Old/New Testament
Isten elutasítja a próféta kérését
15 De az Úr ezt mondta nekem: Ha maga Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem esne meg a szívem ezen a népen. Kergesd el, menjenek előlem!
2 Ha pedig megkérdezik tőled, hogy hová menjenek, ezt válaszold nekik: Így szól az Úr: Aki halálra méltó, a halálba, aki fegyverre méltó, a fegyver elé, aki éhínségre méltó, az éhínségbe, és aki fogságra méltó, a fogságba!
3 Mert négyfélével büntetem meg őket - így szól az Úr: fegyverrel, amely gyilkolja, kutyákkal, amelyek marcangolják, az ég madaraival és a föld vadállataival, amelyek fölfalják és pusztítják őket.
4 Iszonyatossá teszem őket a föld minden országa előtt amiatt, amit Ezékiás fia, Manassé, Júda királya művelt Jeruzsálemben.
Jeruzsálem elpusztul
5 Ugyan, ki könyörül rajtad, Jeruzsálem, és ki szánakozik rajtad? Ki tér be hozzád, hogy megkérdezze, jól vagy-e?
6 Te dobtál el engem - így szól az Úr -, hátat fordítottál nekem. Ezért kinyújtom kezemet és elpusztítalak, belefáradtam a szánakozásba.
7 Szélnek szórom őket szórólapáttal az ország városaiban, gyermektelenné teszem, elpusztítom népem, mert nem tértek meg útjaikról.
8 Özvegyei többen lesznek, mint a tengerparton a homok. Pusztítót hozok ellenük, anyára és ifjúra, fényes délben. Lázas félelmet bocsátok rájuk nagy hirtelen.
9 Elájul a hétgyermekes anya, kileheli lelkét, lemegy a napja fényes nappal, szégyen és gyalázat éri. Maradékukat kiszolgáltatom az ellenség fegyverének! - így szól az Úr.
A próféta panasza
10 Jaj nekem, anyám, mert arra szültél, hogy perlekedjem és vitázzam az egész országgal! Nem adtam és nem kaptam kölcsönt, mégis mindenki átkoz engem.
11 Az Úr mondta: Javadat munkáltam, közbeléptem érted a veszedelem és nyomorúság idején az ellenséggel szemben.
12 El lehet-e törni a vasat, az északi vasat és rezet?
13 Vagyonodat és kincseidet prédára vetem - nem kapsz érte semmit! - sok vétked miatt, melyeket országszerte elkövettél.
14 Ellenségeid szolgájává teszlek olyan országban, amelyet nem ismersz, mert lángra lobbant haragom, miattatok ég.
15 Te ismersz, Uram! Gondolj velem, és fogd pártomat, állj bosszút üldözőimen! Ne légy tovább türelmes, mert elfognak engem! Tudd meg, hogy érted szenvedek gyalázatot!
16 Ha eljutott hozzám igéd, én élveztem, igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt, hiszen rólad neveztek el engem, Uram, Seregek Istene.
17 Nem ültem vigadozva a tréfálkozók körében. Magamra maradtam, mert kezed rám nehezedett, bánattal töltöttél el.
18 Miért tart fájdalmam szüntelen, miért nincs gyógyulás súlyos sebemre? Olyan vagy hozzám, mint a csalóka patak, amelyben nincs állandóan víz.
Isten válasza
19 Erre így szólt az Úr: Ha megtérsz, megengedem, hogy újból szolgálatomba állj. Ha értékes dolgokat beszélsz értéktelenek helyett, akkor szószólóm lehetsz. Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk.
20 Bevehetetlen ércfallá teszlek ezzel a néppel szemben. Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek: megsegítlek és megmentelek - így szól az Úr.
21 Megmentelek a gonoszok kezéből, megszabadítlak hatalmukból.
Jeremiás élete ítéletet példáz
16 Majd így szólt hozzám az Úr igéje:
2 Ne végy senkit feleségül, ne legyenek fiaid és leányaid ezen a helyen!
3 Mert ezt mondja az Úr a fiakról és a leányokról, akik ezen a helyen születnek, az anyákról, akik szülik, és az apákról, akik nemzik őket ebben az országban:
4 Halálos betegségben halnak meg, nem gyászolják meg, és nem temetik el őket, trágyává lesznek a föld színén. Fegyver és éhínség miatt lesz végük, holttestük pedig az ég madarainak és a föld vadállatainak lesz az eledele.
5 Mert ezt mondja az Úr: Ne menj be gyászolók házába, siratni se menj, részvétet se mutass irántuk! Mert elveszem a békességet ettől a néptől - így szól az Úr -, a szeretetet és az irgalmat.
6 Meghal ennek az országnak apraja-nagyja. Nem temetik el, és nem gyászolják meg őket, nem vagdossák össze magukat, és hajukat sem nyírják le értük.
7 Nem törnek meg gyászoláskor szokásos kenyeret, vigasztalásul a halottért, nem itatnak senkit a vigasztalás kelyhével, még apjukért és anyjukért sem.
8 Lakodalmas házba se menj be, és ne ülj le enni-inni!
9 Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Majd meglátjátok, hogy még a ti időtökben véget vetek ezen a helyen a hangos, vidám örvendezésnek, a vőlegény és menyasszony örömének!
10 Ha majd elmondod ennek a népnek mindezeket, megkérdezik tőled: Miért fenyeget bennünket az Úr ennyi nagy veszedelemmel? Milyen bűnt és vétket követtünk el Istenünk, az Úr ellen?
11 Így válaszolj nekik: Azt, hogy őseitek elhagytak engem - így szól az Úr -, más isteneket követtek, azokat szolgálták és imádták. Engem pedig elhagytak, és nem tartották meg törvényemet.
12 Ti meg még őseiteknél is nagyobb gonoszságot követtetek el, hiszen ti mindnyájan megátalkodott gonosz szívetek szerint éltek, és nem hallgattok rám.
13 Ezért eldoblak benneteket ebből az országból egy olyan országba, amelyet nemcsak ti, de még őseitek sem ismertek. Ott majd szolgálhattok más isteneket éjjel-nappal. Nem kegyelmezek meg nektek!
Ígéret a hazatérésről
14 De majd eljön az idő - így szól az Úr -, amikor nem azt mondják többé, hogy él az Úr, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről,
15 hanem azt, hogy él az Úr, aki fölhozta Izráelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket földjükre, amelyet őseiknek adtam.
16 Íme, sok halászt hívatok - így szól az Úr -, hogy halásszák ki őket. Azután sok vadászt hívatok, hogy hajtsák össze őket minden hegyről, minden halomról és sziklahasadékból.
17 Bizony, szemmel tartom minden útjukat. Nem rejtőzhetnek el előlem, és nem maradhat rejtve bűnük szemem előtt.
18 Előbb azonban kétszeresen megfizetek nekik bűnükért és vétkükért, mert meggyalázták országomat holt bálványaikkal, és tele lett örökségem utálatos szokásaikkal.
A pogányok is megtérnek
19 Ó, Uram, én erőm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején! Hozzád jönnek majd a nemzetek a föld legszéléről is, és ezt mondják: Bizony, hamis isteneik voltak elődeinknek, hiábavalók, egyik sem ér semmit!
20 Hiszen nem istenek azok, akiket istenként készít magának az ember!
21 Ezért most megmutatom, ezúttal megmutatom nekik kezemnek hatalmát, és megtudják, hogy Úr az én nevem!
Júda bűne és bűnhődése
17 Júda vétke föl van írva vasból készült íróvesszővel, rá van vésve gyémántheggyel szívük táblájára és oltáraik szarvára.
2 Mert fiaik is oltáraikkal és bálványaikkal törődnek a bujazöld fáknál, a magas halmokon
3 és a síkságból kiemelkedő hegyeken. Vagyonodat, minden kincsedet zsákmányul adom másoknak áldozóhalmaid és vétkeid miatt, melyek ott vannak egész területeden.
4 Elveszíted örökségedet, melyet neked adtam, ellenségeid szolgájává teszlek abban az országban, amelyet nem ismersz, mert lángra lobbantottad haragomat, örökké égni fog!
Az Istenben bízók élete
5 Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik, és testi erőre támaszkodik, az Úrtól pedig elfordul szíve!
6 Olyan lesz, mint a bokor a pusztában, nem remélheti, hogy eljön valami jó. Ott tengődik kövek közt a pusztában, a szikes, lakatlan földön.
7 De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma.
8 Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sincs gondja, szüntelenül termi gyümölcsét.
Isten az emberi szívek ismerője
9 Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?!
10 Én, az Úr vagyok a szívek vizsgálója, a lelkek megítélője, mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli.
11 Aki törvénytelenül gyűjt gazdagságot, olyan, mint a madár, amely idegen tojásokon ül. Élete derekán itt kell hagynia, és a végén bolondnak tartják.
12 Ó, dicső trónus, kezdettől fogva felséges a hely, hol szentélyünk van!
13 Uram, te vagy Izráel reménysége, megszégyenülnek mind, akik elhagynak téged. A tőled elpártolók nevét a porba írják, mert elhagyták az Urat, a folyóvíz forrását.
A próféta Isten oltalmát kéri
14 Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok, csak téged dicsérlek.
15 Ők ugyan ezt mondják nekem: Hol van az Úr igéje? Teljesedjék már be!
16 Én nem vonakodtam attól, hogy pásztorod legyek, és a végzetes napot nem kívántam. Te tudod, mi jött ki ajkamon, ismert volt az előtted.
17 Ne ejts rémületbe engem, légy oltalmam a veszedelem napján!
18 Szégyenüljenek meg üldözőim, ne én szégyenüljek meg! Ők rettegjenek, ne én rettegjek! Rájuk hozd el a veszedelem napját, ismételten zúzd össze őket!
Felhívás a szombat megszentelésére
19 Ezt mondta nekem az Úr: Menj, és állj a nép kapujába, amelyen Júda királyai járnak ki és be, azután Jeruzsálem valamennyi kapujába,
20 és ezt mondd nekik: Hallgassátok meg az Úr igéjét, Júda királyai, egész Júda, és Jeruzsálem minden lakója, akik bejöttök ezeken a kapukon!
21 Ezt mondja az Úr: Vigyázzatok arra, hogy ne hordjatok ki, és ne vigyetek be terhet Jeruzsálem kapuin szombaton!
22 Házatokból se vigyetek ki terhet szombaton, és ne végezzetek semmiféle munkát, hanem szenteljétek meg a szombati napot, ahogyan őseiteknek megparancsoltam!
23 De ők nem hallgattak és nem figyeltek rá, nyakasak maradtak, nem engedelmeskedtek, és nem fogadták meg az intést.
24 De ha ti figyelmesen hallgattok rám - így szól az Úr -, és nem visztek be terhet a város kapuin szombaton, és úgy szentelitek meg a szombati napot, hogy semmiféle munkát nem végeztek azon,
25 akkor olyan királyok és vezérek fognak bejönni a város kapuin, akik Dávid trónján ülnek, harci kocsin és lovon járnak mind maguk, mind vezéreik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói, és örökké ebben a városban fognak lakni.
26 Eljönnek majd Júda városaiból, Jeruzsálem környékéről, Benjámin földjéről, az alföldről, a hegyvidékről és a Délvidékről, akik égőáldozatot, véresáldozatot, ételáldozatot és tömjént hoznak, és akik hálaáldozatot hoznak az Úr házába.
27 De ha nem hallgattok rám, és nem szentelitek meg a szombatot, ha terhet hordtok, és úgy mentek be szombaton Jeruzsálem kapuin, akkor olthatatlan tüzet gyújtok kapuiban, amely megemészti Jeruzsálem palotáit!
Jézus jó katonájának harca és az üdvösség reménysége
2 Te azért, fiam, erősödjél meg a kegyelemben, amely a Krisztus Jézusban van.
2 És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek.
3 Vállald velem együtt a szenvedést, mint Krisztus Jézus jó katonája.
4 Egy harcos sem elegyedik bele a mindennapi élet gondjaiba, hogy megnyerje annak a tetszését, aki harcosává fogadta.
5 Ha pedig versenyez is valaki, nem nyer koszorút, ha nem szabályszerűen versenyez.
6 A fáradozó földművesnek kell először a termésből részesülnie.
7 Gondolkozz azon, amit mondok, mert az Úr megadja majd neked, hogy mindent megérts.
8 Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Erről szól az én evangéliumom,
9 amelyért még bilincseket is viselek, mint egy gonosztevő. Az Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve.
10 Ezért tehát mindent elviselek a választottakért, hogy ők is elnyerjék a Krisztus Jézusban való üdvösséget örök dicsőséggel.
11 Igaz beszéd ez: Ha vele együtt haltunk meg, vele együtt fogunk élni is.
12 Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is. Ha megtagadjuk, ő is megtagad minket.
13 Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő magát meg nem tagadhatja.
Óvás a szóharcoktól
14 Ezekre emlékeztesd, és az Isten színe előtt bizonyságot téve kérd őket: ne folytassanak haszontalan szóharcot a hallgatók romlására.
15 Igyekezz kipróbált emberként megállni az Isten előtt, mint olyan munkás, aki nem vall szégyent, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét.
16 A szentségtörő, üres fecsegők elől pedig térj ki, mert egyre messzebb mennek az istentelenségben,
17 és szavuk úgy terjed, mint a rákos fekély. Közülük való Hümenaiosz és Filétosz,
18 akik az igazság kérdésében eltévelyedtek, amikor azt mondják, hogy a feltámadás már megtörtént, és ezzel feldúlják egyesek hitét.
Isten szilárd alapvetése és pecsétje
19 Az Isten által vetett szilárd alap azonban megáll, amelynek a pecsétje ez: "Ismeri az Úr az övéit, és hagyja el a gonoszt mindenki, aki az Úr nevét vallja!"
20 Egy nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fa- és cserépedények is; amazokat megbecsülik, emezek pedig közönséges használatra valók.
21 Ha tehát valaki megtisztítja magát ezektől, megbecsült, megszentelt edény lesz, az Úrnak is hasznos, és minden jó cselekedetre alkalmas.
Óvás az ifjúkori kísértésektől
22 Az ifjúkori kívánságot pedig kerüld! Törekedj viszont az igazságra, a hitre, a szeretetre, a békességre azokkal együtt, akik tiszta szívből hívják segítségül az Urat.
23 Az ostoba és éretlen vitatkozások elől térj ki, tudva, hogy ezek viszálykodást szülnek.
24 De az Úr szolgája ne viszálykodjék, hanem legyen barátságos mindenkihez, tanításra alkalmas és türelmes,
25 aki szelídséggel neveli az ellenszegülőket, hátha az Isten megadja nekik egyszer, hogy megtérve megismerjék az igazságot,
26 és felocsúdjanak az ördög csapdájából, aki foglyul ejtette őket, hogy akaratát teljesítsék.
Copyright © 1975, 1990 Hungarian Bible Society