Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének, Jedútúnnak: Ászáf zsoltára.
77 Teljes erőmből kiáltok Istenhez segítségért!
Istenhez kiáltok, mert meghallgat engem!
2 Az Urat keresem, mikor bajok vesznek körül,
kezeimet egész éjjel hozzá emelem,
könyörgök szüntelen.
Csak ő tudja megvigasztalni lelkemet!
11 Pedig jól emlékszem az Örökkévaló csodáira.
Emlékszem félelmetes régi tetteire.
12 Végiggondolom minden tettedet, Örökkévaló,
ezekről elmélkedem.
13 Bizony, minden utad szent, ó, Isten!
Senki sem hasonlítható hozzád!
Kicsoda olyan hatalmas, mint a mi Istenünk?!
14 Te vagy az Isten, aki csodákat teszel!
Látta is minden nép hatalmadat!
15 Megmentetted karoddal népedet:
Jákób és József gyermekeit! Szela
16 Láttak téged a vizek, Isten,
és remegtek a félelemtől!
Még a nagy mélységek is felkavarodtak.
17 Sűrű fellegekből záporeső hullott,
dörgött az ég, s villámaid nyilai cikáztak.
18 Mennydörgő hangod hallatszott a forgószélben,
megvilágítottad a földet villámaiddal,
remegett és reszketett a föld.
19 Átmentél a tengeren, Isten,
átkeltél a mély vizeken,
de lépteid nem hagytak nyomot!
20 Vezetted népedet, mint a nyájat,
Mózes és Áron kezével!
13 Ezután a király újabb 50 fős csapatot küldött Illésért, egy harmadik tiszt vezetésével. Azonban ez a harmadik tiszt fölment Illéshez a dombra, térdre esett előtte, és így könyörgött: „Kérlek, Isten embere, legyen becsülete szemedben az életemnek, és az én 50 emberem életének! 14 Nézd, az előző két tisztet és 50 fős csapatukat elpusztította az égből jövő tűz, ezért kérlek, kíméld meg az életünket!”
15 Akkor az Örökkévaló angyala szólt Illésnek: „Menj vele, ne félj!”
Illés el is ment a katonákkal Ahazjá királyhoz, 16 és ezt mondta neki: „Követeket küldtél, hogy általuk Baálzebúbtól, Ekron istenétől kérj tanácsot. Vajon nincs Isten Izráelben, hogy az ő szavát kérdezted volna?! Mivel ezt tetted, nem fogsz fölkelni az ágyból, amelyben fekszel, hanem biztosan meghalsz!”
Jórám, Izráel királya
17 Ahazjá valóban meg is halt, ahogy ezt az Örökkévaló Illés által megmondta. Mivel Ahazjának nem volt fia, halála után Jórám lett Izráel királya. Uralkodását akkor kezdte meg, amikor Júdában Jórám, Jósafát fia uralkodott már második éve.[a]
18 Ahazjá egyéb tetteit pedig följegyezték az Izráel királyainak történetéről szóló könyvben.
3 az ottani próféta-tanítványok[a] megkérdezték Elizeustól: „Nem tudod, hogy az Örökkévaló még ma elragadja mesteredet tőled?”
„Én is tudom, de hallgassatok!” — válaszolta Elizeus.
4 „Engem maga az Örökkévaló küldött Jerikóba — mondta Illés Elizeusnak —, de te csak maradj itt!”
Ő ismét ezt felelte: „Amilyen biztos, hogy él az Örökkévaló, és te is élsz, olyan biztos, hogy veled megyek, s nem hagylak el!” Így hát továbbmentek ketten. Amikor Jerikóba érkeztek, 5 az ottani próféta-tanítványok megkérdezték Elizeustól: „Nem tudod, hogy az Örökkévaló még ma elragadja mesteredet tőled?”
„Én is tudom, hallgassatok!” — válaszolta Elizeus.
21 Ekkor Jézus szigorúan megparancsolta nekik, hogy erről senkinek se beszéljenek.
Jézus előre jelzi a halálát és feltámadását(A)
22 Majd ezt mondta: „Az Emberfiának sokat kell szenvednie. A nép vezetői, a főpapok és a törvénytanítók el fogják utasítani, végül megölik, de három nappal később fel fog támadni.”
23 Ezután mindannyiukhoz szólva ezt mondta: „Aki engem akar követni, az tagadja meg önmagát, naponta vegye fel és vigye a keresztjét, úgy kövessen. 24 Aki meg akarja menteni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszíteni. De aki értem feladja az életét, vagyis a lelkét, az fogja igazán megmenteni. 25 Ugyan mit ér, ha valaki az egész világot megnyeri, önmagát azonban elveszti, vagy tönkreteszi? 26 Aki szégyell engem és a szavaimat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd visszajön a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségével.
27 Igazán mondom nektek: vannak közöttetek olyanok, akik nem ízlelik meg a halált, amíg meg nem látják az Isten Királyságát.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center