Revised Common Lectionary (Complementary)
Dávid zsoltára.
15 Örökkévaló, ki lakhat sátorodban?[a]
Szent hegyeden ki élhet veled?
2 Aki egyenes úton jár,
azt teszi, ami helyes,
tiszták és igazak a szándékai,
3 nem rágalmaz másokat,
embertársának nem árt,
nem mond rosszat testvéreiről,
4 megveti a gonoszt,
de tiszteli azokat,
akik félik az Örökkévalót.
Aki, ha ígér valamit, megtartja,
még ha kárát vallja is,
5 aki nem kér kamatot
kölcsönadott pénze után,
és nem lehet megvesztegetni,
hogy az ártatlant megkárosítsa.
Aki így él, soha meg nem inog!
15 Ezután Mózes megfordult, és lejött a hegyről. Kezében hozta a Szövetség két kőtábláját, amelyek mind a két oldalukon tele voltak írva. 16 Ezeket a kőtáblákat Isten készítette, és ő maga véste beléjük az írást.
17 Józsué, aki Mózessel együtt közeledett a táborhoz, meghallotta az ünneplő tömeg lármáját, és ezt mondta Mózesnek: „Harci lármát hallok a táborból!”
18 De Mózes így válaszolt:
„Nem győzelmi ének ez,
sem a legyőzöttek gyászéneke,
hanem mulatozók kurjongatása!”
19 Amikor Mózes a tábor széléhez ért, és meglátta a bikaborjú-szobrot, meg a táncolva ünneplő tömeget, olyan haragra gerjedt, hogy földhöz vágta a kőtáblákat, és azok össze is törtek ott, a Sínai-hegy alatt. 20 Azután az arany bika-szobrot tűzben megolvasztotta, majd porrá törte. A port vízbe keverte, és megparancsolta a népnek, hogy igyanak belőle mindannyian.
21 Majd felelősségre vonta Áront: „Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bűnbe vitted őket?”
22 Áron ezt felelte: „Ne haragudj, uram! Hiszen tudod, milyen hajlamos ez a nép a rosszra! 23 Azt mondták nekem: »Nézd, nem tudjuk, mi történt azzal a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptomból! Készíts nekünk istent, hogy vezessen bennünket!« 24 Erre azt válaszoltam nekik: »Akinek van arany ékszere, hozza ide!« Össze is gyűjtöttek egy csomó aranyat, én meg tűzbe dobtam, és ez a bikaborjú lett belőle.”
25 Mózes megértette, hogy a nép azért vadult meg, mert Áron hagyta, hogy elvaduljanak, és úgy viselkedjenek ellenségeik szeme láttára, mint a bolondok. 26 Ezért Mózes odaállt a tábor kapujába, és így kiáltott: „Ide hozzám, aki hűséges az Örökkévalóhoz!” Ekkor a Lévi törzsébe tartozó férfiak odafutottak hozzá.
27 Mózes azt mondta nekik: „Az Örökkévaló, Izráel Istene ezt mondja: »Mindegyikőtök kösse oldalára a kardját! Menjetek keresztül a táboron, egyik végétől a másikig, és öljetek meg testvért, rokont, barátot és szomszédot is!«”
28 A Lévi törzsébe tartozó férfiak engedelmeskedtek, és megöltek a táborban mintegy 3 000 férfit. 29 Ezután Mózes így szólt hozzájuk: „Ma lettetek az Örökkévaló számára elkülönített szolgák, mivel nem kíméltétek még saját fiaitokat és testvéreiteket sem. Az Örökkévaló ezért megáld benneteket!”
30 A következő reggel Mózes kihirdette a népnek: „Igen súlyos bűnt követtetek el! Most ismét fölmegyek a hegyre az Örökkévalóval beszélni, s talán elérem, hogy megbocsásson nektek.” 31 Föl is ment a hegyre, és ezt mondta az Örökkévalónak: „Jaj, ez a nép igen súlyos bűnt követett el, hogy istent csinált magának aranyból! 32 Mégis arra kérlek, hogy bocsásd meg ezt a bűnüket! Ha nem, töröld ki nevemet könyvedből, amelyet írtál!”
33 De az Örökkévaló ezt felelte: „Csak azoknak a nevét törlöm ki könyvemből, akik vétkeztek ellenem. 34 Most hát indulj tovább! Vezesd a népet arra a helyre, amelyről beszéltem neked! Nézd! Angyalom fog előtted menni. Amikor eljön a számonkérés napja, megbüntetem őket ezért a bűnükért.”
35 Az Örökkévaló valóban meg is büntette a népet. Nagy csapással sújtotta őket amiatt, hogy Áron vezetésével azt a bika formájú szobrot készítették.
Szegények és gazdagok
9 A szegény sorsú testvér azzal a szellemi gazdagsággal dicsekedjen, amelyet Istentől kapott. 10 A gazdag testvér viszont a megalázottságával dicsekedhet, hiszen lehet bármilyen gazdag, ő is úgy múlik el, mint a mezőn a virágok. 11 Mert felkel a nap, és a forró szél kiszárítja a növényeket, lehullnak a virágok, és szépségük elmúlik. Ugyanígy múlik el a gazdag ember is. Egyik nap még üzleti terveket készít, a másik nap már halott.
Kísértés és kívánság
12 Boldog és áldott, aki a kísértésben kitart, mert miután kiállta a próbát, megkapja az örök élet koszorúját, amelyet Isten azoknak ígért, akik szeretik őt. 13 Amikor kísértések érnek valakit, ne mondja, hogy Isten akarja őt rávenni valami gonoszságra! Mert Istent a gonoszság nem kísértheti meg, ő maga pedig senkit sem akar gonoszságra biztatni. 14 Ha valakiben feltámad a gonosz dolgok iránti kívánság, akkor valójában a saját szívének kívánsága csalogatja rossz irányba. 15 Ha ezek a gonosz vágyak meggyökereznek benne, akkor abból bűnös tettek származnak. Amikor pedig a bűn eluralkodik valakiben, az halálba vezet.
16 Szeretett testvéreim, ne hagyjátok magatokat becsapni!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center