Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

Dávid zsoltára.

¹⁶ Mózes mindent úgy tett, ahogyan az Örökkévaló parancsolta.

¹⁷ Az Egyiptomból való kivonulástól számított második év első hónapjának első napján fölállították a Szent Sátrat. ¹⁸ Mózes^[a] először magát a Sátrat állította fel. Lefektette az oldalrácsok ezüst-talpait, majd azokra fölállította a rácsokat, helyükre illesztette a reteszeket, és felállította az oszlopokat is. ¹⁹ Kifeszítette a sátorlapokat és a takarókat, amelyek a Sátrat befedték — úgy, ahogyan az Örökkévaló parancsolta.

²⁰ A két kőtáblát elhelyezte a Szövetségládában, és a fedelet is rátette. A hordozó-rudakat a helyükre illesztette, ²¹ majd a Szövetségládát elhelyezte a Sátorban, és eléje akasztotta a kárpitot, hogy eltakarja — úgy, ahogyan az Örökkévaló parancsolta. ²² A szent kenyerek asztalát is elhelyezte a Sátorban, a kárpiton kívül, a szentély északi oldalán. ²³ Rátette a szent kenyereket, az Örökkévaló elé — úgy, ahogyan ő parancsolta.

²⁴ Az arany mécstartót is a Sátorban, a szentélyben helyezte el, annak déli oldalára, az asztallal szemben. ²⁵ A mécseseket föltette a mécstartóra, az Örökkévaló elé — úgy, ahogyan ő parancsolta.

²⁶ Az arany illatáldozati oltárt is elhelyezte a Sátorban, a kárpit elé. ²⁷ Ezen az oltáron Mózes jó illatú áldozatot mutatott be az Örökkévalónak — úgy, ahogyan ő parancsolta. ²⁸ Azután a Sátor bejárata elé akasztotta a függönyt.

²⁹ Elhelyezte az égőáldozati oltárt a Sátor bejárata elé, majd égő- és ételáldozatot mutatott be rajta az Örökkévalónak — úgy, ahogyan ő parancsolta.

³⁰ Felállította a mosdómedencét is az oltár és a Sátor közé, és megtöltötte vízzel a mosakodáshoz. ³¹ Mózes, Áron, és Áron fiai ebben mosták meg kezüket és lábukat. ³² Minden alkalommal megmosakodtak, mielőtt bementek a Szent Sátorba, vagy az égőáldozati oltárhoz léptek — úgy, ahogyan az Örökkévaló parancsolta Mózesnek.

³³ Fölállította az udvar kerítését, amely a Sátrat és az oltárt körülvette. Végül felakasztotta az udvar bejáratára a függönyt.

Ezzel Mózes befejezte a Szent Sátor fölállításának munkáját.

Az Örökkévaló dicsősége betölti a Szent Sátrat^(A)

³⁴ Ezután a felhő betakarta a Találkozás Sátorát, és az Örökkévaló dicsősége betöltötte a Szent Sátort. ³⁵ Még Mózes sem tudott bemenni a Találkozás Sátorába, mert a felhő nyugodott azon; és az Örökkévaló dicsősége betöltötte a Szent Sátort.

³⁶ Valahányszor fölszállt a felhő a Szent Sátorról, Izráel tábora útnak indult. ³⁷ De ha a felhő nem szállt fel, nem mozdultak ők sem. Mindaddig egy helyben maradtak, amíg a felhő fel nem szállt. ³⁸ Mert nappal az Örökkévaló felhője nyugodott a Szent Sátoron, éjjel pedig tűz világított a felhőben. Izráel egész népe látta ezt nap mint nap, vándorlásuk egész ideje alatt.

³⁵ Reggel a város vezetői katonákat küldtek a börtönőrhöz ezzel az üzenettel: „Engedd szabadon azokat a férfiakat!”

³⁶ A börtönőr ezt Pálnak is tudtára adta: „A város vezetői azt üzenték, hogy engedjelek szabadon benneteket. Most tehát szabadok vagytok. Menjetek békével!”

³⁷ De Pál ezt mondta a katonáknak: „Vezetőitek nem bizonyították ránk, hogy bűnt követtünk volna el. Ennek ellenére nyilvánosan megvertek, és börtönbe zártak bennünket. Mi római polgárok^[a] vagyunk, és jogaink vannak. Most meg titokban akarnak elküldeni?! Azt már nem! Jöjjenek csak ide, és ők maguk vezessenek ki minket!”

³⁸ A katonák visszamentek a város vezetőihez, és átadták Pál üzenetét. Amikor a vezetők megtudták, hogy Pál és Szilász római állampolgárok, megijedtek. ³⁹ Odamentek hozzájuk, és bocsánatot kértek tőlük. Azután kivezették őket a börtönből, és kérték, hogy menjenek el a városból. ⁴⁰ Pál és Szilász a börtönből Lídia házához ment, és ott találkoztak a testvérekkel. Bátorították őket, majd továbbindultak Filippiből.