Revised Common Lectionary (Complementary)
9 Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül.
10 Féljétek az Urat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők.
11 Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek, de akik az Úrhoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót.
12 Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, megtanítalak benneteket az Úr félelmére.
13 Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napokat látni?
14 Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat, és ajkad ne beszéljen csalárdságot!
Cófár első beszéde: Jóbnak meg kell alázkodnia
11 Megszólalt a naamái Cófár, és ezt mondta:
2 Nem kell-e felelnünk e sok beszédre? A bőbeszédűnek legyen igaza?
3 Elnémíthatja-e fecsegésed az embereket? Gúnyolódsz, és nincs, aki megszégyenítsen?
4 Ezt mondtad: Tanításom helyes, tiszta voltam a szemedben.
5 Bárcsak maga Isten szólalna meg, és nyitná meg ajkait veled szemben!
6 Kijelentené neked a bölcsesség titkait, amely kétszeresen is elég. Megtudnád, hogy Isten elnézi bűneid egy részét.
7 Ki tudod-e találni, mi az Isten titka? A Mindenható tökéletességéig eljuthatsz-e?
8 Magasabb az az égnél. Mit tehetsz? Mélyebb a holtak hazájánál. Mit tudhatsz róla?
9 Terjedelme hosszabb a földnél és szélesebb a tengernél.
10 Ha valakit nyomon követ, elfog, és gyűlés elé állít, ki akadályozhatja meg?
11 Hiszen ismeri a hitvány embereket, látja az álnokságot, pedig nem is figyel oda.
12 Az üresfejű ember is válhat értelmessé, a vadszamár csikaja is születhet emberré.
13 Ha hozzá fordítod szívedet, és felé terjeszted kezedet,
14 ha álnokság tapad kezedhez, távolítsd el, ne engedd, hogy sátradban csalárdság lakozzék!
15 Akkor szégyen nélkül emelheted föl arcodat, erős leszel, és nem kell félned.
16 Elfelejted a nyomorúságot, úgy gondolsz rá, mint elmúlt árvízre.
17 Fényesebbé lesz élted a déli verőfénynél, a homály is olyan lesz, mintha reggel volna.
18 Akkor majd bízol, mert lesz reménységed, körülnézel és nyugodtan lefekszel.
19 Ha heversz, senki sem riaszt föl, sőt sokan hízelegnek neked.
20 De a bűnösök szemei elsorvadnak, menedékük elvész; reménységük csak az, hogy majd kilehelik lelküket.
Istvánt elfogják és vádolják
8 István pedig - kegyelemmel és erővel telve - nagy csodákat és jeleket tett a nép között.
9 Megjelentek azonban néhányan a szabadosok, a ciréneiek és az alexandriaiak zsinagógájából, valamint néhányan a ciliciaiak és ázsiaiak közül, és vitatkoztak Istvánnal;
10 de nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel, amellyel beszélt.
11 Ekkor felbújtottak embereket, akik ezt mondták: "Hallottuk, amikor káromolta Mózest és az Istent."
12 Ezzel fellázították a népet, a véneket és az írástudókat, rárohanva elfogták őt, és a nagytanács elé hurcolták.
13 Hamis tanúkat is állítottak, akik ezt mondták: "Ez az ember állandóan e szent hely és a törvény ellen beszél.
14 Hallottuk is, amikor azt mondta, hogy az a názáreti Jézus lerombolja ezt a helyet, és megváltoztatja azokat a szokásokat, amelyeket Mózes hagyott ránk."
15 Ekkor a nagytanácsban ülők mind rátekintettek, és látták, hogy az arca olyan, mint egy angyalé.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society