Revised Common Lectionary (Complementary)
A zenészek vezetőjének. Zsoltárének.
66 Örömmel kiáltson Istennek minden,
ami a Földön van!
2 Énekeljetek dicsőséges nevének,
dicsőítő énekekkel tiszteljétek őt!
3 Mondjátok Istennek: „Milyen félelmetes
és csodálatos minden tetted!
Még ellenségeid is meghajolnak előtted,
s hízelegnek neked, mert félnek tőled.”
4 Az egész világ meghajol előtted,
imádnak téged, Istenem!
Énekkel dicsérik neved! Szela
5 Jöjjetek, lássátok Istenünk tetteit,
milyen félelmetes, amit az emberek között cselekszik!
6 A tengert szárazfölddé változtatta,[a]
népét száraz lábbal átvezette a folyón,[b]
ezért örvendeztek ott mind!
7 Bizony, Isten uralkodik hatalmas erejével
az egész világ fölött!
Szemmel tartja a nemzeteket,
hogy a lázadók el ne bízzák magukat. Szela
8 Áldjátok Istenünket mind, ti népek!
Hangosan dicsérjétek őt!
9 Istenünk, te adtál életet nekünk,
te őrzöd meg életünket!
47 „Bizony, eljön az idő,
mikor végrehajtom ítéletem Babilon bálványain,
megalázom egész országát,
és halottaik szerteszét hevernek majd utcáin.
48 Pusztítók törnek rá észak felől,
s Babilon bukásán örvendezik akkor
az ég, a föld, és összes lakosuk
— mondja az Örökkévaló. —
49 Bizony Babilonnak is el kell buknia,
mivel sokakat megöltek Izráelben.
Elesik Babilon,
ahogy sokan elestek keze által
az egész világon.”
50 „Akik megmenekültetek a fegyvertől,
jöjjetek ki onnan, meg ne álljatok!
Emlékezzetek az Örökkévalóra a távoli országokban,
jusson eszetekbe Jeruzsálem!”
— mondja az Örökkévaló.
51 Hogy szégyenkeztünk, mikor meghallottuk a gyalázat hírét! Szégyen borította arcunkat, mikor megtudtuk, hogy idegenek hatoltak be az Örökkévaló Templomába!
Végrehajtom ítéletem Babilonon
52 Az Örökkévaló ezt mondja:
„Bizony, eljön az idő,
mikor végrehajtom ítéletem Babilon bálványain,
és a káldeusok földjén mindenütt
haldokló sebesültek hörögnek!
53 Ha Babilon az égig emelkedne,
ha magas várait még jobban megerősítené,
akkor is pusztítókat küldök ellene!”
— mondja az Örökkévaló.
54 Jajkiáltás hangzik Babilonból,
nagy pusztítás zaja a káldeusok földjéről.
55 Mert az Örökkévaló most pusztítja el Babilont,
elnémítja benne a lármát, a város zaját.
Ellenségei megrohanják,
elborítják, mint az árvíz.
Csatakiáltás hangzik fölötte,
mint harsogó hullámok robaja.
56 Rátör a pusztító Babilonra,
harcosait foglyul ejtik,
íjait összetörik,
mert a bosszúállás Istene az Örökkévaló,
aki méltányosan megfizet.
57 „Megrészegítem Babilon fejedelmeit,
bölcseit, kormányzóit,
hivatalnokait és erős harcosait.
Elalszanak örökre,
föl nem ébrednek soha!”
— ezt mondja a Király,
az Örökkévaló, a Seregek Ura.
58 Ezt mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura:
„Babilon széles várfalait földig rombolják,
magas kapuit tűz égeti meg.
Így válik semmivé,
amiért a népek fáradoztak!
Amit a nemzetek építettek,
tűz emészti meg.”
Az adakozásról
8 Hadd mondjam el nektek, milyen kegyelmet adott Isten a Macedóniában élő helyi gyülekezeteknek. 2 Ezeknek a testvéreinknek nagyon sok szenvedést és megpróbáltatást kellett elviselniük. Ennek ellenére olyan nagy öröm lakik bennük, hogy bőségesen adakoztak, pedig ők maguk is mélységes szegénységben élnek. 3 Elmondhatom, hogy annyit adtak, amennyit csak tudtak, sőt, talán még annál is többet! Mindezt pedig önként tették. 4 Újra meg újra könyörögve kérték, hogy adakozásukkal Isten népét szolgálhassák. 5 De nem csak azt tették, amit reméltünk, hanem még annál is többet: először önmagukat adták oda az Úrnak, azután nekünk is. Ez az, amit Isten akar!
6 Ezért kértük meg Tituszt, hogy fejezze be köztetek az isteni kegyelemnek ezt a munkáját: az adományok gyűjtését. Hiszen ő volt az, aki ezt elkezdte. 7 Minden dologban meggazdagodtatok: hitben, beszédben, tudásban, mindenféle igyekezetben, és a szeretetben, amelyet tőlünk tanultatok. Most hát legyetek bőkezűek az adakozásban is!
Copyright © 2003, 2012 by World Bible Translation Center