M’Cheyne Bible Reading Plan
A lévita-papok javadalma
18 A lévita-papoknak, Lévi egész törzsének ne legyen birtoka és öröksége Izráelben. Az Úrnak szóló tűzáldozatokból, az ő örökségéből éljenek.
2 Ne legyen öröksége testvérei között; az Úr az ő öröksége, ahogyan megígérte neki.
3 Ez legyen a papok törvényes járandósága a néptől, azoktól, akik marhát vagy juhot áldoznak: adják a papnak a lapockát, az állát meg a gyomrot.
4 Add neki gabonád, mustod és olajad első termését is, meg juhaidnak először lenyírt gyapját.
5 Mert őt választotta ki Istened, az Úr, valamennyi törzsed közül, hogy ott álljon és szolgáljon az Úr nevével áldva, ő és fiai minden időben.
6 Ha eljön egy lévita egész Izráel bármelyik lakóhelyéről, ahol jövevény volt, és lelkének teljes óhaja szerint arra a helyre jön, amelyet kiválaszt az Úr,
7 hadd végezzen szolgálatot Istenének, az Úrnak nevében éppúgy, mint többi lévita testvére, akik az Úr színe előtt állnak.
8 Velük egyenlő részt kapjon azon kívül, amije van atyai öröksége eladásából.
A varázslás tiltása
9 Ha bemégy arra a földre, amelyet Istened, az Úr ad neked, ne tanuld el azokat az utálatos dolgokat, amelyeket azok a népek művelnek.
10 Ne legyen köztetek olyan, aki a fiát vagy leányát áldozatul elégeti, ne legyen varázslást űző, se jelmagyarázó, kuruzsló vagy igéző!
11 Ne legyen átokmondó, se szellemidéző, se jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó.
12 Mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. Ezek miatt az utálatos dolgok miatt űzi ki előled ezeket is Istened, az Úr.
13 Légy feddhetetlen Istened, az Úr előtt!
14 Mert ezek a nemzetek, amelyeket elűzöl, jelmagyarázókra és varázslókra hallgatnak, de neked nem engedi azt meg Istened, az Úr.
Igaz próféta ígérete
15 Prófétát támaszt atyádfiai közül Istened, az Úr, olyant, mint én, őreá hallgassatok!
16 Egészen úgy, ahogyan kérted Istenedtől, az Úrtól a Hóreben, az összegyülekezés napján, amikor ezt mondtad: Nem tudom tovább hallgatni Istenemnek, az Úrnak a szavát, és nem tudom tovább nézni ezt a nagy tüzet, mert meghalok.
17 Akkor az Úr így szólt hozzám: Jól mondották.
18 Prófétát támasztok nekik atyjukfiai közül, olyant, mint te. Az én igéimet adom a szájába, ő pedig elmond nekik mindent, amit én parancsolok.
19 És ha valaki nem hallgat igéimre, amelyeket az én nevemben mond, azt én felelősségre vonom.
20 Ha pedig egy próféta elbizakodottan olyan igét mond az én nevemben, amelyet nem parancsoltam neki, vagy ha más istenek nevében szól, az a próféta haljon meg!
21 De gondolhatnád magadban: Miről ismerjük meg, hogy nem az Úr mondott egy igét?
22 Ha egy próféta az Úr nevében mond egy igét, de az nem történik meg, nem teljesedik be: azt az igét nem az Úr mondotta, hanem a próféta mondta elbizakodottságában; ne félj tőle!
Ének Izráel történetéről(A)
105 Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!
2 Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!
3 Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az URat!
4 Folyamodjatok az ÚRhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen!
5 Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire,
6 ti, Ábrahám utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott!
7 Ő, az ÚR, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései.
8 Örökké emlékezik szövetségére, az ezer nemzedéknek parancsolt igére,
9 amit Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött.
10 Jákób elé tárta, elrendelte, Izráelnek örök szövetségül:
11 Neked adom - mondta Kánaán földjét kiosztott örökségül!
12 Akkor még alig néhányan voltak, kevesen éltek ott mint jövevények.
13 Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez.
14 De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk:
15 Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!
16 Azután éhséget idézett elő a földön, eltörte a kenyér botját mindenütt.
17 De elküldött előttük egy embert, a rabszolgának eladott Józsefet.
18 Lábát bilincsbe szorították, őt magát vasra verték,
19 míg jóslata be nem teljesedett, és az ÚR szava igazolta őt.
20 Üzent érte a király, és szabadon engedte, a népek uralkodója kiengedte őt.
21 Úrrá tette palotájában, egész vagyonának kormányzójává,
22 hogy a vezetőket tetszése szerint oktassa, a véneket bölcsességre tanítsa.
23 Így került Izráel Egyiptomba, Jákób Hám országában tartózkodott.
24 Igen szaporává tette népét az ÚR, erősebbé ellenségeinél,
25 akiknek szívét megváltoztatta, hogy gyűlöljék népét, és bánjanak álnokul szolgáival.
26 Elküldte szolgáját, Mózest és Áront, akit kiválasztott.
27 Ezek csodálatos dolgokat vittek véghez köztük, csodákat Hám országában.
28 Sötétséget küldött, és sötét lett, mégis ellenálltak szavának.
29 Vizeiket vérré változtatta, és elpusztította halaikat.
30 Békák hemzsegtek földjükön, még a király szobáiban is.
31 Szavára bogarak jöttek, meg szúnyogok egész területükre.
32 Eső helyett jégesőt adott nekik, földjükre lángoló tüzet.
33 Elverte szőlőjüket és fügefájukat, összetörte határukban a fákat.
34 Szavára sáskák jöttek és számtalan szöcske.
35 Felfaltak országukban minden füvet, felfalták földjük termését.
36 Végül megölt országukban minden elsőszülöttet, férfierejük első termését.
37 Őket pedig kihozta, megrakva ezüsttel, arannyal, és törzseikben nem akadt botladozó.
38 Örültek kivonulásuknak az egyiptomiak, mert rettegés szállta meg őket miattuk.
39 Felhőt terített rájuk oltalmul, és tűzzel világított éjjel.
40 Kérésükre fürjeket hozott, és mennyei kenyérrel tartotta jól őket.
41 Megnyitotta a kősziklát, és ömlött a víz, folyó áradt a szomjú földön.
42 Mert emlékezett szent ígéretére, melyet szolgájának, Ábrahámnak tett,
43 és kihozta népét örvendezve, választottait vigadozva.
44 Pogányok országát adta nekik, nemzetek munkájának gyümölcsét örökölték,
45 hogy megtartsák rendelkezéseit, és megfogadják tanításait. Dicsérjétek az URat!
45 Ezt mondja az Úr fölkentjének, Círusnak, akinek megfogtam a jobb kezét, népeket terítek le előtte, és királyok övét oldom meg, kitárulnak előtte az ajtók, nem maradnak zárva a kapuk:
2 Én megyek előtted, a rögös utat elegyengetem, az ércajtókat betöröm, és a vaszárakat leverem.
3 Neked adom a sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat, hogy megtudd: én vagyok az Úr, aki téged néven szólított, Izráel Istene.
4 Szolgámért, Jákóbért, választottamért, Izráelért szólítottalak neveden, híres nevet adtam neked, noha nem ismertél.
5 Én vagyok az Úr, nincs más, nincs isten rajtam kívül! Én öveztelek föl, noha nem ismertél.
6 Hadd tudják meg napkelettől napnyugatig, hogy nincs más rajtam kívül, én vagyok az Úr, nincs más!
7 Én alkottam a világosságot, én teremtettem a sötétséget, én szerzek békességet, én teremtek bajt, én, az Úr, cselekszem mindezt.
8 Egek, harmatozzatok a magasból, hulljon igazság a fellegekből! Táruljon fel a föld, és teremjen szabadságot, sarjadjon igazság is vele! Én, az Úr, teremtettem mindezt.
Egyedül az Úr ad szabadulást
9 Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények között! Mondhatja-e formálójának az agyag: Mit csinálsz? És a készítmény ezt: Nem ügyes a kezed?
10 Jaj annak, aki ezt mondja apjának: Miért nemzettél? - és anyjának: Miért vajúdtál velem?!
11 Ezt mondja az Úr, Izráel Szentje és alkotója: Kérdőre akartok vonni fiaimat illetően? Parancsolni akartok kezem munkájában?
12 Én alkottam a földet, és én teremtettem rá embert. Az én kezem feszítette ki az eget, minden serege az én parancsomra állt elő.
13 Én indítottam el őt győzelmesen, egyengetem az útját mindenütt. Ő építi föl városomat, és hazaküldi foglyaimat, nem fizetségért és nem ajándékért - mondja a Seregek Ura.
14 Ezt mondja az Úr: Egyiptom szerzeménye, Etiópia nyeresége és a szábaiak, a nagy termetű férfiak hozzád mennek, tieid lesznek, utánad mennek, megbilincselve vonulnak. Feléd fordulva leborulnak, feléd fordulva imádkoznak: Csak nálad van Isten, nincs máshol, nincs más isten!
15 Bizony, te elrejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító!
16 Szégyent vallanak és gyalázatba esnek, mindnyájan gyalázatra jutnak a bálványkészítők.
17 Izráelt megszabadítja az Úr örökké tartó szabadságra. Nem ér benneteket szégyen és gyalázat soha, soha többé.
18 Ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki a földet formálta, alkotta és megszilárdította, nem kietlennek teremtette, hanem lakóhelynek formálta: Én vagyok az Úr, nincs más!
19 Nem rejtélyesen szóltam a földnek egy sötét helyén. Nem azt mondtam Jákób utódainak, hogy hiábavaló dolgokban keressenek engem. Én, az Úr, igazat mondok, a valóságot jelentem ki!
20 Gyülekezzetek, jöjjetek ide! Lépjenek elő mindazok, akik megmenekültek a nemzetek közül! Semmit sem tudnak azok, akik fából készült bálványokat hordoznak, és olyan istenhez imádkoznak, aki nem tud segíteni.
21 Mondjátok meg, adjátok elő, tanácskozzatok csak egymással! Hirdetett-e valaki valaha, jelentett-e ki ilyent az ősidők óta? Csak én, az Úr! Nincs más isten rajtam kívül, igaz és szabadító isten nincsen rajtam kívül.
22 Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!
23 Magamra esküdtem, igazság jött ki számon, szavam megmásíthatatlan: Előttem hajol meg minden térd, rám esküszik minden nyelv,
24 és ezt mondják rólam: Csak az Úrnál van igazság és erő! Megszégyenülve mennek hozzá mind, akik gyűlölték őt.
25 Az Úr által boldogul, vele dicsekszik Izráel minden utóda.
A győztesek éneke az üvegtenger mellett
15 És láttam egy másik nagy és csodálatos jelet a mennyben: hét angyalt, akiknél az utolsó hét csapás volt, mert ezekkel teljesedett be az Isten haragja.
2 És láttam valami üvegtengerfélét, amely tűzzel volt vegyítve, és láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat, annak képmását és nevének számát, amint az üvegtengernél álltak az Isten hárfáival,
3 és énekelték Mózesnek, Isten szolgájának énekét és a Bárány énekét: "Nagyok és csodálatosak a te műveid, mindenható Úr Isten, igazságosak és igazak a te utaid, népek királya:
4 ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent: mert a népek eljönnek mind, és leborulnak előtted, mert nyilvánvalóvá lettek igazságos ítéleteid".
Hét angyal hét aranypohárral
5 Ezek után láttam, hogy megnyílt a bizonyságtétel sátrának szentélye a mennyben,
6 és kijött a szentélyből a hét angyal, akiknél a hét csapás volt: tiszta fénylő gyolcsba voltak öltözve, és mellüket aranyöv vette körül.
7 És a négy élőlény közül az egyik átadott a hét angyalnak hét aranypoharat, telve az örökkön-örökké élő Isten haragjával.
8 A szentély megtelt füsttel Isten dicsőségétől és hatalmától, és senki sem mehetett be a szentélybe, míg be nem teljesedett a hét angyal hét csapása.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society