New Testament in a Year

Jézus megkenetése Betániában^(A)

12 Jézus tehát hat nappal húsvét előtt elment Betániába, ahol Lázár élt, akit feltámasztott a halottak közül.

² Vacsorát készítettek ott neki, s Márta szolgált fel, Lázár pedig a Jézussal együtt ülők között volt.

³ Mária ekkor elővett egy font drága valódi nárduskenetet, megkente Jézus lábát, és hajával törölte meg; a ház pedig megtelt a kenet illatával.

⁴ Tanítványai közül az egyik, Júdás Iskáriótes, aki el akarta őt árulni, így szólt:

⁵ "Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek?"

⁶ De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek.

⁷ Jézus erre így szólt: "Hagyd, hiszen temetésem napjára szánta;

⁸ mert a szegények mindig veletek lesznek, de én nem leszek mindig veletek!"

A nagytanács elhatározza Lázár megölését

⁹ Nagyon sokan megtudták a zsidók közül, hogy ő ott van, és odamentek; nemcsak Jézus miatt, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halottak közül.

¹⁰ A főpapok pedig elhatározták, hogy Lázárt is megölik,

¹¹ mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda, és hittek Jézusban.

Jézus bevonul Jeruzsálembe^(B)

¹² Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön,

¹³ pálmaágakat fogtak, kivonultak a fogadására, és így kiáltottak: "Hozsánna! Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya!"

¹⁴ Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, ahogyan meg van írva:

¹⁵ "Ne félj, Sion leánya, íme, királyod jön, szamárcsikón ülve."

¹⁶ Tanítványai először nem értették mindezt, de miután Jézus megdicsőült, visszaemlékeztek arra, hogy az történt vele, ami meg volt írva róla.

¹⁷ A sokaság, amely vele volt, amikor Lázárt kihívta a sírból, és feltámasztotta a halálból, most bizonyságot tett mellette.

¹⁸ Elébe is azért vonult ki a sokaság, mert hallották, hogy ezt a jelt tette.

¹⁹ A farizeusok pedig így szóltak egymáshoz: "Látjátok, hogy semmit sem tudtok elérni: íme, a világ őt követi!"

A földbe esett búzaszem

²⁰ Néhány görög is volt azok között, akik felmentek az ünnepre, hogy imádják az Istent.

²¹ Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Bétsaidából való volt, és ezzel a kéréssel fordultak hozzá: "Uram, Jézust szeretnénk látni."

²² Fülöp elment, és szólt Andrásnak, András és Fülöp elment, és szólt Jézusnak.

²³ Jézus így válaszolt nekik: "Eljött az óra, hogy megdicsőíttessék az Emberfia.

²⁴ Bizony, bizony, mondom néktek: ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.

²⁵ Aki szereti az életét, elveszti; aki pedig gyűlöli az életét e világon, örök életre őrzi meg azt.

²⁶ Ha valaki nekem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is; és ha valaki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya.