Revised Common Lectionary (Complementary)
23 Majd parancsolt fent a fellegeknek,
és megnyitotta az ég ajtaját,
24 mannát hullatott rájuk, mint esőt,
mennyei gabonát adott nekik eledelül.
25 Angyalok kenyerét adta népének,
Isten bőséges asztalt terített nekik.
26 Feltámasztotta a keleti szelet,
és erejével a déli szelet,
27 fürjek tömege hullott a népre, mint az eső,
annyi madár szállt közéjük, mint a por.
28 Ott értek földet a táborban,
leszálltak a sátrak közé.
29 Evett a nép, ameddig jóllakott,
Isten többet adott nekik, mint amit kívántak.
3 Mózes ezt mondta a népnek: „Emlékezzetek erre a napra, amelyen kijöttünk Egyiptomból, ahol úgy éltünk, mint a rabszolgák! Emlékezzetek rá, hogy az Örökkévaló hozott ki bennünket onnan, nagy hatalmával. Erre való emlékezésül ne egyetek semmiféle kovásszal készült ételt! 4 A mai napon jöttünk ki Egyiptomból, Abib hónapban.
5 Az Örökkévaló megesküdött ősapáinknak, hogy nekünk adja azt a tejjel-mézzel folyó földet, amelyen most még a kánaániak, hettiták, emóriak, hivviek és jebúsziak laknak. Ezért bevisz majd titeket arra a földre, s akkor ebben a hónapban tartsátok meg ezt az ünnepet minden évben!
6 Az ünnep hét napja alatt csakis kovásztalan kenyeret egyetek, a hetedik napon pedig tartsatok nagy ünnepet az Örökkévalónak! 7 Kovásztalan kenyeret egyetek ezen a hét napon, s ez alatt kovász vagy kovásszal készült étel ne is legyen a házaitokban, sehol az országban! 8 Azon a napon magyarázd el a gyermekeidnek: »Azért van ez az ünnep, hogy emlékeztessen arra, amit az Örökkévaló tett velem,[a] amikor kiszabadított engem Egyiptomból.«
9 Ez az ünnep olyan legyen számotokra, mintha a karodra vagy a homlokodra lenne kötve, hogy soha ne felejtsétek el. Emlékeztet arra, hogy az Örökkévaló tanítását emlegessétek szüntelen, hiszen ő az, aki erős karjával kihozott minket Egyiptomból. 10 Tartsátok meg hát ezt az ünnepet minden évben, a megfelelő időben.”
Óvakodjatok a farizeusok kovászától!(A)
5 A tanítványok áteveztek a tó túlsó partjára, de elfelejtettek kenyeret vinni magukkal. 6 Jézus ezt mondta nekik: „Legyetek óvatosak: tartsátok távol magatokat a farizeusok és szadduceusok kovászától!”
7 Ők meg így tanakodtak egymás között: „Biztosan azért mondta ezt, mert elfelejtettünk kenyeret hozni.”
8 Jézus tudta, miről beszélnek, és ezt mondta: „Miért tanakodtok azon, hogy nincs nálatok kenyér? 9 Még mindig nem értitek?! Nem emlékeztek az ötezer emberre, az öt kenyérre, és hogy hány kosár maradékot szedtetek össze? 10 Vagy a négyezerre, a hét kenyérre, és a maradékokkal teli kosarakra? 11 Hát nem értitek, hogy nem kenyérről beszéltem? Azt mondtam, hogy legyetek óvatosak, és tartsátok távol magatokat a farizeusok és szadduceusok kovászától!”
12 Ekkor értették meg a tanítványok, hogy miről beszélt. Nem arról, hogy óvakodjanak a kovásztól, amely a kenyeret megkeleszti, hanem hogy a farizeusok és szadduceusok tanításaitól tartsák távol magukat.
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center