Book of Common Prayer
Ének Izráel történetéről(A)
105 Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt!
2 Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki, emlegessétek minden csodáját!
3 Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az URat!
4 Folyamodjatok az ÚRhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen!
5 Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire,
6 ti, Ábrahám utódai, kik szolgái vagytok, Jákóbnak fiai, kiket kiválasztott!
7 Ő, az ÚR, a mi Istenünk, az egész földnek szólnak döntései.
8 Örökké emlékezik szövetségére, az ezer nemzedéknek parancsolt igére,
9 amit Ábrahámmal kötött, ahogy Izsáknak megesküdött.
10 Jákób elé tárta, elrendelte, Izráelnek örök szövetségül:
11 Neked adom - mondta Kánaán földjét kiosztott örökségül!
12 Akkor még alig néhányan voltak, kevesen éltek ott mint jövevények.
13 Nemzettől nemzetig vándoroltak, egyik országból a másik néphez.
14 De senkinek sem engedte elnyomni őket, sőt királyokat is megintett miattuk:
15 Ne nyúljatok fölkentjeimhez, prófétáimat se bántsátok!
16 Azután éhséget idézett elő a földön, eltörte a kenyér botját mindenütt.
17 De elküldött előttük egy embert, a rabszolgának eladott Józsefet.
18 Lábát bilincsbe szorították, őt magát vasra verték,
19 míg jóslata be nem teljesedett, és az ÚR szava igazolta őt.
20 Üzent érte a király, és szabadon engedte, a népek uralkodója kiengedte őt.
21 Úrrá tette palotájában, egész vagyonának kormányzójává,
22 hogy a vezetőket tetszése szerint oktassa, a véneket bölcsességre tanítsa.
23 Így került Izráel Egyiptomba, Jákób Hám országában tartózkodott.
24 Igen szaporává tette népét az ÚR, erősebbé ellenségeinél,
25 akiknek szívét megváltoztatta, hogy gyűlöljék népét, és bánjanak álnokul szolgáival.
26 Elküldte szolgáját, Mózest és Áront, akit kiválasztott.
27 Ezek csodálatos dolgokat vittek véghez köztük, csodákat Hám országában.
28 Sötétséget küldött, és sötét lett, mégis ellenálltak szavának.
29 Vizeiket vérré változtatta, és elpusztította halaikat.
30 Békák hemzsegtek földjükön, még a király szobáiban is.
31 Szavára bogarak jöttek, meg szúnyogok egész területükre.
32 Eső helyett jégesőt adott nekik, földjükre lángoló tüzet.
33 Elverte szőlőjüket és fügefájukat, összetörte határukban a fákat.
34 Szavára sáskák jöttek és számtalan szöcske.
35 Felfaltak országukban minden füvet, felfalták földjük termését.
36 Végül megölt országukban minden elsőszülöttet, férfierejük első termését.
37 Őket pedig kihozta, megrakva ezüsttel, arannyal, és törzseikben nem akadt botladozó.
38 Örültek kivonulásuknak az egyiptomiak, mert rettegés szállta meg őket miattuk.
39 Felhőt terített rájuk oltalmul, és tűzzel világított éjjel.
40 Kérésükre fürjeket hozott, és mennyei kenyérrel tartotta jól őket.
41 Megnyitotta a kősziklát, és ömlött a víz, folyó áradt a szomjú földön.
42 Mert emlékezett szent ígéretére, melyet szolgájának, Ábrahámnak tett,
43 és kihozta népét örvendezve, választottait vigadozva.
44 Pogányok országát adta nekik, nemzetek munkájának gyümölcsét örökölték,
45 hogy megtartsák rendelkezéseit, és megfogadják tanításait. Dicsérjétek az URat!
Látomás a lámpatartóról és a két olajfáról
4 A velem beszélő angyal újra fölébresztett engem, ahogyan álmából szokták fölébreszteni az embert,
2 és ezt kérdezte tőlem: Mit látsz? Én így feleltem: Egy színarany lámpatartót látok, tetején egy tál; hét mécses van rajta, és a tetején levő mécseseknek hét-hét csücske van.
3 Két olajfa áll mellette, az egyik a táltól jobbra, a másik balra.
4 Megkérdeztem a velem beszélő angyaltól: Mit jelentenek ezek, uram?
5 A velem beszélő angyal így válaszolt nekem: Nem tudod, mit jelentenek? Azt mondtam: Nem, uram!
6 Erre ő így szólt hozzám: Az Úr igéje ezt mondja Zerubbábelnek: Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek Ura.
7 Ki vagy te, nagy hegy? Síksággá válsz Zerubbábel előtt! Ő teszi föl a zárókövet, miközben ezt kiáltják: Áldás, áldás szálljon rá!
8 Azután így szólt hozzám az Úr igéje:
9 Zerubbábel keze rakta le ennek a templomnak az alapját, és az ő keze fogja bevégezni. Akkor megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok.
10 Mert akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is örülni fognak, ha meglátják Zerubbábel kezében a zárókövet. Az a hét mécses pedig az Úr szemeit jelenti, amelyek áttekintik az egész földet.
11 Ekkor megszólaltam, és megkérdeztem tőle: Mit jelent ez a két olajfa a lámpatartó jobb és bal oldalán?
12 Másodszor is megszólaltam, és megkérdeztem: Mit jelent az olajfáknak az a két ága, amelyekből két aranycsövön át folyik le az aranyszínű olaj?
13 Azt mondta nekem: Nem tudod, mik ezek? Azt mondtam: Nem, uram!
14 Ekkor így felelt: Ezek ketten a felkentek, akik az egész föld Urának a szolgálatára állnak.
Az új ember felöltözése
17 Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint.
18 Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük.
19 Ezért erkölcsi érzékükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban.
20 Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust;
21 ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban.
22 Vessétek le a régi élet szerint való ó embert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott;
23 újuljatok meg lelketekben és elmétekben,
24 öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.
25 Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak.
26 "Ha haragusztok is, ne vétkezzetek": a nap ne menjen le a ti haragotokkal,
27 helyet se adjatok az ördögnek.
28 Aki lopni szokott, többé ne lopjon, hanem inkább dolgozzék, és saját keze munkájával szerezze meg a javakat, hogy legyen mit adnia a szűkölködőknek.
29 Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják.
30 És ne szomorítsátok meg az Isten Szentlelkét, aki által el vagytok pecsételve a megváltás napjára.
31 Minden keserűség, indulat, harag, kiabálás és istenkáromlás legyen távol tőletek minden gonoszsággal együtt.
32 Viszont legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsátott nektek a Krisztusban.
Jézus meggyógyítja a bénát(A)
9 Jézus hajóra szállva átkelt, és elment a maga városába.
2 És íme, vittek hozzá egy bénát, aki ágyban feküdt. Amikor Jézus látta hitüket, így szólt a bénához: "Bízzál, fiam, megbocsáttattak bűneid."
3 Ekkor néhány írástudó így szólt magában: "Ez Istent káromolja."
4 Jézus pedig, mivel ismerte gondolataikat, ezt mondta: "Miért gondoltok gonoszt szívetekben?
5 Ugyan mi könnyebb, ezt mondani: Megbocsáttattak bűneid! - vagy ezt mondani: Kelj fel, és járj!?
6 Hogy pedig megtudjátok, hogy van hatalma az Emberfiának megbocsátani a bűnöket a földön: Kelj fel - így szólt ekkor a bénához -, vedd az ágyadat, és menj haza!"
7 Az pedig felkelt, és hazament.
8 Amikor a sokaság ezt meglátta, félelem fogta el őket; és dicsőítették az Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society