Revised Common Lectionary (Complementary)
9 Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja igédet.
10 Teljes szívből kereslek téged, ne engedd, hogy eltérjek parancsolataidtól!
11 Szívembe zártam beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
12 Áldott vagy te, URam! Taníts meg rendelkezéseidre!
13 Ajkam fölsorolja szád minden döntését.
14 Minden gazdagságnál nagyobb öröm, ha intelmeid szerint élhetek.
15 Utasításaidon elmélkedem, és figyelek ösvényeidre.
16 Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg.
Az új templom dicsősége
2 A hetedik hónap huszonegyedik napján így szólt az Úr igéje Haggeus próféta által:
2 Beszélj Zerubbábellel, Sealtiél fiával, Júda helytartójával és Jósua főpappal, Jócádák fiával, meg a megmaradt néppel, és kérdezd meg tőlük:
3 Ki van köztetek olyan, aki még látta ezt a templomot régi dicsőségében? És milyennek látjátok most? Ugye, szerintetek ez semmit sem ér ahhoz képest?
4 Azért most légy bátor, Zerubbábel! - így szól az Úr. Légy bátor te is, Jósua főpap, Jócádák fia, és legyen bátor az ország egész népe - így szól az Úr -, és dolgozzatok, mert én veletek vagyok! - így szól a Seregek Ura.
5 Mert ígéretet tettem nektek, amikor kijöttetek Egyiptomból, és lelkem köztetek marad! Ne féljetek!
6 Így szól a Seregek Ura: Még egy kevés idő, és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet.
7 Megrendítek minden népet, és elhozzák kincseiket a népek, ezt a házat pedig megtöltöm dicsőséggel - mondja a Seregek Ura.
8 Enyém az ezüst, enyém az arany - így szól a Seregek Ura.
9 Nagyobb lesz e későbbi templom dicsősége, mint a korábbié volt, mondja a Seregek Ura, és ezen a helyen békességet adok! - így szól a Seregek Ura.
20 Így szólt az Úr igéje Haggeushoz másodszor is a hónap huszonnegyedik napján:
21 Mondd meg Zerubbábelnek, Júda helytartójának: Megrendítem az eget és a földet,
22 ledöntöm a királyi trónokat, és megtöröm a népek királyainak erejét. Felforgatom a harci kocsikat a harcosokkal együtt, elhullanak a lovak a lovasokkal együtt; az emberek egymás kardja által esnek el.
23 Így szól a Seregek Ura: Azon a napon a kezembe veszlek téged, Zerubbábel, Sealtiél fia, én szolgám - így szól az Úr -, és olyanná teszlek, mint egy pecsétgyűrű, mert téged választottalak ki! - így szól a Seregek Ura.
Járjatok a világosságban!
34 A sokaság megkérdezte tőle: "Mi azt hallottuk a törvényből, hogy a Krisztus örökre megmarad: akkor hogyan mondhatod, hogy fel kell emeltetnie az Emberfiának? Ki ez az Emberfia?"
35 Jézus ezt mondta nekik: "Még egy kis ideig közöttetek van a világosság. Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.
36 Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek!" Ezeket mondta Jézus, majd eltávozott és elrejtőzött előlük.
A nép hite és hitetlensége
37 Noha ennyi jelt tett előttük, mégsem hittek benne,
38 hogy beteljesedjék Ézsaiás próféta szava, amely így hangzik: "Uram, ki hitt a mi beszédünknek, és az Úr karjának ereje ki előtt lett nyilvánvalóvá?"
39 Azért nem tudtak hinni, mert Ézsaiás ezt is mondta:
40 "Megvakította a szemüket, és megkeményítette a szívüket, hogy szemükkel ne lássanak és szívükkel ne értsenek, hogy meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket."
41 Ezeket mondta Ézsaiás, mert látta az ő dicsőségét, és őróla szólt.
42 Mindazáltal a vezetők közül is sokan hittek benne, mégsem vallottak színt a farizeusok miatt, nehogy kizárják őket a zsinagógából;
43 mert többre becsülték az emberektől nyert dicsőséget, mint az Isten dicsőségét.
Aki hisz Jézusban, az Atyában hisz
44 Jézus felememelve a hangját ezt mondta: "Aki hisz énbennem, az nem énbennem hisz, hanem abban, aki elküldött engem;
45 és aki lát engem, az azt látja, aki elküldött engem.
46 Én világosságul jöttem a világba, hogy aki hisz énbennem, ne maradjon a sötétségben.
47 Ha valaki hallja az én beszédeimet, és nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem.
48 Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon.
49 Mert én nem magamtól szóltam, hanem aki elküldött engem, maga az Atya parancsolta meg nekem, hogy mit mondjak, és mit beszéljek.
50 Én pedig tudom, hogy az ő parancsolata örök élet. Amit tehát én mondok, úgy hirdetem, ahogyan az Atya mondta nekem."
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society