Revised Common Lectionary (Semicontinuous)

Dávid feleségül veszi Betsabét

²⁶ Amikor Betsabé megtudta, hogy a férje, Úriás meghalt a csatában, elsiratta és meggyászolta. ²⁷ A gyász ideje után Dávid elküldte szolgáit, hogy Betsabét költöztessék a palotájába, majd feleségül vette az asszonyt. Betsabé azután fiút szült Dávidnak.

De amit Dávid tett, azt az Örökkévaló rossznak tartotta.

Nátán próféta szembesíti Dávidot a saját bűnével

12 Ezután az Örökkévaló Dávidhoz küldte Nátán prófétát, aki a következő történetet mondta el a királynak: „Volt egy városban egy gazdag ember, meg egy szegény. ² A gazdagnak sok nyája és csordája volt, ³ a szegénynek meg csak egyetlen kis nőstény báránykája, amelyet maga vett. Ezt a báránykát a szegény ember nagyon megszerette, s a gyermekeivel együtt nevelte. Saját ételével etette, poharából itatta, s az ölében altatta el, mintha csak a leánya lett volna.

⁴ Történt egyszer, hogy a gazdag emberhez utas érkezett, akit a házigazda meg akart vendégelni. Azonban sajnált a vendég kedvéért a saját állatai közül egyet is levágni, inkább a szegény embertől vette el annak egyetlen bárányát, és abból készített ételt vendégének.”

⁵ Ennek hallatán Dávid nagyon felháborodott a gazdag ember viselkedése miatt. Ezt mondta Nátánnak: „Esküszöm az Örökkévalóra, hogy halál fia, aki ezt tette! ⁶ Négyszer annyit kell adjon az elvett bárány helyett, mivel ilyet tett, és nem könyörült azon a szegény emberen!”

⁷ „Te vagy az az ember, Dávid!” — mondta ekkor Nátán.

Azután így folytatta: „Ezt mondja neked az Örökkévaló, Izráel Istene: »Dávid, én kentelek fel Izráel királyává, én szabadítottalak meg Saul kezéből. ⁸ Neked adtam Saul házát^[a] és asszonyait, királlyá tettelek egész Izráel és Júda fölött — de ha ez kevés lett volna, ezen felül még sok minden mást is neked adtam volna. ⁹ Miért hogy az Örökkévalót^[b] semmibe vetted, és elkövetted ezt a gonoszságot? Fegyverrel gyilkoltad meg a hettita Úriást, hogy feleségét elvedd tőle, és a saját feleségeddé tedd. Bizony, az ammoniak fegyverével te magad gyilkoltad meg Úriást! ¹⁰ Emiatt a saját családodban is egymást követik a fegyveres gyilkosságok — s ennek nem lesz vége! Így lesz, mert semmibe vettél azzal, hogy a hettita Úriástól elvetted a feleségét, hogy a te feleséged legyen!«”

¹¹ „Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Istene: »Meglátod, hogy a saját családodból hozok rád súlyos csapásokat! Elveszem tőled feleségeidet, és másnak adom őket, hogy velük háljon — mégpedig mindenki szeme láttára. ¹² Te titokban háltál más feleségével, de én egész Izráel szeme láttára büntetlek meg téged!«”

¹³ Dávid ekkor így válaszolt Nátánnak: „Igen, vétkeztem az Örökkévaló ellen!”

„Az Örökkévaló elengedte ezt a bűnödet, nem kell meghalnod^[c] — mondta Nátán —,

A zenészek vezetőjének. Dávid zsoltára, abból az időből, amikor Nátán próféta nála járt, miután Dávid vétkezett Betsabéval.

Krisztus „Testének” egysége

4 Kérlek benneteket — én, aki azért viselem ezt a fogságot, mert az Urat szolgálom —, hogy Istentől kapott elhívásotokhoz méltóan éljetek! ² Legyetek mindig alázatosak, szelídek, türelmesek, és isteni szeretettel viseljétek el egymást! ³ A Szent Szellem a békesség kötelével vesz körül — így egyesít benneteket. Ezért minden igyekezettel arra törekedjetek, hogy őrizzétek meg ezt a harmóniát! ⁴ Mivel mindannyian ugyanazt az egyetlen Szent Szellemet kaptuk, együttesen ugyanazt az egyetlen Testet alkotjuk. Hasonlóképpen mindnyájan ugyanazt reméljük és várjuk, hiszen Isten erre hívott el bennünket. ⁵ Csak egyetlen Úr van, aki mindannyiunknak Ura. Ugyanazt a hitet kaptuk, és ugyanabban a bemerítésben részesültünk. ⁶ Csak egy Isten van — mindannyiunk Atyja — aki mindenek felett uralkodik, mindenen keresztül cselekszik, és mindenben jelen van.

⁷ Közülünk mindenki kapott valamilyen ajándékot, annak megfelelően, hogy Krisztus milyen célra adta neki a kegyelmet. ⁸ Ezért mondja az Írás:

⁹ Amikor azt mondja, hogy „felment”, az azt jelenti, hogy előzőleg Krisztus lejött a Földre. ¹⁰ Aki alászállt, ugyanaz, mint aki felemelkedett minden égi magasság fölé, hogy mindent betöltsön.

¹¹ Igen, Krisztus az, aki apostolokat, prófétákat, evangélistákat, pásztorokat és tanítókat adott ajándékul az embereknek. ¹² Azért adta őket, hogy felkészítsék és kiképezzék Isten szent népét a feladatukra: Krisztus „Testének” felépítésére. ¹³ Meddig fog tartani ez a felépítés? Addig, amíg mindnyájan egységre és harmóniára nem jutunk az Isten Fia megismerésében, és mindabban, amit a hitünk magában foglal. Addig, amíg majd mindannyian egészen felnőtté válunk, és minden tekintetben Krisztusra fogunk hasonlítani. ¹⁴ Akkor majd nem leszünk többé olyanok, mint a gyermekek. A különböző tanítások nem fognak ide-oda dobálni és elsodorni bennünket, mint a szél és a hullámok a csónakot. Akkor majd nem tud többé befolyásolni bennünket az emberek tévútra vezető ravaszsága.

¹⁵ Ragaszkodjunk hát az igazsághoz, növekedjünk fel az isteni szeretetben, és kapcsolódjunk össze minden tekintetben Krisztussal, aki a „Fej”! ¹⁶ Mert Krisztus illeszti és kapcsolja össze a test különböző részeit, amelyek mind a saját feladatukat végzik, és segítik egymást. Így az egész „Test” arányosan növekedik és fejlődik az isteni szeretet által.

²⁴ Amikor az emberek látták, hogy sem Jézus, sem a tanítványok nincsenek ott, ők is vízre szálltak, és Kapernaumba mentek, hogy megkeressék Jézust.

Én vagyok az élet kenyere

²⁵ Amikor rátaláltak Jézusra a túlsó parton, megkérdezték tőle: „Mester, mikor jöttél ide?”

²⁶ Jézus ezt válaszolta: „Igazán mondom nektek: nem azért kerestek engem, mert láttátok csodákat, hanem mert ettetek a kenyérből, és jóllaktatok. ²⁷ Ne azon igyekezzetek, hogy ilyen földi kenyeret kapjatok, amely mulandó! Inkább arra törekedjetek, hogy olyan kenyeret szerezzetek, amely örökké megmarad, és örök életet ad! Ezt a kenyeret majd az Emberfia adja nektek, mert ő az, akit Isten erre felhatalmazott.”

²⁸ Megkérdezték Jézustól: „Mit kíván tőlünk Isten? Mit tegyünk?”

²⁹ Ő így felelt: „Ezt az egyet: higgyetek abban, akit Isten elküldött!”

³⁰ Ekkor azok megkérdezték: „De milyen csodával tudod bizonyítani, hogy Isten éppen téged küldött? Ha majd ezt bebizonyítod, akkor hiszünk neked! Mit fogsz tenni? ³¹ Atyáink mannát ettek a pusztában, ahogy meg van írva: »Mennyből származó kenyeret adott nekik enni.«”^[a]

³² Erre Jézus így válaszolt: „Igazán mondom nektek: nem Mózes adta nektek azt a mennyei kenyeret. Az igazi Mennyből jövő kenyeret Atyám adja nektek, ³³ mert az igazi, Istentől származó kenyér az, aki a Mennyből száll le, és életet ad minden embernek.”

³⁴ Ekkor így kérték: „Uram, mostantól fogva mindig add nekünk azt a kenyeret!”

³⁵ Jézus ezt felelte: „Én vagyok az a kenyér! Én adok életet! Aki hozzám jön, nem fog éhezni soha! Aki hisz bennem, nem szomjazik soha többé!