az ekróni hegyháttól északra, és Sikkárónnak kanyarodik a határ, azután átmegy a Baalá-hegy felé, és elér Jabneélhez, úgyhogy a határ a tengernél végződik.
12 A nyugati határ a Nagy-tenger partvidéke. Ez Júda fiainak a határa körös-körül nemzetségenként.
Káléb öröksége
13 Kálébnak, Jefunne fiának is Júda fiai között adtak osztályrészt, ahogyan az Úr megmondta Józsuénak: az anákok fővárosát, Kirjat-Arbát, azaz Hebrónt.
14 Káléb kiűzte onnan Anák három fiát: Sésajt, Ahimant és Talmajt, Anák ivadékait.
15 Innen felvonult Debír lakói ellen. Debír neve azelőtt Kirjat-Széfer volt.
16 Akkor ezt mondta Káléb: Aki megveri és elfoglalja Kirjat-Széfert, annak adom a lányomat, Akszát feleségül.
17 Otniél, Káléb öccsének, Kenaznak a fia foglalta el azt, és így neki adta a lányát, Akszát feleségül.
18 Amikor az asszony hozzáment, a férje rábeszélte, hogy kérjen mezőt az apjától. Amikor leszállt a szamárról, Káléb megkérdezte tőle: Mi járatban vagy?
19 Az asszony ezt felelte neki: Ajándékozz meg engem! Ha a Délvidékre adtál férjhez, akkor adj nekem forrásokat is! És neki adta Káléb a Felső-forrásokat, meg az Alsó-forrásokat.
Júda városai
20 Ez Júda fiai törzsének az öröksége nemzetségenként:
21 Júda fiai törzsének legtávolabbi városai Edóm határánál a Délvidéken ezek lettek: Kabceél, Éder és Jágúr,
22 Kíná, Dímóná és Adádá,
23 Kedes, Hácór és Jitnán,
24 Zíf, Telem és Beálót,
25 Hácór-Hadattá és Kerijjót-Hecrón, azaz Hácór,
26 Amám, Sema és Móládá,
27 Hacar-Gaddá, Hesmón és Bét-Pelet,
28 Hacar-Súál, Beérseba és Bizjótjá,
29 Baalá, Ijjím és Ecem,
30 Eltólad, Keszíl és Hormá,
31 Ciklag, Madmanná és Szanszanná,
32 Lebáót, Silhím, Ain és Rimmón. Összesen huszonkilenc város falvaival együtt.
33 A Sefélá-alföldön: Estáól, Corá és Asná,
34 Zánóah, Én-Ganním, Tappúah és Énám,
35 Jarmút, Adullám, Szókó és Azéká,
36 Saaraim, Adítaim, Gedérá és Gedérótaim. Tizennégy város falvaival együtt.
37 Cenán, Hadásá és Migdal-Gád,
38 Dilán, Micpe és Jokteél,
39 Lákis, Bockat és Eglón,
40 Kabbón, Lahmász és Kitlís,
41 Gedérót, Bét-Dágón, Naamá és Makkédá. Tizenhat város falvaival együtt.
42 Libná, Eter és Ásán,
43 Jiftáh, Asná és Necíb,
44 Keílá, Akzíb és Márésá. Kilenc város falvaival együtt.
45 Ekrón, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal együtt.
46 Ekróntól a tengerig az egész terület Asdód mellett, az ott levő falvakkal együtt.
47 Asdód, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal; Gáza, a hozzá tartozó városokkal és falvakkal egészen Egyiptom patakjáig, meg a Nagy-tenger partvidéke.
48 A hegyvidéken Sámír, Jattír és Szókó,
49 Danná és Kirjat-Szanná, azaz Debir,
50 Anáb, Estemó és Áním,
51 Gósen, Hólón és Giló. Tizenegy város falvaival együtt.
52 Arab, Dúmá és Esán,
53 Jánúm, Bét-Tappúah és Aféká,
54 Humtá, Kirjat-Arba, azaz Hebrón és Cíór. Kilenc város falvaival együtt.
55 Máón, Karmel, Zíf és Juttá,
56 Jizreel, Jokdeám és Zánóah,
57 Kain, Gibeá és Timná. Tíz város falvaival együtt.
58 Halhúl, Bét-Cúr és Gedór,
59 Maarát, Bét-Anót és Eltekón. Hat város falvaival együtt.
60 Kirjat-Baal, azaz Kirjat-Jeárim és Rabbá. Két város falvaival együtt.
61 A pusztában: Bét-Arábá, Middín és Szekáká,
62 Nibsán, Ír-Melah és Én-Gedi. Hat város falvaival együtt.
63 A jebúsziakat, Jeruzsálem lakóit nem tudták kiűzni Júda fiai. Ezért laknak ott a jebúsziak Júda fiaival Jeruzsálemben még ma is.
Keresztelő János születése
57 Amikor pedig eljött Erzsébet szülésének ideje, fiút szült.
58 Meghallották a szomszédai és rokonai, hogy milyen nagy irgalmat tanúsított iránta az Úr, és együtt örültek vele.
59 A nyolcadik napon eljöttek körülmetélni a gyermeket, és apja nevéről Zakariásnak akarták nevezni.
60 Anyja azonban megszólalt, és ezt mondta: "Nem, hanem János legyen a neve."
61 Mire ezt mondták neki: "De hiszen senki sincs a te rokonságodban, akit így hívnának."
62 Ekkor intettek az apjának, hogy minek akarja neveztetni.
63 Ő táblát kért, és ezt írta rá: "János a neve." Erre mindenki elcsodálkozott.
64 És egyszerre csak megnyílt Zakariás szája, megoldódott a nyelve, beszélni kezdett, és áldotta az Istent.
65 Félelem szállta meg a körülöttük lakókat, és Júdea egész hegyvidékén beszéltek minderről.
66 Akik meghallották, szívükbe vésték, és így szóltak: "Vajon mi lesz ebből a gyermekből?" Az Úr keze pedig valóban vele volt.
Zakariás éneke
67 Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:
68 "Áldott az Úr, Izráel Istene, hogy meglátogatta népét, és váltságot szerzett neki.
69 Erős üdvözítőt támasztott nekünk szolgájának, Dávidnak házából,
70 ahogyan kijelentette azt szent prófétái által örök időktől fogva:
71 hogy megszabadít ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;
72 hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék szent szövetségéről,
73 arról az esküről, amellyel megesküdött atyánknak, Ábrahámnak; és megadja nekünk,
74 hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki,
75 szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján.
76 Te pedig, kisgyermek, a Magasságos prófétája leszel, mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait,
77 hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által,
78 Istenünk könyörülő irgalmáért, amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból;
79 hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára."
80 A kisgyermek pedig növekedett, és erősödött lélekben, és a pusztában élt egészen addig a napig, amelyen szolgálatba lépett Izráelben.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society