Revised Common Lectionary (Complementary)
A zenészek vezetőjének, Jedútúnnak. Dávid zsoltára.
62 Csak Istenben nyugszik meg a lelkem,
ő a szabadítóm!
2 Csak ő az én erős Kősziklám, szabadítóm!
Erős váram ő nekem,
nem győzhetnek le ellenségeim!
3 Meddig támadtok még engem?!
Miért akartok megölni?
Olyan vagyok, mint a düledező városfal,
mint egy omladozó bástya.
4 Ellenségeim azon tanakodnak,
hogyan taszítsanak le méltóságomból.
Örülnek, mikor hazugságot mondhatnak rólam.
Szájukkal áldanak, de szívükben átkoznak. Szela
5 Csak Istenben nyugszik meg a lelkem,
ő a reménységem!
6 Csak ő az én erős Kősziklám, szabadítóm!
Erős váram ő nekem,
nem győzhetnek le ellenségeim!
7 A győzelmet és dicsőséget Isten adja nekem!
Ő az én erős váram,
csak nála vagyok biztonságban!
8 Istenben bízz minden időben, népem!
Öntsétek ki szíveteket előtte!
Isten a mi menedékünk és biztonságunk! Szela
9 Bizony, az ember élete szétfoszlik,
mint a pára!
Ha mérlegre kerül,
a leheletnél is könnyebb!
10 Ne bízz az erőszakban vagy az elnyomásban,
se abban, amit lopva vagy csalással szereztél!
Ne bízz a vagyonodban,
még akkor se, ha gyarapszik!
11 Csak abban bízhatsz, amit Isten maga mondott,
és hiszem, hogy igaz: „Egyedül Istené az erő!”
12 Igen, Uram, tiéd a hűség és szeretet is!
Te jutalmazol, vagy büntetsz mindenkit,
tettei szerint.
8 Uram, az Örökkévaló megesküdött önmagára, ezt mondta az Örökkévaló, a Seregek Ura és Istene:
„Utálom, amire Jákób népe[a] oly büszke,
gyűlölöm várait és palotáit,
ezért kiszolgáltatom a várost
ellenségeinek,
és kezükbe adok mindenkit,
aki csak benne lakik.”
Csak kevesen maradnak életben Izráelben
9 Akkor, ha tízen maradnak élve egy családból, még azok is meghalnak. 10 S ha eljön egy rokon, hogy kivigye a házból a holttesteket, hogy elégesse őket; megkérdezi azt, aki a házban maradt: „Van-e még ott valaki más?”
Az meg válaszol: „Nem, nincs más, hála…”.[b]
De a másik félbeszakítja: „Hallgass! Ki ne mondd az Örökkévaló nevét!”
11 Mert nézzétek, az Örökkévaló parancsol,
és darabokra töri a nagy házakat,
apró törmelékké zúzza a kis házakat!
12 Vajon vágtatnak-e a lovak a sziklákon?
Vagy felszánthatjátok-e
ökrökkel a tengerpartot?
De ti az igaz ítéletet
keserű méregre cseréltétek!
Az igazságosság gyümölcse helyett
üröm terem nálatok!
13 Dicsekedtek vele,
hogy Lódebárt elfoglaltátok.
Kérkedve mondjátok:
„Lám, a magunk erejével
foglaltuk el Karnaim várát!”
14 „Ezért hát, Izráel,
ellened indítok egy népet
— mondja az Örökkévaló,
a Seregek Ura és Istene —,
elnyomnak és sanyargatnak majd téged
egész földeden,
a hamáti úttól az Arava-völgyig.”[c]
Jézus üzen a laodiceai gyülekezetnek
14 „A laodiceai gyülekezet angyalának ezt írd:
Ezt üzeni az Ámen[a], a hű és igaz Tanú, aki a Kezdet Isten teremtésében: 15 »Jól ismerem mindazt, amit teszel. Ismerlek téged: sem hideg nem vagy, sem forró. Bárcsak hideg, vagy forró lennél! 16 De mivel langyos vagy, kiköplek a számból! 17 Azt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, és nincs szükségem semmire! Nem veszed észre, hogy valójában milyen nyomorult vagy, szánalmas, szegény, vak és meztelen? 18 Azt tanácsolom, hogy tőlem vegyél igazi aranyat, amelyet tűzben tisztítottak meg, hogy valóban gazdag legyél! Tőlem vegyél fehér ruhát, hogy eltakard szégyenletes meztelenségedet! Tőlem vegyél orvosságot a szemedre, hogy tisztán láss!
19 Akit én szeretek, azt helyreigazítom, megfegyelmezem, sőt, megfenyítem. Ezért teljes erővel igyekezz, változtasd meg szívedet és az életedet! 20 Nézd, itt állok az ajtód előtt, és kopogtatok! Aki meghallja a hangomat, és beenged, ahhoz bemegyek, és együtt vacsorázom vele.
21 Aki győz, annak megengedem, hogy velem együtt üljön trónomon, mint ahogy én is győztem, és az Atya maga mellé ültetett a trónjára.
22 Akinek van füle, hallja és értse meg, amit a Szent Szellem mond a gyülekezeteknek!«”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center