M’Cheyne Bible Reading Plan
A családi élet tisztasága
18 Azután így beszélt Mózeshez az Úr:
2 Szólj Izráel fiaihoz, és ezt mondd nekik: Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.
3 Ne cselekedjetek úgy, ahogyan Egyiptomban szokás, ahol laktatok. És ne cselekedjetek úgy, ahogyan Kánaán földjén szokás, ahova beviszlek benneteket. Ne kövessétek szokásaikat!
4 Az én döntéseim szerint cselekedjetek, az én rendelkezéseimet őrizzétek meg, és azokat kövessétek. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek.
5 Őrizzétek meg rendelkezéseimet, döntéseimet, mert aki megcselekszi azokat, él általuk. Én vagyok az Úr!
6 Senki se közeledjék egy vér szerinti rokonához sem azért, hogy fölfedje annak szemérmét. Én vagyok az Úr.
7 Apád szemérmét és anyád szemérmét föl ne fedd; anyád ő, ne fedd föl a szemérmét.
8 Apád feleségének a szemérmét föl ne fedd, apádé az a szemérem.
9 Nővérednek, apád leányának, vagy anyád leányának a szemérmét föl ne fedd, akár otthon született, akár máshol született.
10 Fiad leányának vagy lányod leányának a szemérmét föl ne fedd, mert a te szemérmed az.
11 Apád felesége leányának a szemérmét föl ne fedd, mert apádnak a szülöttje, a te nővéred ő.
12 Apád nővérének a szemérmét föl ne fedd: apád vérrokona ő.
13 Anyád nővérének a szemérmét föl ne fedd, mert anyád vérrokona ő.
14 Apád testvérének a szemérmét föl ne fedd, feleségéhez se közeledj: nagynénéd ő.
15 Menyednek a szemérmét föl ne fedd; fiadnak a felesége ő, föl ne fedd a szemérmét.
16 Testvéred feleségének a szemérmét föl ne fedd, testvéredé az a szemérem.
17 Egy asszonynak és leányának a szemérmét föl ne fedd. Fiának a leányát és lányának a leányát el ne vedd, fölfedvén szemérmüket, mert vérrokonok ők. Fajtalanság ez.
18 Ne végy feleségül egy nőt a nővére mellé, hogy vetélkedés ne támadjon, ha még életében fölfeded mellette a másiknak a szemérmét.
19 Ne közeledj nőhöz havi tisztátalansága idején, hogy fölfedd a szemérmét.
20 Honfitársad feleségével ne közösülj, mert tisztátalanná teszed magad vele.
21 Magzatodat ne add oda, hogy elégessék a Moloknak. Meg ne gyalázd Istened nevét. Én vagyok az Úr!
22 Férfival ne hálj úgy, ahogyan asszonnyal hálnak. Utálatosság az.
23 Semmiféle állattal ne közösülj, mert tisztátalanná teszed magad vele. És asszony se álljon meg állat előtt, hogy párosodjék vele. Förtelem az.
24 Ne tegyétek magatokat tisztátalanná mindezekkel, mert azok a népek tették magukat mindezekkel tisztátalanná, amelyeket kiűzök előletek.
25 Mert tisztátalanná vált az a föld, ezért számon kérem rajta a bűnét, és kihányja az a föld a lakosait.
26 De ti őrizzétek meg rendelkezéseimet és döntéseimet. Ne kövessétek el ezeket az utálatos dolgokat, se a bennszülött, se a köztetek tartózkodó jövevény.
27 Mert mindezeket az utálatos dolgokat az előttetek fekvő földnek a lakosai követték el, és tisztátalanná lett az a föld.
28 Ne hányjon ki titeket is az a föld, ha tisztátalanná teszitek, ahogyan kihányta az előttetek levő népeket.
29 Mert aki csak egyet is elkövet ezek közül az utálatosságok közül, azt mind ki kell irtani népe közül, ha ilyet követ el.
30 Őrizzétek meg, amiket elrendeltem, és semmit ne kövessetek el azok közül az utálatos szokások közül, amelyeket előttetek elkövettek, és ne tegyétek magatokat tisztátalanná azokkal. Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek!
Az igaz ember szenvedése és szabadulása
22 A karmesternek: "A hajnali szarvas" kezdetű ének dallamára. Dávid zsoltára.
2 Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el? Távol van tőlem a segítség, pedig jajgatva kiáltok!
3 Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni.
4 Pedig te szent vagy, trónodon ülsz, rólad szólnak Izráel dicséretei.
5 Benned bíztak őseink, bíztak, és megmentetted őket.
6 Hozzád kiáltottak segítségért, és megmenekültek, benned bíztak, és nem szégyenültek meg.
7 De én féreg vagyok, nem ember, gyaláznak az emberek, és megvet a nép.
8 Gúnyolódnak rajtam mind, akik látnak, ajkukat biggyesztik, fejüket csóválják:
9 Az Úrra bízta magát, mentse hát meg őt, szabadítsa meg, hiszen kedvelte!
10 Te hoztál ki engem anyám méhéből, biztonságba helyeztél anyám emlőin.
11 Már anyám ölében is rád voltam utalva, anyám méhében is te voltál Istenem.
12 Ne légy tőlem távol, mert közel van a baj, és nincs, aki segítsen!
13 Hatalmas bikák vettek körül, bekerítettek a básáni bivalyok.
14 Föltátották rám szájukat, mint a marcangoló, ordító oroszlán.
15 Szétfolytam, mint a víz, kificamodtak a csontjaim. Szívem, mint a viasz, megolvadt bensőmben.
16 Torkom kiszáradt, mint a cserép, nyelvem az ínyemhez tapadt, a halál porába fektettél.
17 Mert kutyák vettek körül engem, gonoszok bandája kerített be, átlyukasztották kezemet, lábamat.
18 Megszámlálhatnám minden csontomat, ők pedig csak bámulnak, néznek rám.
19 Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek.
20 Ó, Uram, ne légy távol, erősségem, siess segítségemre!
21 Ments meg engem a fegyvertől, életemet a kutyák hatalmából!
22 Szabadíts meg az oroszlán szájából, és a bivalyok szarvai közül, engem, nyomorultat!
23 Hirdetem nevedet testvéreimnek, dicsérlek a gyülekezetben.
24 Kik az Urat félitek, dicsérjétek őt, Jákób utódai, mind dicsőítsétek őt! Rettegjetek tőle Izráel utódai mind!
25 Mert nem veti meg, és nem utálja a nyomorult nyomorúságát, nem rejti el orcáját előle, segélykiáltását meghallgatja.
26 Rólad szól dicséretem a nagy gyülekezetben, teljesítem fogadalmaimat az istenfélők előtt.
27 Esznek az alázatosak, és jóllaknak, dicsérik az Urat, akik őt keresik. Szívetek legyen vidám mindenkor!
28 A föld határáig mindenkinek eszébe jut az Úr, és megtérnek hozzá, leborul előtte mindenféle nép.
29 Mert az Úré a királyi hatalom, ő uralkodik a népeken.
30 Csak előtte borulnak le a földi hatalmasságok, térdet hajt előtte minden halandó, aki nem tudja életét megtartani.
31 Az utódok szolgálják őt, beszélnek az Úrról a jövő nemzedéknek.
32 Jönnek, és a születendő népnek hirdetik majd, hogy igaz, amit ő tesz.
Nincs semmi új a nap alatt
1 A Prédikátornak, Dávid fiának, Jeruzsálem királyának beszédei:
2 Igen nagy hiábavalóság - mondja a Prédikátor -, igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság!
3 Mi haszna van az embernek minden fáradozásából, ha fáradozik a nap alatt?
4 Nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, de a föld örökké megmarad.
5 Fölkel a nap, és lemegy a nap, siet vissza arra a helyre, ahol majd újból fölkel.
6 A szél fúj délre, majd északnak fordul, körbefordul a szél járása, és visszatér oda, ahonnan elindult.
7 Minden folyó a tengerbe ömlik, és a tenger mégsem telik meg, pedig ugyanoda folynak a folyók, újra meg újra oda folynak.
8 Minden dolog fárasztó, el sem tudja mondani az ember. Szemünk nem győz eleget nézni, fülünk nem tud eleget hallani.
9 Ami volt, ugyanaz lesz majd, és ami történt, ugyanaz fog történni, mert nincs semmi új a nap alatt.
10 Ha van is olyan dolog, amiről azt mondják, hogy új, az is megvolt már régen, megvolt már jóval előttünk.
11 Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd azután lesznek.
A Prédikátor tapasztalatai
12 Én, a Prédikátor, Izráel királya voltam Jeruzsálemben,
13 és rászántam magam arra, hogy megvizsgálok, és bölcsen kikutatok mindent, ami az ég alatt történik. Rossz foglalkozás ez; azért adta Isten az embereknek, hogy bajlódjanak vele.
14 Láttam, hogy mindaz, amit véghez visznek a nap alatt, csak hiábavalóság és hasztalan erőlködés.
15 Ami görbe, azt nem lehet kiegyenesíteni, és ami nincs, azt nem lehet számba venni.
16 Így gondolkodtam magamban: Én sokkal nagyobb bölcsességre tettem szert, mint azok, akik elődeim voltak Jeruzsálemben; sok bölcsességet és ismeretet szereztem.
17 Amikor azonban rászántam magam, hogy megismerjem a bölcsességet, megismertem az esztelenséget és oktalanságot is. Megtudtam, hogy ez is hasztalan erőlködés.
18 Mert ahol sok a bölcsesség, sok a bosszúság is; és aki gyarapítja az ismeretet, gyarapítja a szenvedést is.
A püspökről
3 Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, jó munkát kíván.
2 Szükséges tehát, hogy a püspök legyen feddhetetlen, egyfeleségű férfi; megfontolt, józan, tisztességes, vendégszerető, tanításra alkalmas;
3 nem részeges, nem kötekedő, hanem megértő, a viszálykodást kerülő, nem pénzsóvár;
4 olyan, aki a maga háza népét jól vezeti, gyermekeit engedelmességben és teljes tisztességben neveli.
5 Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni az Isten egyházára?
6 Ne újonnan megtért ember legyen, nehogy felfuvalkodva az ördöggel azonos ítélet alá essék.
7 Szükséges, hogy a kívülállóknak is jó véleményük legyen róla, nehogy gyalázatba és az ördög csapdájába essék.
A diakónusokról
8 Ugyanígy a diakónusok is tiszteletre méltók legyenek, nem kétszínűek, nem mértéktelen borivás rabjai, nem haszonlesők,
9 hanem olyanok, akikben megvan a hit titka tiszta lelkiismerettel.
10 De ezeket is meg kell vizsgálni előbb, csak akkor szolgáljanak, ha feddhetetlenek.
11 Feleségük is hasonlóan tiszteletre méltó legyen: nem rágalmazó, mértékletes, mindenben hűséges.
12 A diakónusok legyenek egyfeleségű férfiak, akik mind gyermekeiket, mind a maguk háza népét jól vezetik.
13 Mert akik jól szolgálnak, azok szép tisztességet szereznek maguknak, és nagy bátorságot nyernek a Jézus Krisztusba vetett hit hirdetésére.
A kegyesség titka
14 Ezeket pedig abban a reményben írom neked, hogy hamarosan eljutok hozzád.
15 Ha pedig késnék, ezekből tudd meg, hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és erős alapja:
16 Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society