Revised Common Lectionary (Complementary)
„A Templomba felvezető ének.”
130 Örökkévaló, a mélységből kiáltok hozzád!
2 Hallgass meg, Uram,
figyelj könyörgésemre!
3 Ha bűneink szerint bánsz velünk, Örökkévaló,
ki állhat meg előtted?
4 De te megbocsáthatsz nekünk!
Ezért félnek és tisztelnek téged.
5 Én az Örökkévaló segítségét várom!
Rá várok, hogy megsegítsen,
és ígéretében bízom!
6 Az Örökkévalóra várok,
úgy várom őt, mint az őrök a hajnalt,
mint az őrök a hajnalt!
7 Izráel, az Örökkévalóban bízz,
mert ő kegyelmes, és igazán szeret,
biztosan meg tud menteni!
8 Bizony, meg is szabadítja ő
Izráelt minden bűnétől!
Az első ember az Éden kertjében
4 Ez tehát az ég és föld, és minden bennük lévő teremtésének a története. Abban az időben, amikor az Örökkévaló Isten a földet és az eget megalkotta, 5 még semmiféle növényzet nem volt a földön. Még a vadnövények sem csíráztak ki, mert az Örökkévaló Isten még nem küldött a földre esőt, hogy megöntözze — és ember sem volt, aki a földet megművelje[a].
6 De vízpára[b] szállt fel a földből, és megnedvesítette az egész föld felszínét.
7 Akkor az Örökkévaló Isten kezébe vett egy rögöt a földből, és embert formált belőle. Majd életet adó leheletét[c] az ember orrába lehelte — ezáltal lett Ádám élő lélekké. 8 Az Örökkévaló Isten ültetett egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el Ádámot, akit formált. 9 Majd fölnevelt a földből mindenféle gyönyörű gyümölcsfát, amely jó gyümölcsöt termett. A kertben volt két fa a többi között: az Élet Fája és a Jó és Rossz Megismerésének Fája. 10 Édenből folyó eredt, hogy megöntözze a kertet. Ezután négy folyóra vált szét. 11-12 Az első folyó a Písón, amely végig kanyarog Havílá egész földjén, ahol illatos balzsam, drágakövek és jó minőségű arany található. 13 A második folyó a Gihon, amely végig kanyarog Kús[d] egész földjén. 14 A harmadik folyó a Tigris, amely Asszíriától[e] keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz.
Példázat a magvetésről(A)
4 Minden városból és faluból jöttek Jézushoz, s nagy tömeg gyűlt össze körülötte. Ő pedig ezt a példázatot mondta nekik:
5 „Egy földműves kiment a szántóföldjére vetni. Ahogy szórta a vetőmagot, néhány az útra esett. Ezeket az emberek eltaposták, a madarak pedig felcsipegették. 6 Némelyik mag köves talajra esett, de amint kicsírázott, el is száradt, mert nem kapott elég nedvességet. 7 Megint más magok tüskés gyomok közé hullottak, ahol kikeltek, de a felnövő gyomok elnyomták és megfojtották őket. 8 Más magok viszont a jó földbe kerültek. Amikor megnőttek, bőséges termést hoztak: százszor annyit, mint amennyit a magvető elvetett.”
Jézus hangosan kiáltva fejezte be a történetet: „Akinek van füle, hallja és értse meg, amit mondok!”
9 Tanítványai megkérdezték tőle, hogy mit jelent ez a történet.
10 Ő így felelt: „Ti megérthetitek Isten Királyságának titkos igazságait, de a többieknek csak jelképes történeteket mondok, hogy
»nézzenek, de ne lássanak,
halljanak, de ne értsenek.«”[a]
A magvetés példázatának magyarázata(B)
11 „Ennek a példázatnak a következő a jelentése: a mag Isten üzenete. 12 Az útra hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják ugyan Isten üzenetét, de a Sátán azonnal ellopja azt a szívükből, hogy ne jussanak hitre és ne üdvözüljenek. 13 A köves talajra hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják Isten üzenetét, és örömmel fogadják, de az nem tud meggyökerezni bennük. Ezek hisznek ugyan egy ideig, de amikor próbára teszik őket a nehézségek, elvesztik a hitüket, és elfordulnak Istentől. 14 A tüskés gyomok közé hullott magok esete azokat jelképezi, akik hallják Isten üzenetét, de ahogy múlik az idő, az élet gondjai, gazdagsága és élvezetei elnyomják bennük Isten üzenetét, és nem hoznak termést. 15 A jó föld esete pedig azokat jelképezi, akik Isten üzenetét jó és őszinte szívvel befogadják, megőrzik, és türelmes állhatatossággal jó gyümölcsöket teremnek.”
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center