M’Cheyne Bible Reading Plan
A főpap vétekáldozata
4 Azután így beszélt az Úr Mózeshez:
2 Mondd el Izráel fiainak, hogy mi történjék akkor, ha valaki nem szándékosan vétkezik az Úrnak valamelyik tilalma ellen, és azok közül csak egyet is áthág.
3 Ha a fölkent pap vétkezik, és a nép vétkessé vált miatta, akkor elkövetett vétkéért mutasson be egy hibátlan bikaborjút vétekáldozatul az Úrnak.
4 Vezesse a bikát a kijelentés sátrának a bejáratához, az Úr elé, tegye kezét a bika fejére, és vágja le a bikát az Úr előtt.
5 Azután vegyen a fölkent pap a bika véréből, és vigye be azt a kijelentés sátrába.
6 Mártsa a pap az ujját a vérbe, és hintsen a vérből hétszer a szentély kárpitjára, az Úr színe előtt.
7 Azután kenje meg a pap a vérrel az Úr színe előtt az illatszerfüstölő oltár szarvait a kijelentés sátrában, a bika vérét pedig mind öntse az égőáldozati oltár aljára, a kijelentés sátrának a bejáratánál.
8 Vegye ki a vétekáldozati bikából az összes kövérjét, azt a kövérjét, amely a beleket takarja és az összes kövérjét, ami a beleken van.
9 Fejtse le a két vesét is a rajtuk levő kövérjével együtt, amely a vékonyánál van, meg a májon levő hártyát is a vesékkel együtt,
10 ahogyan azt a békeáldozati marhából szokták kivenni. Füstölögtesse el azokat a pap az égőáldozati oltáron.
11 De a bika bőrét és az egész húsát, a fejével és lábszáraival együtt, meg a beleit és a ganéját,
12 tehát az egész bikát vigye ki a táboron kívül egy tiszta helyre, ahová a hamut öntik, és égesse azt el farakáson, tűzben. Ott égessék el, ahova a hamut öntik.
Az egész nép vétekáldozata
13 Ha Izráel egész közössége megtéved, és áthágnak csak egyet is az Úr tilalmai közül és vétkessé válnak miatta, de úgy, hogy a gyülekezet előtt rejtve volt a dolog,
14 később azonban kitudódik a vétek, amely miatt vétkesekké váltak, akkor mutasson be a gyülekezet egy bikaborjút vétekáldozatul. Vezessék azt a kijelentés sátra elé.
15 A közösség vénei tegyék kezüket a bika fejére az Úr színe előtt, azután vágják le a bikát az Úr színe előtt.
16 A fölkent pap vigyen be a bika véréből a kijelentés sátrába.
17 Mártsa a pap az ujját a vérbe, és hintsen abból hétszer a kárpitra, az Úr színe előtt.
18 Kenjen vért annak az oltárnak a szarvaira is, amely a kijelentés sátrában van, az Úr színe előtt, a vért pedig mind öntse az égőáldozati oltár aljára, a kijelentés sátrának a bejárata előtt.
19 Vegye ki belőle az összes kövérjét, és füstölögtesse el az oltáron.
20 Ugyanazt tegye ezzel a bikával, amit a vétekáldozati bikával szokott tenni, úgy cselekedjék vele. Ha a pap elvégezte értük az engesztelést, akkor bocsánatot nyernek.
21 Azután vigye ki a bikát a táboron kívülre, és ugyanúgy égesse el, ahogyan az előző bikát elégette. A gyülekezet vétekáldozata ez.
Vezető ember vétekáldozata
22 Ha egy vezető ember nem szándékosan vétkezik, és áthág csak egyet is az Úrnak, Istenének a tilalmai közül, és vétkessé válik miatta,
23 vagy tudtára adják vétkét, amiben vétkes, akkor hozzon áldozatul egy hibátlan kecskebakot.
24 Tegye kezét a bak fejére, és vágja le azon a helyen, ahol az égőáldozatot szokták levágni, az Úr színe előtt. Vétekáldozat ez.
25 A pap pedig vegyen ujjával a vétekáldozat véréből és kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a többi vért pedig öntse az égőáldozati oltár aljára.
26 Az egész kövérjét füstölögtesse el az oltáron, ahogyan a békeáldozat kövérjét szokták. Ha így a pap elvégzi az engesztelést annak a vétkéért, akkor bocsánatot nyer.
A közember vétekáldozata
27 Ha egy ember a köznépből nem szándékosan vétkezik, és áthág csak egyet is az Úr tilalmai közül, és vétkessé válik miatta,
28 vagy tudtára adják vétkét, amiben vétkes, akkor hozzon áldozatul egy hibátlan nőstény kecskét a vétkéért, amiben vétkes.
29 Tegye kezét a vétekáldozat fejére, és vágja le a vétekáldozatot az égőáldozat helyén.
30 A pap pedig vegyen ujjával a vérből, és kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a többi vért pedig öntse az oltár aljára.
31 Fejtse le az egész kövérjét úgy, ahogy a békeáldozat kövérjét szokták lefejteni, a pap pedig füstölögtesse el az oltáron kedves illatul az Úrnak. Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést, bocsánatot nyer.
32 Ha bárányt hoz vétekáldozatul, hibátlan nőstényt hozzon.
33 Tegye kezét a vétekáldozat fejére, és vágja le vétekáldozatul azon a helyen, ahol az égőáldozatot szokták levágni.
34 A pap pedig vegyen ujjával a vétekáldozat véréből, és kenje meg az égőáldozati oltár szarvait, a többi vért pedig öntse az oltár aljára.
35 Fejtse le az egész kövérjét úgy, ahogy a békeáldozati bárány kövérjét szokták lefejteni, a pap pedig füstölögtesse el az oltáron, az Úr tűzáldozataira téve. Ha így a pap elvégzi érte az engesztelést, vétkéért, amiben vétkes, bocsánatot nyer.
ELSŐ KÖNYV
Az igazak és a bűnösök sorsa
1 Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére,
2 hanem az Úr törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal.
3 Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz.
4 Nem így járnak a bűnösök, hanem úgy, mint a polyva, amelyet szétszór a szél.
5 Ezért nem állhatnak meg a bűnösök az ítélet idején és a vétkesek az igazak közösségében.
6 Mert ismeri az Úr az igazak útját, a bűnösök útja pedig semmibe vész.
Isten és felkentje diadalmaskodik
2 Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek?
2 Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az Úr ellen és felkentje ellen:
3 Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket!
4 A mennyben lakozó kineveti, az Úr kigúnyolja őket.
5 Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket:
6 Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon!
7 Kihirdetem az Úr végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged!
8 Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget.
9 Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt!
10 Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek!
11 Félelemmel szolgáljátok az Urat, reszketve vígadjatok!
12 Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!
A kegyes szegénység lelkileg gazdagít
19 Jobb a feddhetetlenül élő szegény, mint az álnok beszédű ostoba.
2 Ismeret nélkül az igyekezet sem jó, és a gyors lábú félreléphet.
3 Az embert a saját bolondsága vezeti félre, mégis az Úr ellen zúgolódik a szíve.
4 A vagyon sok barátot szerez, a nincstelentől a barátja is elválik.
5 Nem marad büntetlen a hamis tanú, és nem menekül meg, aki hazugságot beszél.
6 Sokan hízelegnek az előkelő embernek, és az ajándékozónak mindenki barátja.
7 A szegényt a testvérei is mind gyűlölik, még inkább eltávolodnak tőle barátai; szavaival unszolja őket, de hiába.
8 Aki értelmet szerez, önmagát szereti, aki megőrzi tudását, megtalálja a jót.
9 Nem marad büntetlen a hamis tanú, és elpusztul, aki hazugságot beszél.
A rest és csúfolódó embert utoléri a büntetés
10 Nem illik az ostobához a fényűzés, sem a szolgához az uralkodás a vezetőkön.
11 Az értelmes ember türelmes, díszére válik, ha megbocsátja a vétket.
12 Ha a király haragszik, olyan, mintha oroszlán morogna, de jóakarata olyan, mint a fűre hulló harmat.
13 Apjának szerencsétlensége az ostoba fiú, és mint a szüntelen csepegő háztető, olyan a zsémbes asszony.
14 A ház és a vagyon apai örökség, de az Úrtól van az okos feleség.
15 A restség mély álomba merít, és a lusta ember éhezik.
16 Aki megtartja a parancsot, megtartja életét, de aki nem törődik teendőivel, meghal.
17 Aki könyörül a nincstelenen, az Úrnak ad kölcsön, mert ő megtéríti jótéteményét.
18 Fenyítsd meg fiadat, míg van remény, de ne vigyen odáig indulatod, hogy halálát okozd!
19 A nagy haragú ember fizessen bírságot, mert ha elengeded neki, még nő a haragja.
20 Hallgass a tanácsra, és fogadd el az intést, hogy végre bölcs légy!
21 Sokféle szándék van az ember szívében, de csak az Úr tanácsa valósul meg.
22 Amit az embertől megkívánnak, az a hűség, ezért jobb a szegény ember a hazugnál.
23 Az Úr félelme életet jelent: az ember elégedetten alszik, nem éri veszedelem.
24 Belenyújtja kezét a rest a tálba, de már a szájához nem viszi.
25 Ha megvered a csúfolódót, az együgyű okul, ha megfedded az okost, az belátja annak értelmét.
26 Szégyellni való és gyalázatos az a fiú, aki bántalmazza apját, vagy elkergeti anyját.
27 Ha nem hallgatsz, fiam, az intésre, tévelyegni fogsz, okos tanítások nélkül!
28 A haszontalan tanú csúfot űz a törvényből, a bűnösök szája pedig csak úgy nyeli az álnokságot.
29 A csúfolódókat készen várja az ítélet, és az ostobák hátát az ütleg.
Pál küzdelme a gyülekezet állhatatosságáért
2 Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek és a laodíceaiakért; és mindazokért, akik engem nem ismernek személyesen,
2 hogy szívük felbátorodjék, összeforrva szeretetben, és eljussanak a teljes bizonyossághoz vezető ismeret egész gazdagságára: az Isten titkának, Krisztusnak ismeretére.
3 Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.
4 Ezt azért mondom, nehogy valaki titeket megtévesztő szavakkal félrevezessen.
5 Mert ha távol vagyok is testben, lélekben mégis veletek vagyok, és örömmel látom a köztetek uralkodó szép rendet és Krisztusba vetett hitetek szilárdságát.
6 Mivel tehát már elfogadtátok Krisztus Jézust, az Urat, éljetek is őbenne.
7 Gyökerezzetek meg és épüljetek fel őbenne, erősödjetek meg a hit által, amint tanultátok, és hálaadásotok legyen egyre bőségesebb.
A keresztre szegezett adóslevél
8 Vigyázzatok, hogy rabul ne ejtsen valaki titeket olyan bölcselkedéssel és üres megtévesztéssel, amely az emberek hagyományához, a világ elemeihez, és nem Krisztushoz alkalmazkodik.
9 Mert benne lakik az istenség egész teljessége testileg,
10 és benne jutottatok el ti is ehhez a teljességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak.
11 Benne vagytok körülmetélve is, de nem kézzel végzett körülmetéléssel, hanem a Krisztus szerinti körülmetéléssel, a bűn testének levetése által.
12 A keresztségben vele együtt eltemettek benneteket, és vele együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta őt a halottak közül.
13 És titeket is, akik halottak voltatok vétkeitekben és bűnös valótok körülmetéletlenségében, ővele együtt életre keltett megbocsátva nekünk minden vétkünket.
14 Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára.
15 Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk.
Óvás a hamis tanítóktól
16 Senki el ne ítéljen titeket ételért és italért, ünnep, újhold vagy szombat miatt.
17 Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság.
18 Ne vegye el tőletek a versenydíjat az, aki alázatoskodásban és angyalok iránti tiszteletben tetszeleg, látomásaival foglalkozik, saját bölcsességétől ok nélkül felfuvalkodik,
19 de nem ragaszkodik a Főhöz: pedig ő tartja össze az egész testet inak és ízületek segítségével, és az őáltala növekszik az Isten szerinti növekedéssel.
20 Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők:
21 "Ne nyúlj hozzá, ne ízleld meg, ne is érintsd!"
22 Azokról van itt szó, amik arra valók, hogy elfogyasztva megsemmisüljenek. Ezek csupán emberi parancsok és rendelések.
23 Ezeknek a megtartása a bölcsesség látszatát kelti ugyan a magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a test sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs, mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society