Book of Common Prayer
Isten szövetsége Dávid házával
89 Az ezráhi Étán tanítókölteménye.
2 URam, kegyelmes tetteidről éneklek örökké, nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségedet.
3 Mert ezt mondom: Örökké tart kegyelmed, hűséged szilárd, akár az ég.
4 Szövetséget kötöttem választottammal, megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
5 Örökre fenntartom utódaidat, nemzedékről nemzedékre építem trónodat! (Szela.)
6 Az egek magasztalják csodáidat, URam, hűségedet a szentek gyülekezetében.
7 Mert ki van a fellegekben, aki egy sorba állítható az ÚRral? Ki hasonló az ÚRhoz az istenfiak között?
8 Igen rettenetes az Isten a szentek gyűlésében, és félelmetes mindazok között, akik körülötte vannak.
9 URam, Seregek Istene! Ki olyan erős, mint te, URam? Hűséged körülvesz téged!
10 Te uralkodsz a dühöngő tengeren; ha hullámai tornyosulnak, te lecsendesíted őket.
11 Te zúztad szét Rahabot, halálra sebezve; erős karoddal szétszórtad ellenségeidet.
12 Tied a menny, tied a föld is, te hoztad létre a földkerekséget és azt, ami betölti.
13 Te teremtettél északot és délt, a Tábor és a Hermón nevednek ujjong.
14 Hatalmas a te karod, kezed erős, jobbod felséges.
15 Igazság és jog trónodnak támasza, szeretet és hűség jár előtted.
16 Boldog nép az, amely tud neked ujjongani, amely orcád világosságában járhat, URam!
17 Nevednek örvendeznek mindennap, és igazságod fölmagasztalja őket,
18 mert te vagy díszük és erejük. Kegyelmed által emelkedik hatalmunk,
19 mert az ÚRtól van a pajzsunk, Izráel Szentjétől a királyunk.
Ígéret Dávid házának
20 Egykor látomásban így szóltál híveidhez: Segítséget nyújtottam egy hősnek, kiemeltem a nép közül egy kiválasztottat.
21 Megtaláltam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem őt.
22 Kezem állandóan vele lesz, karom erőssé teszi őt.
23 Nem csalja tőrbe ellenség, nem nyomja el álnok ember.
24 Kiirtom előle ellenségeit, és leverem gyűlölőit.
25 Hűségem és szeretetem vele lesz, és nevem által emelkedik hatalma.
26 Ráteszem kezét a tengerre, jobbját a folyókra.
27 Így nevez majd engem: Atyám vagy, én Istenem, szabadító kősziklám!
28 Én pedig elsőszülöttséggel ajándékozom meg, felséges lesz a földi királyok között.
29 Örökké megtartom szeretetemet iránta, és szövetségem állandó lesz vele.
30 Mindenkor gondoskodom utódairól és trónjáról, míg csak meglesz az ég.
31 Ha fiai elhagyják tanításomat, és nem élnek törvényeim szerint,
32 ha megszegik rendelkezéseimet, és nem tartják meg parancsolataimat,
33 akkor bottal büntetem meg őket vétkükért, és csapásokkal bűnükért.
34 De szeretetemet nem vonom meg tőle, és nem csalom meg, mert hűséges vagyok.
35 Nem szegem meg szövetségemet, nem másítom meg, ami a számon kijött.
36 Megesküdtem egykor szentségemre, és nem fogok hazudni Dávidnak:
37 Örökké lesz neki utódja, trónja előttem lesz, mint a nap,
38 megmarad örökre, mint a hold, a fellegek közt lakó igaz tanú. (Szela.)
Könyörgés szabadításért
39 Mégis eltaszítottad fölkentedet, megvetetted, és megharagudtál rá.
40 Felbontottad a szolgáddal kötött szövetséget, porig aláztad koronáját.
41 Mindenütt leromboltad kerítését, erős városait romba döntötted.
42 Fosztogatja minden arra járó, csúffá lett szomszédai előtt.
43 Fölemelted támadói jobbját, örömöt szereztél ellenségeinek.
44 Még kardja élét is elvetted, hogy ne tudjon helytállni a harcban.
45 Megfosztottad tisztaságától, trónját a földre döntötted.
46 Megrövidítetted ifjúsága idejét, szégyennel borítottad el őt. (Szela.)
47 Miért rejtőzöl el oly soká, URam, miért lángol haragod, mint a tűz?
48 Gondold meg, hogy mit ér az életem, milyen mulandónak teremtettél minden embert!
49 Van-e olyan ember, aki életben maradhat, és nem lát halált, aki megmenekülhet a holtak hazájától? (Szela.)
50 Hol vannak, Uram, régi kegyelmes tetteid, hűséged, amelyet esküvel fogadtál Dávidnak?
51 Gondolj, Uram, szolgád gyalázatára, amit lelkemben szenvedek sok néptől!
52 Mert gyaláznak ellenségeid, URam, gyalázzák fölkented lába nyomát.
53 Áldott legyen az ÚR mindörökké! Ámen, ámen!
Kórah, Dátán és Abirám lázadása
16 Kórah, a Jichár fia, aki Kehát fia, aki Lévi fia, összefogott Dátánnal és Abirámmal, Eliáb fiaival, meg Ónnal, Pelet fiával, aki Rúben fia volt,
2 és fölkeltek Mózes ellen, kétszázötven emberrel Izráel fiai közül, akik a közösség vezető emberei, a gyülekezet képviselői, neves emberek voltak.
3 Ezek egybegyűltek Mózes és Áron ellen, és ezt mondták nekik: Elegünk van belőletek! Miért emelitek magatokat az Úr gyülekezete fölé?! Hiszen az egész közösség a maga egészében szent, és közöttük van az Úr!
4 Ezt hallva, Mózes arcra borult,
5 és így szólt Kórahhoz és egész csoportjához: Majd reggel tudtul adja az Úr, hogy ki az övé, ki a szent, és ki közeledhet hozzá. Az közeledhet hozzá, akit kiválasztott.
6 Ezt tegyétek, Kórah és egész csoportja! Fogjátok a szenesserpenyőtöket,
7 tegyetek bele tüzet, és rakjatok rá füstölőszert holnap az Úr színe előtt. Az lesz a szent, akit kiválaszt az Úr. Elegem van belőletek, Lévi fiai!
8 Majd ezt mondta Mózes Kórahnak: Hallgassatok ide, Lévi fiai!
9 Keveslitek, hogy különválasztott benneteket Izráel Istene Izráel közösségétől, és ti járulhattok elé, hogy ellássátok a szolgálatot az Úr hajlékánál, és a közösség szolgálatára álljatok?!
10 Megengedte, hogy eléje járuljatok testvéreitekkel, Lévi fiaival együtt. Most még a papságot is kívánjátok?!
11 Bizony az Úr ellen fogtatok össze, te és egész csoportod. Mert ki az az Áron, hogy ellene zúgolódtok?
12 Ekkor hívatta Mózes Dátánt és Abirámot, Eliáb fiait. De azok ezt mondták: Nem megyünk!
13 Nem elég, hogy elhoztál bennünket a tejjel és mézzel folyó földről, hogy megölj bennünket a pusztában, hanem még zsarnokoskodni is akarsz rajtunk?!
14 Éppen nem tejjel és mézzel folyó földre hoztál bennünket, és nem adtál nekünk sem mezőt, sem szőlőt örökségül. Vajon ki akarod szúrni ezeknek az embereknek a szemét?! Nem megyünk!
15 Ekkor nagy haragra gerjedt Mózes, és ezt mondta az Úrnak: Ne tekints áldozatukra! Nem vettem el tőlük még egy szamarat sem, és egyikükkel sem tettem rosszat.
16 Kórahnak pedig azt mondta Mózes: Holnap légy az Úr színe előtt csoportoddal együtt, te, ők és Áron.
17 Fogja mindenki a maga szenesserpenyőjét, és tegyetek rájuk füstölőszert. Azután járuljatok az Úr elé, mindenki a maga serpenyőjével, kétszázötven serpenyővel: te is, Áron is.
18 Fogta azért mindegyik a maga szenesserpenyőjét, tüzet tett bele, arra pedig füstölőszert rakott, azután odaálltak a kijelentés sátrának a bejáratához, Mózes meg Áron is.
19 Kórah egybegyűjtötte ellenük az egész közösséget a kijelentés sátrának a bejáratához. Ekkor megjelent az Úr dicsősége az egész közösségnek.
Isten igazsága minden emberé kegyelemből, hit által
21 Most pedig a törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták.
22 Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség:
23 mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének.
24 Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által.
25 Mert az Isten őt rendelte engesztelő áldozatul azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát megmutassa. Isten ugyanis az előbb elkövetett bűnöket elnézte
26 türelme idején, hogy e mostani időben mutassa meg igazságát: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, aki Jézusban hisz.
27 Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit "törvénye" által.
28 Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül.
29 Vagy Isten kizárólag a zsidóké? Nem a pogányoké is? Bizony, a pogányoké is;
30 mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent pedig hit által.
31 Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Szó sincs róla! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek.
Jézus megáldja a gyermekeket(A)
13 Akkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük. A tanítványok azonban rájuk szóltak.
14 De Jézus ezt mondta: "Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa."
15 Azután rájuk tette a kezét, és eltávozott onnan.
A gazdag ifjú(B)
16 Odament hozzá valaki, és ezt kérdezte: "Mester, mi jót tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?"
17 Ő így válaszolt neki: "Miért kérdezel engem a jóról? Csak egy van, aki jó. Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat."
18 Az megkérdezte: "Melyeket?" Jézus így felelt: "Ezeket: ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan,
19 tiszteld apádat és anyádat, és szeresd felebarátodat, mint magadat!"
20 Az ifjú erre ezt mondta: "Ezt mind megtartottam, mi fogyatkozás van még bennem?"
21 Jézus így válaszolt neki: "Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; aztán jöjj, és kövess engem."
22 Amikor hallotta az ifjú ezt a beszédet, szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society