Old/New Testament
A bálványimádásra csábítók büntetése
13 Tartsatok meg és teljesítsetek minden igét, amelyet én parancsolok nektek! Semmit se tégy hozzá, se el ne végy belőle!
2 Ha próféta vagy álomlátó támad közötted, és jelet vagy csodát ad tudtodra,
3 és bekövetkezik az a jel vagy csoda, amelyről beszélt neked, és azt mondta, hogy kövessünk és tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertél,
4 akkor se hallgass annak a prófétának a beszédére, vagy arra az álomlátóra, mert csak próbára tesz benneteket Istenetek, az Úr, hogy megtudja, valóban teljes szívvel és lélekkel szeretitek-e Isteneteket, az Urat.
5 Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, az ő parancsait tartsátok meg, és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és hozzá ragaszkodjatok!
6 Annak a prófétának és annak az álomlátónak pedig meg kell halnia, mert el akart téríteni Istenetektől, az Úrtól, aki kihozott benneteket Egyiptom földjéről, és kiváltott a szolgaság házából. El akart tántorítani arról az útról, amelyet megparancsolt neked Istened, az Úr, hogy azon járj, azért takarítsd ki a gonoszt a magad köréből!
7 Ha testvéred, anyádnak a fia, vagy a saját fiad, leányod, kedvelt feleséged vagy testi-lelki jó barátod titokban így csábítgat: Menjünk és tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertél te sem, atyáid sem,
8 azoknak a népeknek az istenei közül, akik körülötted vannak, akár közel, akár távol, a föld egyik végétől a föld másik végéig,
9 ne engedj neki, és ne hallgass rá, ne szánd meg, ne kíméld és ne mentegesd azt,
10 hanem öld meg irgalom nélkül! Te emelj rá először kezet, amikor kivégzik, és csak azután az egész nép!
11 Kövezd halálra, mert arra törekedett, hogy eltántorítson Istenedtől, az Úrtól, aki kihozott téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.
12 Hallja meg az egész Izráel, és féljen, és többé senki se cselekedjék ilyen gonosz dolgot köztetek!
13 Ha valamelyik városodról, amelyet Istened, az Úr ad neked, hogy ott lakj, azt hallod, hogy
14 elvetemült emberek támadtak köztetek, akik eltántorítják városuk lakóit, ezt mondván: menjünk, tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertetek,
15 akkor keress, kutass és kérdezz utána alaposan, és ha valóban igaz a dolog, és megtörtént ez az utálatosság közöttetek,
16 irgalom nélkül hányd kardélre annak a városnak a lakóit, és irtsd ki minden benne levővel együtt, még az állatokat is hányd kardélre!
17 Összes zsákmányát pedig gyűjtsd a város terének a közepére, azután égesd fel a várost összes zsákmányával együtt, Istenednek, az Úrnak szóló teljes áldozatul. Maradjon örökre romhalmaz, ne építsétek fel többé!
18 Semmi se tapadjon kezedhez abból, ami kiirtandó, hogy így elforduljon rólad az Úr izzó haragja, és irgalmazzon neked, és irgalmában megszaporítson, ahogyan azt esküvel ígérte atyáidnak,
19 ha hallgatsz Istenednek, az Úrnak szavára, és megtartod minden parancsolatát, amelyeket én ma parancsolok neked, és azt cselekszed, amit helyesnek tart Istened, az Úr.
A pogányos gyász tilalma
14 Ti az Úrnak, Isteneteknek a gyermekei vagytok. Ne vagdaljátok hát össze magatokat halottért, a homlokotok fölött se nyírjátok le a hajatokat.
2 Mert az Úrnak, Istenednek a szent népe vagy te, téged választott ki az Úr, hogy az ő tulajdon népe légy mindazon népek közül, amelyek a föld színén vannak.
A tiszta és tisztátalan állatok(A)
3 Ne egyetek meg semmiféle utálatosat!
4 Ezeket az állatokat megehetitek: a marhát, a juhot és a kecskét,
5 a szarvast, a gazellát és az őzet, a zergét, az antilopot, a bölényt és a vadkecskét,
6 és minden olyan hasított körmű állatot, amelynek egészen kettéhasadt a két körme és kérődző állat, azt megehetitek.
7 De nem ehetitek meg a kérődzők közül, illetve a hasított körműek közül a tevét, a nyulat és a hörcsögöt, mert kérődzők ugyan, de nem hasított körműek; tartsátok ezeket tisztátalanoknak.
8 A disznót is tartsátok tisztátalannak, mert hasított körmű ugyan, de nem kérődzik. Ezeknek a húsából ne egyetek, még a tetemüket se érintsétek!
9 Mindabból, ami a vízben él, ezeket ehetitek meg: megehetitek mindazt, aminek uszonya és pikkelye van.
10 De nem ehettek meg semmi olyat, amelynek nincs uszonya és pikkelye; tartsátok azt tisztátalannak!
11 Minden tiszta madarat megehettek.
12 De nem ehetitek meg ezeket: a sast, a keselyűt és a halászsast,
13 a sólymot, a héját és a kányaféléket,
14 az összes hollóféléket;
15 a struccot, a baglyot, a sirályt és a karvalyféléket;
16 a kuvikot, a fülesbaglyot és a bölömbikát;
17 a pelikánt, a dögkeselyűt és a vöcsköt;
18 a gólya- és szarkaféléket, a búbos bankát és a denevért.
19 A szárnyas rovarokat is tartsátok mind tisztátalanoknak, ne egyétek meg!
20 A tiszta szárnyasokat mind megehetitek.
21 Nem szabad megennetek semmiféle döglött állatot. A lakóhelyeden levő jövevénynek odaadhatod, ő megeheti, vagy add el idegennek, mert te az Úrnak, a te Istenednek szent népe vagy! Ne főzz gödölyét anyja tejében!
A tized
22 Add meg a tizedet vetésed minden terméséből, ami a mezőn évről évre terem!
23 Az Úrnak, Istenednek a színe előtt edd meg, azon a helyen, amelyet kiválaszt, hogy ott lakjék az ő neve. Ezt tedd gabonádnak, mustodnak és olajodnak a tizedével, marhádnak és juhodnak az elsőszülöttjével. Így tanuld meg félni Istenedet, az Urat mindenkor!
24 De ha túlságosan hosszú odáig az út, és nem tudod odavinni azt, mert messze van az a hely, amelyet kiválaszt Istened, az Úr, hogy oda helyezze a nevét, pedig megáldott Istened, az Úr,
25 akkor add el pénzért, és a kapott pénzt tedd erszénybe, s úgy menj el arra a helyre, amelyet kiválaszt Istened, az Úr.
26 Vásárolj a pénzen bármit, amit kívánsz, marhát vagy juhot, bort vagy szeszes italt, bármit, amit csak megkívánsz, és egyél ott Istenednek, az Úrnak színe előtt, és örvendezz házad népével együtt!
27 A lakóhelyeden levő lévitáról se feledkezz meg, mert neki nincs birtoka úgy, mint neked.
28 Minden harmadik esztendő végén vedd ki annak az évnek a terméséből az egész tizedet, és raktározd el lakóhelyeden,
29 hogy ha majd eljön a lévita, akinek nincs birtoka úgy, mint neked, meg a jövevény, az árva és az özvegy, akik lakóhelyeden élnek, ők is ehessenek, és jóllakhassanak. Így megáldja Istened, az Úr, kezed minden munkáját, amit csak végzel.
Az elengedés esztendeje
15 Minden hetedik esztendő végén el kell engedni az adósságot.
2 Az adósságelengedés módja pedig ez: egy hitelező se követelje felebarátjától, testvérétől azt a kölcsönt, amit embertársának kölcsönadott, mert adósságelengedést hirdettek az Úrért.
3 Az idegentől követelheted, de amivel testvéred tartozik neked, azt engedd el!
4 Ne legyen köztetek szegény, hiszen gazdagon megáld téged az Úr azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened örökségül ad neked, hogy birtokba vedd.
5 De csak akkor, ha engedelmesen hallgatsz Istenednek, az Úrnak a szavára, ha megtartasz és teljesítesz minden parancsot, amelyet én ma parancsolok neked.
6 Bizony megáld téged Istened, az Úr, ahogyan megígérte neked. Te kölcsönadsz a többi népnek, de magad nem szorulsz kölcsönre; uralkodsz a többi népen, de azok nem uralkodnak rajtad!
7 Ha valaki elszegényedik testvéreid közül valamelyik lakóhelyeden, abban az országban, amelyet Istened, az Úr ad neked, ne légy kemény szívű és szűkmarkú szegény testvéreddel szemben,
8 hanem légy hozzá bőkezű, és adj neki szívesen kölcsönt, amennyire szüksége van, amiben szükséget szenved.
9 Vigyázz, ne támadjon szívedben ilyen alávaló gondolat: közeledik a hetedik esztendő, az adósságelengedés éve. Ne nézd rossz szemmel szegény testvéredet, mert ha nem adsz neki, az Úrhoz kiált miattad, és vétek fog terhelni téged.
10 Adj neki szívesen, és ne essék rosszul az, hogy adsz, mert éppen azért fogja megáldani Istened, az Úr minden munkádat és minden szerzeményedet.
11 Mert a szegény nem fogy el a földről, azért parancsolom neked, hogy légy bőkezű az országodban levő nyomorult és szegény testvéredhez.
A héber rabszolgák szabadon bocsátása
12 Ha eladja magát neked valamelyik atyádfia, egy héber férfi vagy nő, hat évig szolgáljon téged, de a hetedik évben bocsásd szabadon!
13 Amikor szabadon bocsátod, ne üres kézzel küldd el,
14 hanem lásd el bőven a nyájadból, a szérűdről és borsajtódból; adj neki abból, amivel megáldott téged Istened, az Úr!
15 Emlékezz arra, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, de kiváltott téged Istened, az Úr. Ezért parancsolom ezt ma neked.
16 De ha ezt mondja: Nem megyek el tőled! - mert megszeretett téged és házad népét, mert jó dolga volt nálad,
17 akkor fogj egy árat, és szúrd azt a fülén keresztül az ajtófélfába, azután maradjon ő a szolgád örökre. Ugyanígy tégy szolgálóddal is!
18 De ne essék nehezedre, ha szabadon kell bocsátanod, mert hat év alatt kétszer annyit szolgált neked, mint amennyi egy napszámos bére. Így megáld téged Istened, az Úr mindenben, amit cselekszel.
Az állatok elsőszülöttjét fel kell áldozni
19 Szenteld oda Istenednek, az Úrnak, marháid és juhaid minden elsőszülöttjét, ha hímek. Ne fogd munkára marhádnak első borját, és ne nyírd meg juhod első bárányát!
20 Az Úrnak, Istenednek a színe előtt edd meg azt házad népével együtt évről évre azon a helyen, amelyet kiválaszt az Úr.
21 Ha pedig valami hibája van, ha sánta, vak, vagy bármiféle baja van, akkor ne áldozd fel Istenednek, az Úrnak.
22 Megeheted a lakóhelyeden, a tisztátalan és tiszta ember egyaránt, ugyanúgy mint a gazellát vagy a szarvast.
23 Csak a vérét nem eheted meg, öntsd azt a földre, mint a vizet!
A nagy parancsolat(A)
28 Ekkor odament az írástudók közül egy, aki hallotta őket vitázni, és mivel tudta, hogy Jézus jól megfelelt nekik, megkérdezte tőle: "Melyik a legfőbb az összes parancsolat közül?"
29 Jézus így válaszolt: "A legfőbb ez: Halljad, Izráel, az Úr, a mi Istenünk, egy Úr,
30 és szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből.
31 A második ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincsen más, ezeknél nagyobb parancsolat."
32 Az írástudó ezt mondta neki: "Jól van, Mester, helyesen mondtad, hogy egy Isten van, és rajta kívül nincsen más;
33 és ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint magunkat, sokkal több az minden égő- és véresáldozatnál."
34 Jézus pedig, amikor látta, hogy értelmesen felelt, ezt mondta neki: "Nem vagy messze az Isten országától." És többé senki sem merte őt megkérdezni.
Krisztus Dávidnak Fia és Ura(B)
35 Amikor Jézus a templomban tanított, ezt a kérdést vetette fel: "Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus a Dávid Fia?
36 Maga Dávid mondta ezt a Szentlélek által: Így szólt az Úr az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet.
37 Ha tehát maga Dávid mondja őt Urának, akkor hogyan lehet a Fia?" A nagy sokaság szívesen hallgatta őt.
Az írástudók nagyravágyása és kapzsisága(C)
38 Tanítás közben így szólt Jézus: "Őrizkedjetek az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösben járni, és szeretik, ha köszöntik őket a tereken,
39 szeretnek a főhelyeken ülni a zsinagógákban és az asztalfőn a lakomákon;
40 felemésztik az özvegyek házát, és színlelésből hosszan imádkoznak: ezekre vár a legsúlyosabb ítélet."
Az özvegyasszony két fillérje(D)
41 Amikor Jézus leült a templomi persellyel szemben, nézte, hogyan dobja a pénzt a sokaság a perselybe. Sok gazdag sokat dobott bele,
42 egy szegény özvegyasszony pedig odamenve beledobott két fillért, azaz egy krajcárt.
43 Jézus odahívta tanítványait, és ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe.
44 Mert mindannyian fölöslegükből dobtak, ő azonban szegénységéből mindazt beledobta, amije csak volt, az egész vagyonát."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society