Revised Common Lectionary (Semicontinuous)
A zenészek vezetőjének. A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak tanítása. A szerelem éneke.
45 Szívem csordultig tele gyönyörű szavakkal,
a Királynak szól énekem!
Nyelvem, mint a hű írnok tolla.
2 Szebb vagy, mint az emberek fiai!
Milyen kedves a beszéded!
Ezért áldott meg téged Isten örökre!
6 Trónusod és királyságod, ó Isten,
örökre megmarad,
igazságos voltod a királyi jogar kezedben!
7 Szereted az igazságot,
és gyűlölöd a gonoszságot!
Ezért választott ki társaid közül Isten,
a te Istened,
ezért kent királlyá az öröm olajával.
8 Ruháidból fűszerek illata árad:
mirha, aloé, kasszia,
elefántcsont palotákban zeneszó vidámít.
9 Királylányok kísérnek,
jobb kezednél a királyné[a] áll,
színarany koronával ékesítve.
A menyasszony
2 Csókolj meg, kedvesem,
csókolj újra meg újra,
mert, ahogy te szeretsz,
az mámorítóbb a bornál!
3 Megrészegít drága olajod illata,
neved bódító illata szétárad,
mint kiöntött illatos olaj[c],
azért szeretnek téged mind a leányok.
4 Ragadj magaddal,
hadd fussunk, repüljünk veled!
A király bevitt engem belső szobájába.
Gyönyörködünk benned,
örvendezünk neked,
ünnepeljük szerelmedet,
mert, ahogy te szeretsz,
az részegítőbb a bornál!
Bizony, méltó vagy rá,
hogy szeressünk téged!
A menyasszony
5 Barna a bőröm, mégis szép vagyok,
ó, Jeruzsálem leányai!
Bőröm sötét, mint Kédár sátrai,
de szép, mint Salamon[d] kárpitjai.
6 Ne csodálkozzatok,
hogy ilyen barna vagyok!
A nap égetett le,
amikor anyám fiai megharagudtak rám,
kiküldtek a szőlőbe dolgozni,
és magamra[e] nem viseltem gondot.
A menyasszony
7 Mondd meg nékem, kedvesem,
merre legelteted nyájadat,
hol pihenteted délben bárányaidat?
Miért keresselek hiába,
miért leselkedjek titokban
barátaid nyája körül?
A vőlegény
8 Ha nem tudod, hol találsz engem,
te, szépek szépe,
kövesd a nyájam nyomát,
legeltesd kecskegidáidat a pásztorok sátrainál!
9 Szép vagy, kedvesem,
és vonzóbb, mint kanca a mének között[f],
amelyek a fáraó harci szekereit húzzák!
10 Milyen szép az arcod,
függő láncaid között!
Milyen gyönyörű a nyakad,
gyöngysorokkal övezve!
11 Aranyláncokat készíttetek neked,
ezüsttel ékesítve.
A menyasszony
12 Mikor a király mellettem ül asztalánál,
nárdusom illata elér hozzá.
13 Mint a mirha,
amely egész éjjel melleim között pihen[g],
olyan az én szerelmesem.
14 Mint egy csokor virágzó henna
Éngedi szőlőskertjeiben,
olyan a kedvesem.
A vőlegény
15 Milyen gyönyörű vagy kedvesem!
Milyen szép vagy, te galambszemű!
A menyasszony
16 Te is gyönyörű vagy kedvesem, igazán szép!
Legyen az ágyunk zöldellő,
17 házunk gerendája cédrusfa ága,
szobánk mennyezete ciprusok zöld lombja[h].
1 Jakab, Isten és az Úr Jézus Krisztus szolgája, üdvözletét küldi Izráel szétszóratásban élő tizenkét törzsének.
Hit, próbatétel és bölcsesség
2 Testvéreim, örüljetek, amikor különböző megpróbáltatásokat kell elviselnetek, 3 hiszen tudjátok, hogy ezek a nehézségek az Istenben való bizalmatokat és hiteteket teszik próbára. Ha pedig a hitetek kiállja a próbát, az kitartóvá tesz benneteket. 4 Az állhatatosságban azonban egészen a célig tartsatok ki! Akkor lesztek majd érettek és tökéletesek, akikben nincs semmi hiányosság.
5 Ha valakinek bölcsességre van szüksége, egyszerűen csak kérje Istentől, és meg fogja kapni! Hiszen Isten mindenkinek örömmel, nagylelkűen és szemrehányás nélkül ad. 6 Viszont aki kér tőle valamit, az bizalommal kérjen, ne kételkedve! Aki kételkedik, hasonlít a tenger hullámaihoz, amelyeket a szél ide-oda dobál. 7 Az ilyen ember ne is remélje, hogy megkapja, amit az Úrtól kér, 8 mert, aki kételkedik, annak a lelke kétfelé sántikál, nem képes dönteni, mindenben állhatatlan és megbízhatatlan.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center